Jazz/World

Kertész Mihály élete feszes swingben lüktet – Interjú Subicz Gáborral

2019.09.23. 10:10
Ajánlom
Subicz Gábor első nagyjátékfilmes zeneszerzői munkája a Kertész Mihályról szóló Curtiz, amelyhez nagyszabású jazz bigband zenét komponált. A Casablanca forgatását megidéző filmben hangsúlyos szerephez jut a zene. Emellett az év végén megjelenő Subtones lemezről is faggattuk őt.

Subicz1-095415.jpg

Subicz Gábor (Fotó/Forrás: Ducsai Szabolcs)

Alapvetően jazz-zenészként és zeneszerzőként praktizálsz a Modern Art Ochestrában és saját formációdban, a Subtones-ban. Hogyan talált meg ez a filmzeneszerzői felkérés?

Két éve egy MAO-koncert után odajött hozzám azzal Topolánszky Tamás és Sümeghy Claudia, hogy „csinálunk egy filmet Kertész Mihályról, és azt szeretnénk, hogy te írd a zenét, ami jazz legyen”. Teljesen váratlanul ért a dolog. Azt hiszem, a részükről ez egy nagyon komoly vállalás, mert a magyar filmtörténetben nem nagyon van olyan alkotás, amiben végig a filmre írt bigband jazz szól. A munka során aztán egy gazdag és elmélyült barátság alakult ki köztünk.

Miért döntöttél úgy, hogy a swing lesz az uralkodó stílus a film zenéjében?

Az volt a célunk, hogy egyszerre idézzük meg a korszak tánczenéjét és filmzenéjét. A harmincas-negyvenes években volt néhány vezető zeneszerző Hollywoodban – köztük a Ben Hur zeneszerzője, Rózsa Miklós, vagy Max Steiner, aki a Casablanca zenéjét írta – akiknek az eszköztára olyan nagy hatással volt a későbbi zeneszerzőkre, hogy aztán ebből alakult ki az a nyelv, amit ma hollywood-i filmzeneként ismerünk. Engem az érdekelt, hogy miként lehet ezt a hangzást egy jazzbigbanddel előidézni. A swing csodálatos muzsika; tud nagyon nyugodt és nagyon feszült is lenni.

A mai modern filmzenék, mint például Hans Zimmer munkái, gyakran operálnak repetitív, kattogó-zakatoló elemekkel, és a walking bass kiválóan betölti ezt a funkciót.

Rengeteg művet írtál már bigbandre, ott van például a MAO-ra írt, 2017-es The Mind’s Ear című szerzői lemezed. Mennyire volt számodra új feladat az, hogy narratív elemként használd a zenét?

Eddig is foglalkoztatott zeneszerzés közben, hogy történetet meséljek, érzéseket, helyzeteket közvetítsek a zene nyelvén.

Nagyon sok energiát fordítottam arra, hogy a karakterek leitmotifjai miként jelennek meg, miként torzulnak a történet előrehaladtával.

Sokszor nem csupán a figurákhoz rendeltem dallamokat, hanem az ő fő jellemvonásukhoz vagy céljukhoz is, így amikor ez a jellemvonás vagy cél másokban is megjelenik, nagyon izgalmas dallam-mixeket lehet kikutyulni. Ez a fajta jellemfejlesztés egyáltalán nem divat manapság a filmzenében, amikor jön pl Batman, hangról hangra ugyanaz szól a film elején, meg a végén is, olyan mint egy logo. Nálunk nem így van, és ez reményeim szerint segíti a nézőt kicsit visszautazni az időben. 

896A48451-095345.jpg

Subicz Gábor a Curtiz című film forgatásán (Fotó/Forrás: Soldvision)

A filmben nem hangzik el az As time goes by című dal, ami a Casablanca által vált világhírűvé. Szándékosan kerültétek az efféle konkrét utalásokat?

A Curtizben képileg és szövegileg is nagyon elemelten jelenik meg a Casablanca, tehát úgy éreztem, hogy ha emellé odatoljuk az As time goes by-t, az túl direkt lenne. Ha elhangzik egy sor az eredeti klasszikusból, az biztosan más szövegkörnyezetben találjuk. Topolánszky Tamással sokat beszélgettem arról, hogy mennyire hasonlít a mai világ ahhoz, amiben a film játszódik. Arra jutottunk, hogy a bizonytalanság, reményvesztettség szempontjából hátborzongatóan hasonlít a két korszak. Ma ugyanúgy van egy világméretű probléma, amire senki nem tudja a megoldást, mint ami akkor a ‘világégés’ volt.

A főcímdalnak ezért olyan szöveget akartam írni, ami elsősorban a mai helyzetről szól, de ha ebbe a filmbe belehelyezzük, értelmezhető a negyvenes évekre is.

Ebben rengeteget idézek a Casablanca szövegéből, és egy sor az As time goes by-ból is szerepel, de egy másik sor dallamával.

Mennyire volt testhezálló számodra ez a filmzeneszerzői feladat?

Mindig is nagyon szerettem a filmeket, mielőtt zenész lettem,

annak idején felvételiztem is a Filmművészeti Egyetem adásrendező szakára, majdnem fel is vettek, többek között emiatt lettem végül zenész.

Nagyon kevés olyan művészeti ág van szerintem, ami ennyire jellemzi a mai világunkat, mint a film. Az, hogy kép, hang, történet, technológia és emberi teljesítmény egyszerre van jelen, az egy elképesztően gazdag és izgalmas forma. Úgyhogy nagyon örülök, hogy megtalált a filmes világ, és remélem, hogy a későbbiekben még lesz lehetőségem filmzenét írni.

A gyakorlatban hogy zajlott a filmzeneszerzés?

Viszonylag hamar megírtam a főcímdalt, szöveggel-mindennel, és ez nagyon nagy lendületet adott a későbbi munkának, mert ebben már kiderült, hogyan lehet zeneileg összekapcsolni ezt a két, időben eltérő világot. Azután rengeteget beszélgettem még a forgatókönyvíróval, Bak Zsuzsannával, meg Tamással és Claudiával arról, hogy miről szóljon ez az egész. Átküldtem nekik egy csomó lemezt, ami szerintem hangulatában passzolt az adott világhoz, és messziről elkezdtük ezt közelíteni. A zene oroszlánrészét néhány hét alatt írtam és hangszereltem, rendkívül intenzív munka volt, az ágyba dőltem a rhodes-om mellől, és oda keltem vissza. Aztán szépen leült a MAO a stúdióba, én hívtam a saját székemre egy kollegát, és beültem a lehallgató szobába a partitúrákkal és a jegyzeteimmel Szabó Viktor hangmérnök mellé. Az elsőfilmesség és a low budget itt is meglátszott; kb két nap alatt vettünk föl annyi anyagot, amennyihez egy hét kellett volna legalább. A MAO fantasztikus zenészei nélkül ezt nem lehetett volna megugrani. Nemrég jelent meg a filmzenei lemez Curtiz Original Soundtrack címen, ott az eredetileg írt zene szól, a MAO vérbő tolmácsolásában, Kiss Flóra zseniális énekével. 

Mind’s Ear bátran kimozdult a műfaji keretek közül, szerepel rajta funk orientáltságú kompozíció és operaparafrázis is. Honnan hozod ezt a fajta „dobozon kívüli” zenei gondolkodást?

Annak idején sokat irigykedtem azokra a fiatal pályatársaimra, akik gyerekkoruk óta Coltrane-t vagy Oscar Petersont hallgattak, és a vérükben volt a jazz. Nem is beszélve azokról, akiknek a szülei, nagyszülei is zenészek voltak már. Nálunk ez nem volt így, képzőművész szüleim vannak, otthon főleg klasszikus zene szólt, én meg 60-as évekbeli hippizenét énekeltem suliba menet, később elektronikus zenét hallgattam, és húszéves voltam már, mire jazzel kezdtem foglalkozni. Voltam DJ, producer, zenei rendező, csináltam filmet, építésznek is tanultam, hangszerelek, zenét szerzek, dalszöveget írok, a diplomám szerint jazztrombitás vagyok és tanár. Időbe telt, mire rájöttem, mit keresek én ebben az egészben, ki vagyok, mit kéne csinálnom, hogyan tudom a nagyon szerteágazó tudásomat a cégéremre írni. Wynton Marsalyst egyszer megkérdezték egy interjúban, hogy ő szerinte miben tehetséges. Azt válaszolta: abban, hogy összefüggéseket tudok meglátni. Szerénytelennek tűnhet, de azt hiszem, ez valamennyire rám is igaz,

gombnyomásra tudok beszélni órákig mondjuk Seurat, Aphex Twin, Tavaszi áldozat és a brutalizmus közötti strukturális kapcsolatokról.

Ha már filmről beszélgettünk: többször nyilatkoztad, hogy a zenéidnek sokszor van valamilyen vizuális előképe. A most megjelenő Subtones-lemeznél milyen képeket, történeteket láttál?

Tavaly ősszel és télen olyan sokat kellett írnom vagy hangszerelnem másoknak felkérésre, hogy kb márciusra teljesen kiürült az agyam. Elkezdtem ‘visszatölteni’ zenehallgatással, és egy csomó szuper új dolgot találtam, amik azonnal beépültek a kreatív táramba.

Egy idő után viszont azt éreztem, keresek az éterben egy speciális lemezt, és bármennyire szeretném meghallgatni, nem találom. Felkértem hát saját magamat, hogy írjam meg.

Összeírtam egy papírra, hogy mit szeretnék bele, és hogy mikről szóljon, a konkrét vizuális formáktól kezdve érzésekig, vagy szociális jelenségekig. Aztán persze ahogy készült, torzult a dolog, már csak azért is, mert a Subtones énekesei, Kiss Flóra és Jónás Vera is aktívan közreműködtek a munkában szerzőként.

Mit kell tudni erről a lemezről és mikor mutatjátok be?

Némileg átformáltam a bandát, az említett két énekesnő mellett Szarvas Dávid is beépült, aki vehemens afrikai ritmusokat perkázik, és nagyon kreatív, virtuóz beatboxer. Az egész anyag nagyon dalközpontú, urbánus, poplemez lesz, gazdagon hangszerelve, és sokkal inkább zenekarvezetőként, producerként mutat be engem, mint jazztrombitásként.

Az egész anyagot azelőtt felvettük, hogy koncerteztünk volna, kiforratlanul, nyersen. Aztán a rögzített sávokat elkezdtem szétvagdosni, és össze-vissza pakolászni, így megvan benne az élőzene energiája,

‘játszani is engedem’ a brigád szép okos jazzmuzsikusait (Benkő Dávidot, Csízi Lászlót, Csókás Zsoltot és Fonay Tibort), de meg lesz benne az elektronikus zenék kollázs-szerűsége, szétvagdaltsága is. Fenyvesi Márton felel a hangzásért, aki amellett, hogy fenomenális zenész, egy kivételesen érzőfülű és bátorkezű sound designer. Várhatóan a télen fog megjelenni valamikor a lemez, már nagyon várom, hogy meghallgathassam!

Mi a Casablanca titka?

Kapcsolódó

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.

Ne lepődjön meg, ha a Nyugatinál megszólítja a Casablanca rendezője!

Ne lepődjön meg, ha a Nyugatinál megszólítja a Casablanca rendezője!

Mozgásérzékelős citylightot helyeztek el a 4-es és 6-os villamos Nyugati téri megállójában, ahol a járókelőket a rendezői székén ülő Curtiz reggel 6 és este 23 óra között kiszólásaival szórakoztatja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Vujicsics Együttes is fellép Salföldön

A Balkánra fókuszál a 7. Salföldi Dalföld; a fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, táncházzal, minikonferenciával és sok más kulturális programmal várja a közönséget június 24. és 26. között a Káli-medencében.
Jazz/World ajánló

Löszfal-tövi új dimenziók: Dombos Fest 2022

A Dombos Fest július elején újra várja Kishegyesen az igényes szórakozásra vágyókat, és mindazokat, akik idén is elvarázsolódnának a löszfal tövében. 22 évvel ezelőtt egy szemétdomb helyén civil összefogással indult a Dombos Fest, amely azóta a térség egyik legkedveltebb művészeti fesztiváljává vált.
Jazz/World ajánló

Chris Potter San Franciscó-i supergroupja, az SFJazz a Müpában

A jelenkor kihívásaira, az elmúlt évek nehézségeire reflektál június 24-i budapesti koncertjén az SFJAZZ Collective. A kilenctagú supergroup az élő bizonyítéka, hogy a jazz ma is ugyanolyan élő, érvényes és szerethető műfaj, mint egykoron.
Jazz/World gyász

Elhunyt Ducsai Szabolcs trombitás

A Budapest Jazz Orchestra és a Studio 11 állandó tagjának halálhírét a Magyar Jazz Szövetség jelentette be közösségi oldalán.
Jazz/World ajánló

Lemezpremier a Fidelión: itt a Blessing, a Rafael Mário Triótól

Rafael Mário a magyar jazz ifjú generációjának egyik kimagasló tehetségű zongoristája. Triójának létközege a kortárs ízekkel fűszerezett jazz, ez hatja át legújabb, Blessing című albumukat is. A lemezbemutató július 22-én hallható majd az Opus Jazz Clubban, Munkácsy Eszter (ének) és Tar Gergely (ütőhangszerek) közreműködésével.