Jazz/World

Kertész Mihály élete feszes swingben lüktet – Interjú Subicz Gáborral

2019.09.23. 10:10
Ajánlom
Subicz Gábor első nagyjátékfilmes zeneszerzői munkája a Kertész Mihályról szóló Curtiz, amelyhez nagyszabású jazz bigband zenét komponált. A Casablanca forgatását megidéző filmben hangsúlyos szerephez jut a zene. Emellett az év végén megjelenő Subtones lemezről is faggattuk őt.

Subicz1-095415.jpg

Subicz Gábor (Fotó/Forrás: Ducsai Szabolcs)

Alapvetően jazz-zenészként és zeneszerzőként praktizálsz a Modern Art Ochestrában és saját formációdban, a Subtones-ban. Hogyan talált meg ez a filmzeneszerzői felkérés?

Két éve egy MAO-koncert után odajött hozzám azzal Topolánszky Tamás és Sümeghy Claudia, hogy „csinálunk egy filmet Kertész Mihályról, és azt szeretnénk, hogy te írd a zenét, ami jazz legyen”. Teljesen váratlanul ért a dolog. Azt hiszem, a részükről ez egy nagyon komoly vállalás, mert a magyar filmtörténetben nem nagyon van olyan alkotás, amiben végig a filmre írt bigband jazz szól. A munka során aztán egy gazdag és elmélyült barátság alakult ki köztünk.

Miért döntöttél úgy, hogy a swing lesz az uralkodó stílus a film zenéjében?

Az volt a célunk, hogy egyszerre idézzük meg a korszak tánczenéjét és filmzenéjét. A harmincas-negyvenes években volt néhány vezető zeneszerző Hollywoodban – köztük a Ben Hur zeneszerzője, Rózsa Miklós, vagy Max Steiner, aki a Casablanca zenéjét írta – akiknek az eszköztára olyan nagy hatással volt a későbbi zeneszerzőkre, hogy aztán ebből alakult ki az a nyelv, amit ma hollywood-i filmzeneként ismerünk. Engem az érdekelt, hogy miként lehet ezt a hangzást egy jazzbigbanddel előidézni. A swing csodálatos muzsika; tud nagyon nyugodt és nagyon feszült is lenni.

A mai modern filmzenék, mint például Hans Zimmer munkái, gyakran operálnak repetitív, kattogó-zakatoló elemekkel, és a walking bass kiválóan betölti ezt a funkciót.

Rengeteg művet írtál már bigbandre, ott van például a MAO-ra írt, 2017-es The Mind’s Ear című szerzői lemezed. Mennyire volt számodra új feladat az, hogy narratív elemként használd a zenét?

Eddig is foglalkoztatott zeneszerzés közben, hogy történetet meséljek, érzéseket, helyzeteket közvetítsek a zene nyelvén.

Nagyon sok energiát fordítottam arra, hogy a karakterek leitmotifjai miként jelennek meg, miként torzulnak a történet előrehaladtával.

Sokszor nem csupán a figurákhoz rendeltem dallamokat, hanem az ő fő jellemvonásukhoz vagy céljukhoz is, így amikor ez a jellemvonás vagy cél másokban is megjelenik, nagyon izgalmas dallam-mixeket lehet kikutyulni. Ez a fajta jellemfejlesztés egyáltalán nem divat manapság a filmzenében, amikor jön pl Batman, hangról hangra ugyanaz szól a film elején, meg a végén is, olyan mint egy logo. Nálunk nem így van, és ez reményeim szerint segíti a nézőt kicsit visszautazni az időben. 

896A48451-095345.jpg

Subicz Gábor a Curtiz című film forgatásán (Fotó/Forrás: Soldvision)

A filmben nem hangzik el az As time goes by című dal, ami a Casablanca által vált világhírűvé. Szándékosan kerültétek az efféle konkrét utalásokat?

A Curtizben képileg és szövegileg is nagyon elemelten jelenik meg a Casablanca, tehát úgy éreztem, hogy ha emellé odatoljuk az As time goes by-t, az túl direkt lenne. Ha elhangzik egy sor az eredeti klasszikusból, az biztosan más szövegkörnyezetben találjuk. Topolánszky Tamással sokat beszélgettem arról, hogy mennyire hasonlít a mai világ ahhoz, amiben a film játszódik. Arra jutottunk, hogy a bizonytalanság, reményvesztettség szempontjából hátborzongatóan hasonlít a két korszak. Ma ugyanúgy van egy világméretű probléma, amire senki nem tudja a megoldást, mint ami akkor a ‘világégés’ volt.

A főcímdalnak ezért olyan szöveget akartam írni, ami elsősorban a mai helyzetről szól, de ha ebbe a filmbe belehelyezzük, értelmezhető a negyvenes évekre is.

Ebben rengeteget idézek a Casablanca szövegéből, és egy sor az As time goes by-ból is szerepel, de egy másik sor dallamával.

Mennyire volt testhezálló számodra ez a filmzeneszerzői feladat?

Mindig is nagyon szerettem a filmeket, mielőtt zenész lettem,

annak idején felvételiztem is a Filmművészeti Egyetem adásrendező szakára, majdnem fel is vettek, többek között emiatt lettem végül zenész.

Nagyon kevés olyan művészeti ág van szerintem, ami ennyire jellemzi a mai világunkat, mint a film. Az, hogy kép, hang, történet, technológia és emberi teljesítmény egyszerre van jelen, az egy elképesztően gazdag és izgalmas forma. Úgyhogy nagyon örülök, hogy megtalált a filmes világ, és remélem, hogy a későbbiekben még lesz lehetőségem filmzenét írni.

A gyakorlatban hogy zajlott a filmzeneszerzés?

Viszonylag hamar megírtam a főcímdalt, szöveggel-mindennel, és ez nagyon nagy lendületet adott a későbbi munkának, mert ebben már kiderült, hogyan lehet zeneileg összekapcsolni ezt a két, időben eltérő világot. Azután rengeteget beszélgettem még a forgatókönyvíróval, Bak Zsuzsannával, meg Tamással és Claudiával arról, hogy miről szóljon ez az egész. Átküldtem nekik egy csomó lemezt, ami szerintem hangulatában passzolt az adott világhoz, és messziről elkezdtük ezt közelíteni. A zene oroszlánrészét néhány hét alatt írtam és hangszereltem, rendkívül intenzív munka volt, az ágyba dőltem a rhodes-om mellől, és oda keltem vissza. Aztán szépen leült a MAO a stúdióba, én hívtam a saját székemre egy kollegát, és beültem a lehallgató szobába a partitúrákkal és a jegyzeteimmel Szabó Viktor hangmérnök mellé. Az elsőfilmesség és a low budget itt is meglátszott; kb két nap alatt vettünk föl annyi anyagot, amennyihez egy hét kellett volna legalább. A MAO fantasztikus zenészei nélkül ezt nem lehetett volna megugrani. Nemrég jelent meg a filmzenei lemez Curtiz Original Soundtrack címen, ott az eredetileg írt zene szól, a MAO vérbő tolmácsolásában, Kiss Flóra zseniális énekével. 

Mind’s Ear bátran kimozdult a műfaji keretek közül, szerepel rajta funk orientáltságú kompozíció és operaparafrázis is. Honnan hozod ezt a fajta „dobozon kívüli” zenei gondolkodást?

Annak idején sokat irigykedtem azokra a fiatal pályatársaimra, akik gyerekkoruk óta Coltrane-t vagy Oscar Petersont hallgattak, és a vérükben volt a jazz. Nem is beszélve azokról, akiknek a szülei, nagyszülei is zenészek voltak már. Nálunk ez nem volt így, képzőművész szüleim vannak, otthon főleg klasszikus zene szólt, én meg 60-as évekbeli hippizenét énekeltem suliba menet, később elektronikus zenét hallgattam, és húszéves voltam már, mire jazzel kezdtem foglalkozni. Voltam DJ, producer, zenei rendező, csináltam filmet, építésznek is tanultam, hangszerelek, zenét szerzek, dalszöveget írok, a diplomám szerint jazztrombitás vagyok és tanár. Időbe telt, mire rájöttem, mit keresek én ebben az egészben, ki vagyok, mit kéne csinálnom, hogyan tudom a nagyon szerteágazó tudásomat a cégéremre írni. Wynton Marsalyst egyszer megkérdezték egy interjúban, hogy ő szerinte miben tehetséges. Azt válaszolta: abban, hogy összefüggéseket tudok meglátni. Szerénytelennek tűnhet, de azt hiszem, ez valamennyire rám is igaz,

gombnyomásra tudok beszélni órákig mondjuk Seurat, Aphex Twin, Tavaszi áldozat és a brutalizmus közötti strukturális kapcsolatokról.

Ha már filmről beszélgettünk: többször nyilatkoztad, hogy a zenéidnek sokszor van valamilyen vizuális előképe. A most megjelenő Subtones-lemeznél milyen képeket, történeteket láttál?

Tavaly ősszel és télen olyan sokat kellett írnom vagy hangszerelnem másoknak felkérésre, hogy kb márciusra teljesen kiürült az agyam. Elkezdtem ‘visszatölteni’ zenehallgatással, és egy csomó szuper új dolgot találtam, amik azonnal beépültek a kreatív táramba.

Egy idő után viszont azt éreztem, keresek az éterben egy speciális lemezt, és bármennyire szeretném meghallgatni, nem találom. Felkértem hát saját magamat, hogy írjam meg.

Összeírtam egy papírra, hogy mit szeretnék bele, és hogy mikről szóljon, a konkrét vizuális formáktól kezdve érzésekig, vagy szociális jelenségekig. Aztán persze ahogy készült, torzult a dolog, már csak azért is, mert a Subtones énekesei, Kiss Flóra és Jónás Vera is aktívan közreműködtek a munkában szerzőként.

Mit kell tudni erről a lemezről és mikor mutatjátok be?

Némileg átformáltam a bandát, az említett két énekesnő mellett Szarvas Dávid is beépült, aki vehemens afrikai ritmusokat perkázik, és nagyon kreatív, virtuóz beatboxer. Az egész anyag nagyon dalközpontú, urbánus, poplemez lesz, gazdagon hangszerelve, és sokkal inkább zenekarvezetőként, producerként mutat be engem, mint jazztrombitásként.

Az egész anyagot azelőtt felvettük, hogy koncerteztünk volna, kiforratlanul, nyersen. Aztán a rögzített sávokat elkezdtem szétvagdosni, és össze-vissza pakolászni, így megvan benne az élőzene energiája,

‘játszani is engedem’ a brigád szép okos jazzmuzsikusait (Benkő Dávidot, Csízi Lászlót, Csókás Zsoltot és Fonay Tibort), de meg lesz benne az elektronikus zenék kollázs-szerűsége, szétvagdaltsága is. Fenyvesi Márton felel a hangzásért, aki amellett, hogy fenomenális zenész, egy kivételesen érzőfülű és bátorkezű sound designer. Várhatóan a télen fog megjelenni valamikor a lemez, már nagyon várom, hogy meghallgathassam!

Mi a Casablanca titka?

Kapcsolódó

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.

Ne lepődjön meg, ha a Nyugatinál megszólítja a Casablanca rendezője!

Ne lepődjön meg, ha a Nyugatinál megszólítja a Casablanca rendezője!

Mozgásérzékelős citylightot helyeztek el a 4-es és 6-os villamos Nyugati téri megállójában, ahol a járókelőket a rendezői székén ülő Curtiz reggel 6 és este 23 óra között kiszólásaival szórakoztatja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.
Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.