Jazz/World

KÉP-regény: A Yeke-Yeke jelenség

2020.05.29. 13:00
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt guineai zenészről, Mory Kantéról és a Yeke-Yeke történetről ír.

Ez most korántsem Mory Kanté nekrológja akar lenni, még akkor sem, ha ez az egész történet róla jutott eszembe, és kétségtelenül neki is komoly szerepe volt benne. Ez a Yeke-Yeke dolog már évtizedek óta velem van, de ahhoz, hogy ezt észrevegyem, Mory Kanténak meg kellett halnia. Nem, semmi maffiaszál nincs a mesében, csak muzsika, gimnázium, Sziget, meg csajozás.

"Yé ké yé ké" mandinka nyelven annyit tesz, „boldog vég”. Legalábbis asszem, mert hallottam már mást is, de ez jött be a legtöbb megbízhatónak tűnő forrásból. Mindenesetre az biztos, hogy amikor 1987 magasságában ez a dal feltűnt a Bravo magazin aktuális heti slágerlistáján, még egyáltalán nem érdekelt az egész. Aztán ahogy hétről hétre egyre feljebb és feljebb kúszott, még idegesített is. Mi végre is ez a nagy hűhó egy értelmezhetetlen nyelven előadott discosláger miatt, ami ráadásul egy noném guineai énekeshez kötődik, aki már akkortájt is csaknem negyven éves volt? Azért lássuk be, hogy ez nem az a vonal, aki lázba hoz egy tizenöt éves gimnazistát. Most meg tudnám magyarázni, hogy miért, de hülyeség.

Bár jobban belegondolva van rendszer ebben is. Mindig is létezett a slágerek között az értelmezhetetlen nyelveken előadott Lambada-GangnamStyle-Despacito vonulat, ami valamilyen rejtélyes ok miatt egész kontinenseket hozott lázba, aztán eltűnt a semmibe, az előadójával együtt. Ezzel be is fejeződhetne a Yeke-Yeke történet, de tíz évre rá találkoztam az előadóval, akkor készült ez a kép. Azért van abban valami, hogy ha az ember kikeveredik a tinédzser korból, elkezdi máshogy látni a világot, és ez még akkor is igaz, ha ne adj isten az idióta fotográfus szakmát találja meg neki a balsors. Szóval, amikor ’98-ban a Szigeten személyesen találkoztam Mory Kantéval, már egészen máshogy néztem a formára, annak ellenére, hogy a dalt nem kedveltem meg jobban.

Pedig addigra a Yeke-Yeke lett az első afrikai popdal, amelyik az európai lemezeladási piacokon meghaladta az egymillió példányt.

Az viszont sokkal érdekesebb volt, ahogy egy kicsi, teljesen fehérbe öltözött fekete ember magyarázza el, hogy a „világzene” mint műfaji meghatározás teljes hülyeség, hiszen csak egyetlen világ van, és abban élünk mindannyian, és hogy az afrikai történelem a kontinens nagy részén a mai napig apáról fiúra száll, és a kora, az ősi nyugat-afrikai pengetős hangszer, amin ő is játszik, sokaknak teremti meg a kapcsolatot a múlt és a jelen között. Arról is beszélt, hogy ha nem muzsikus lett volna, akkor leginkább gyógyító-varázslóként tudta volna magát elképzelni, és ez segít neki a dalírásban is, mert a dallamok sokszor egy varázsütésre ugranak be. Akkor már azt is tudtam, hogy a Yeke-Yeke csak egy véletlen ballépése volt, és egyébként sokkal jobb zenét csinál, mint amivel megismerte őt a világ.

MoryKante29March1950-22May2020-125901.jpg

Mory Kanté (1950. március 29.–2020. május 22.) (Fotó/Forrás: morpho)

Itt megint csak véget kéne érnie a történetnek, de két évre rá találkoztam Yeke-Yekével személyesen is. Nem elírás vagy ilyesmi, hanem tényleg így hívták. Az ezredfordulón egy akkor igencsak divatos pasiknak legyártott nyomtatványba csináltam egy anyagot egy félvér boxoló csajjal (tényleg!), aki Yeke-Yeke néven tört a ringek királynője címre. Vagy egy héten keresztül fotóztam, mindenféle helyzetekben, (nem, olyanokban nem!) mert a szerkesztő elég érdekesnek találta a csajt, aki a boksz mellett amúgy énekelt is, ha jól emlékszem egy lemezt is kiadott. Az már nincs meg, hogy a magyaron kívül honnan volt a másik fele, de az igen, hogy elég művelt és értelmes volt, és egy csomót beszélgettem vele a világzenéről, meg persze a neve miatt Mory Kantéról is. Na, ő mondta azt, hogy ha egy afrikai nem tud zenélni, vagy focizni, akkor észre sem veszik Európában. Néha eszembe jut, és eltűnődöm, hogy igaza volt-e, és ha igen, akkor miért nem?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hegyi levegő receptre: a Bagossy Brothers Company

A Bagossy Brothers Company erdélyi csapatként eljutott oda, ahova csak nagyon kevesen: az elmúlt évek egyik legnépszerűbb koncertzenekarává nőtték ki magukat itthon. Talán éppen azért, mert nem tesznek mást, egyszerű érzésekről, otthonról, kötődésről énekelnek sallangmentesen, őszintén. A Gyergyószentmiklóson alakult csapat több tízmilliós nézettségű videói is jól mutatják: valamit nagyon elkaptak. Mi a titkuk, hogyan látják szülővárosukat és Budapestet, és mit takar a #HEGYILEVEGŐ?
Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.