Jazz/World

Kelta zenei ünnep a kőris havában

2007.02.19. 00:00
Ajánlom
Barbár hordák, akik az ókorban a kincsszerzés vágyától hajtva törtek be a "civilizált" népek földjére, Itáliába, Makedóniába, Hellászba? Ha a ránk maradt ókori görög és itáliai történeti forrásoknak, vagyis ősi ellenségeinek hiszünk, valami efféle kép rajzolódhat ki a keltákról. Máig élő zenéjük azonban beszédesebb: mélyen megélt érzelmek, az összetartozás ereje, a misztikum iránti vonzódás fénylik át rajta.

Nevük a görög "keltoi" szóból származik, ami "barbár", "idegen" jelentéssel bír. A kelták az indoeurópai népek családjának tagjaként a Krisztus előtti második évezredtől az első századig, a mai Németország területéről a Brit-szigetekig, az Ibériai-félsziget északi részéig, Erdélyig, a Fekete-tengerig és Anatóliáig az egész európai kontinenst benépesítették. Mivel az egymástól független kelta törzsek szervezetlen hódításokat vittek végbe, ezért hanyatlásuk törvényszerű volt. Sok törzsük asszimilálódott a Római Birodalom egyéb népeihez, hatalmuk csak Írországban élt tovább. A kelta nyelvek két fő ágra bomlottak: a szigeti és a kontinentális csoportra, utóbbiak (a gall, a belga, a leponti vagy a keltibér) használói már rég elporladtak. A szigeti nyelvek közül a legtöbb mára szintén kihalt (a man-szigeti nyelv utolsó anyanyelvi beszélője 1974-ben halt meg), a mai napig az ír, a skót, a walesi és a breton nyelv maradt fenn, de mindegyiket a megszűnés veszélye fenyegeti.

A nyelvi kettősségnek némileg megfelel a kelta zenékre jellemző csoportokba rendeződés. Amíg az ír és a skót zenében a dallambeli építkezés több mint két oktávot fog át, addig a breton és walesi melódiák zártabb tartományban mozognak. Előbbiek jellemzően pentaton szerkezetűek. A tradicionális kelta zenéket majdhogynem a megszólaltatásukra használt hangszerek definiálják legjobban. A hegedű (fiddle) különösen az ír és a skót zenében használatos. A fuvolát és a bádogsípot (tin whistle, pennywhistle) elsősorban az írek kedvelik. A dudát általában a skót népzenével azonosítják, ám az íreknél is elterjedt (uilleann pipe), sőt létezik northumbriai, bretagne-i (binou) és spanyol változata (gaita) is. Fontos még a bretagne-iak által kedvelt, oboaszerű bombarde, a legtöbb kelta nyelvterületen elterjedt kistestű hárfa, az ír zenéből hódító útra indult keretdob (bodhrán), az importált bendzsó és gitár, valamint a különféle hangolású szabad nyelvsípos hangszerek egész családja (harmonika, bandoneon, melodeon, koncertina, melyek squeezebox gyűjtőnéven is ismertek). A hangszerkíséret nélküli ének a sean-nós (jelentése "régi stílusú"). A zene eredetileg a különböző jeles alkalmakkor, esküvőkön, szentek napján előadott táncokat volt hivatott kísérni. A tradicionális táncok közt van a reel, a hornpipe és a jig, s a mazurka és a polka szintén importcikként került használatba.

Bár egyes területeken a kelta zene megőrizte jelenlétét a mindennapokban, például az ír kocsmákban vagy a bretagne-i fest noz-nak nevezett ünnepségeken, Walesben mondhatni újra fel kellett fedezni a zenei tradíciókat. Ehhez képest Spanyolország egyes területein, például Galíciában és Asztúriában a népzene kelta elemeket mutat, noha a kelta nyelvek ott már rég kihaltak. A kelta népzenei irányzatokkal kapcsolatos tudatosság akkor erősödött meg, amikor az 1960-as években világszerte rendkívüli érdeklődés támadt a népzenei hagyományok felelevenítése iránt. A kelta zene újbóli felfedezése szinte egy személyben volt köszönhető Alan Stivell multiinstrumentalistának, aki breton hárfán, skót dudán, keretdobon, ír fuvolán és bádogsípon is megtanult játszani még tizenéves korában. 1971-ben kezdett lemezfelvételeket készíteni, melyeken az ősi ír és breton dallamok felelevenítése mellett az autentikus zenei elemek rockzenével való vegyítésére is vállalkozott. Szintén úttörő szerepet vállalt a kelta muzsika életre keltésében Seán Ó Riada és a Chieftains, a Clancy Brothers, a Dubliners, majd a Clannad.

Ötödik éve rendezik meg Európa-szerte ezt az eseménysorozatot, amelyen minden évben két-két fellépőt hallhat a nagyközönség. A tradíciókhoz való kötődés a rendezvény kettős értelmében is megmutatkozik. A tavaszünnepek – a Szt. Brigittához fűződő Imbolc és Szt. Patrik napja – a kelta mitológiában is fontos szereppel bírnak. Idén két zenekar, a Johnny Connolly, Marcus Hernon és Steve Simmonds alkotta hármas, valamint a Hamon–Martin Quintet utazza be Európát mint a kelta zene nagykövetei. Connolly az írországi Connemara szülöttje, aki gyerekkorában autodidakta módon tanult meg harmonikázni egy szimpla gombsoros hangszeren, a melodeonon. Később a két gombsoros harmonikán való játékot is elsajátította, de a szívéhez máig a melodeon áll legközelebb. Földije, Marcus Hernon nemcsak megszólaltatja, hanem készíti is a tradicionális ír harántfuvolát. Connolly előszeretettel játszik vele, hiszen ahogy mondja, bármilyen hangnemben is kezdjen egy dalba, Hernon követni fogja őt. Simmonds ugyan Új-Zélandon él, de szintén ír származású, gitárjátékával és énekhangjával teszi teljessé a trió hangzását. A Hamon–Martin Quintet Bretagne-ból érkezik. A Hamon testvérek közül Mathieu Franciaország észak-nyugati csücskének legkiemelkedőbb énekese. Tehetsége, érett megszólalása 1991 óta kápráztatja el hallgatóit. Testvére, Erwan kilencéves kora óta játszik bombarde-on és harántfuvolán. Versenygyőzelmek, fesztiválszereplések sora áll mögötte, ma már tanítja is a tradicionális bombarde-játékot. Janick Martin, a zenekar másik névadója még csak 28 éves, de már húsz éve játszik harmonikán; Anglia, Franciaország, Írország fesztiváljain ünnepelték. Peter Ronan 2002-ben csatlakozott a trióhoz, aki csellón kezdte tanulmányait, ám ír dudán is megtanult játszani, majd a cistre (ír buzuki) mestere lett. A zenekar Erwan Volanttal vált kvintetté, aki elektromos és akusztikus basszusgitáron játszik. A tradicionális kelta zene mellett a jazz is nagy hatással volt rá.

(2007. március 4. vasárnap 19:30 Fesztivál Színház – Celtic Spring Festival; km.: Hamon-Martin Quintet (Franciaország); Johnny Connolly, Marcus Hernon, Steve Simmonds (Írország)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.