Jazz/World

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

2020.01.21. 14:25
Ajánlom
Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.

Nézze meg videósorozatunk legújabb részét:

 

Lakatos Mónika

Az oláh cigányzene egyik legszuggesztívebb énekes-előadójáról nehéz elfogulatlanul írni. Talán azért, mert amit ő képvisel, az is a végletekig személyes.

Lakatos Mónika az anyatejjel szívta magába ezt a zenei kultúrát, az első dalokat családi körben, többek között édesapjától, Lakatos Géza Józseftől tanulta, aki a magyar cigányság körében országszerte ismert énekes volt. Mónika először 1996-ban mutatta meg a nyilvánosságnak énekescsaládi hagyatékát, amikor megnyerte a Ki mit tud? népdal kategóriáját. Azóta a neve már összefonódott a Romengóval, aminek lelkét ő és férje, Rostás Mihály Mazsi adják.

Amikor Mónika a színpadon énekel, nemcsak a saját hangját hallatja, de erőteljes, szuggesztív jelenlétébe belesűríti a felmenői örömét és bánatát is attól függően, hogy épp vidám pergetőt vagy szomorú hallgatót hallunk tőle.

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika (Fotó/Forrás: Balla Demeter)

De nemcsak ez az oka, hogy Mónika éneke a dalok után, a csendekben is hosszú másodperceken át tovább rezeg a nyitott szívű hallgatóban. Varázslatos személyiségéből hol egy kislány ártatlansága és játékossága, hol egy érett nő bölcsessége és szívóssága villan elő. 2018-ban a férje, Mazsi ötlete nyomán készítettek zenei trendeket nagy ívben elkerülő, csupa lassú dallamból, a bánat megéneklésére szolgáló hallgatóból álló lemezt, leheletnyi hangszeres kísérettel. A tömény zenei anyag a mai értelemben nem hallgatóbarát, sokkal inkább emberbarát, amennyiben az ember valódi arcát mutatja meg. Ezt érezhették meg a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi döntnökei is, akik a 2018-as világzenei toplista tizennegyedik helyéig juttatták a lemezt. Lakatos Mónika egy sok száz éves zenei tradíciót képvisel a jelenben. Férjével, Mazsival egyszer viccesen meg is jegyezték, hogyan nézne ki náluk egy népzenei gyűjtés: „Gyere, Móni, felgyűjtelek!” – „Én meg téged.”

(szöveg: Szász Emese)

 

Dolhai Attila

Rajongott a rockzenéért. Kamaszodva az első sorban csápolt és üvöltött a koncerteken. Piramist, Eddát, Bikinit. Már nyolcévesen Koppány dalait találta vagánynak. Tavaly aztán, negyvenegy évesen megkapta a szerepet a Budapesti Operettszínház István, a királyában.

Dolhai nem utánozza a Koppány-elődöket, nem vesz át tőlük a stílusjegyeket. Székely Kriszta rendezésében megénekelt egy új Koppányt. Az ő lázadója erős, szenvedélyes, ám szelíd és sebezhető is. Egyszerűen szexi. Szerencsére. Privát szerencséje pedig tényleg az, hogy maga is lázadt ifjan, és éneklő szabadságvágya mellé még gitározni is megtanult. Úgyhogy hamar ráeszmélt, a zenében lehet a jövője. Csak a finomhangolás akkor még nagyon hiányzott.

40117371_758700587855246_6980933722866450432_n-143052.jpg

Az István, a király előadása, Koppány szerepében Dolhai Attila (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Zsámbéki tanítóképzős korában barátaival megalapították a Zsámbéki Zúzókat. A Merlin együttessel Dolhai felléphetett a Népstadionban az Omega előtt. Egyszer. Viszont várta az áttörést a szabálytalan rockerségében. Nem jött. Lassan aztán füle lett a zenés színházra. Maga sem tudja, hogyan vetette le magáról a rendezetlenséget, s cserélte át a rendre.

Nagyot lépett, és jelentkezett meghallgatásokra. Az Elisabeth című musicalben így kapta meg Rudolf szerepét. Majd bent is volt a Színművészeti operett és musical szakán. Másodévesen már Mozart lett az Operettben.

Sosem szerepkört játszik, inkább szerepet mindig. Tudatosan próbál ki újabb hangokat. 2014-ben bejelentkezett az operavilágba, tanulni vágyott klasszikus hangképzést. Bátor volt. „Boldogtalan operaénekes” viszont mégsem akart lenni. 2018-ban visszatalált a musicalekhez: megcsinálta a Visszatérés című lemezét is.

Dolhai Attila – tudatos alkotó. Módszeres tanuló. Precíz művész. Tisztában van vele, mondja is, hogy a hiábavaló, fölösleges dolgokat nem kell erőltetni.

(szöveg: Karácsony Ágnes)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.
Plusz

Dömösön folytatódik a Szeláví! Fesztivál története

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb településén, Dömösön. Sátrazás a csillagok alatt, három nap önfeledt szabadság: idén is várja a kikapcsolódni vágyókat a Szeláví! Fesztivál.
Könyv

Borsik Miklós veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A költő, író, kritikus április 30-án a Nyitott Műhelyben veheti át a fiatalon elhunyt művészről elnevezett elismerést, amellyel a Hazai Attilához hasonlóan újító, kísérletező szerzőket ismerik el. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?
Jazz/World hír

A Berklee-n tartott mesterkurzust Lukács Miklós cimbalomművész

A világhírű zeneoktatási intézmény valenciai campusán tartott kurzuson a hallgatók és a tanárok is megismerkedhettek a cimbalomban rejlő számtalan lehetőséggel.