Jazz/World

Képzelt otthonunk

2015.06.10. 10:40
Ajánlom
Vidéki-e a kisvárosi környezet élményanyagából építkező, ám régóta Budapesten élő író? Pestinek számít-e az alföldi gyerekkorának népzenei motívumaiból európai minőséget létrehozó fővárosi zenész? Összeegyeztethető-e a falusi lagzik, temetések tradicionális zenei világa a fővárosi alternatív klubok korszerű művészi inspirációival? A Bábel-estek negyedik június 27-i előadása ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a sorozat immár megszokott, kreatív eszközeivel a Müpában.

Űzött vadként, lihegve állni a Nyugati pályaudvar külső vágányánál, elboruló aggyal nézni az épphogy lekésett utolsó vonat lámpájának távolodó fényét, aztán a kihalt, huzatos peront hátrahagyva a galambokkal teli éjszakai váróterem kétes elemei közt kihúzni virradatig: vidékinek lenni első megközelítésben ez. Lekésni mindent, képletesen és szó szerint: vonatot, koncertet, színházi premiert, lemezbemutatót, performanszt, kiállítás-megnyitót.

Örökösen másodkézből, utólag értesülni a kollégáktól, barátoktól vagy a sajtóból arról, hogy megint lemaradtál valamiről. Hogy bárhogy is szeretnél, fizikai, technikai, pénzügyi és logisztikai okoknál fogva egyszerűen nem lehetsz jelen még a fontosabb eseményeken sem. Mire hozzájutsz, az áru már másodlagos frissességű, te pedig - a sorozat előző estjén közreműködött Európa Kiadót idézve - „első osztályú vidéki srác" maradsz. Legyél mégoly nyitott és kíváncsi, sosem vagy szinkronban az aktuális történettel, nem lehetsz a kulturális élet sűrűjében, nem tarthatod ujjadat a folytonosan történő, változó dolgok ütőerén.

NB II. Keleti-csoport. A sóvár vágy, hogy egyszer feljutunk.

Vidékről ma is messzebb van Európa, internet ide vagy oda. A Bábel Falupest című estje, ha jól értem a szerkesztő szándékait, ezt a távolságot próbálja meg csökkenteni, áthidalni egy kiforrott koncepció mentén, átgondoltan és heroikusan. A hátrányok helyett az előnyökre fókuszálva azt a helyzetet vizsgálja több nézőpontból, amikor a vidékiség tiszta forrást, eleven tradíciót, tápláló gyökereket jelent: autentikus benne-létet és folyamatos inspirációt, amit aligha tud megérteni, magáévá tenni az, aki kamaszkorában látott először élőben libát. Ahogy Dresch Mihály világszínvonalú művészetében át meg átjárja egymást a magyar és más népek archaikus zenei kultúrája és a free jazz lüktető, nagyvárosi hangzásvilága, ahogy Szabó Balázs Bandája a népi konvenció és a kortárs hatásokat integráló kifejezésmód határmezsgyéjén saját zenei nyelvet teremt, ahogy a Ladjánszki Márta vezette L1 Kortárstánc-együttes a ráncos széki posztószoknya pörgéséből merít ihletet, vagy ahogy Grecsó Krisztián kiteljesedett prózája újra és újra nekifut annak, miként és milyen áron őrizhető meg a metropolisz lüktető miliőjében a vidéki identitás, az mégsem csupán annak kínál ismerős élményt, új, eredeti kontextusba helyezett tapasztalatot, aki maga is átélte, személyes sorsán keresztül tapasztalja meg a vidék és a főváros kulturális kínálati potenciáljának különbözőségét, hanem azoknak is, akik önazonosságukat vidéki gyökereik megőrzésével Budapesten keresik, és - jóval ritkábban - viszont.

Felépítve nekik egy este erejéig a kiapadhatatlan forrásokban gazdag Falupest képzeletbeli falvát-városát, ahol fajra, nemre, korra, származásra való tekintet nélkül mindenki otthonra talál. Mire a várhatóan ismét feszes összeállítású, pörgős ritmusú, ezúttal Herczku Ágnes által vezetett műsorban eddig eljutunk, már mindenki számára világossá válik, hogy Marton László Távolodó és alkotótársai megközelítésében új jelentést nyer a centrum és a periféria. A tematikus sorozat negyedik előadása korántsem afelől közelít a kérdéskörhöz, hogy kinek mi van a lakcímkártyájára lakhelyeként írva, hisz az csupán egy állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyet jelöl. Így lesz a másfajta szempontokra, árnyaltabb szemléletre fogékony befogadó igazi otthona - legalábbis egy esteidejére - egy fiktív helység, Falupest, ahol értelmüket vesztik a „népi" és „urbánus" szavak, ahol nem kell a falu és a (fő)város között választania, önnön identitásában meghasonulnia, hisz itt minden hatás, érték, művészi törekvés egyszerre és egy időben, azonos súllyal van jelen. A júniusi műsor legnagyobb érdeme alighanem az, hogy az otthonlét illúzióját tudja mindazok számára nyújtani, akik önazonosságukat a kultúra, a kortárs művészetek befogadó, nyitott, város- és országhatárokon átívelő közegében keresik. És ebben a kontextusban új értelmet nyerhet akár Tamási Áron ezerszer idézett, elcsépelt szállóigéje is, mely szerint „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Volna is egy tippünk máris: Falupest.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.
Jazz/World hír

Megtarthatja az Erkel Színházba meghirdetett koncertjeit a Jazzfest Budapest

A konstruktív tárgyalásokat követően sikerült megegyeznie a színház vezetésének és a rangos fővárosi jazzfesztivál szervezőinek, így az eredetileg meghirdetett időpontban és helyszínen kerülhet sor Avishai Cohen, Dhafer Youssef és az e.s.t. fellépésére.
Jazz/World hír

Beyoncé végre bezsebelte a fődíjat, a Beatles is nyert Grammy-t

A 67. Grammy-átadón a 2023. szeptember 16. és a 2024. augusztus 30. között kiadott zenei felvételeket díjazták, Beyoncé-t, a Beatlest, a Rolling Stonest, sőt, még egy elnököt is kitüntettek.