Jazz/World

Kétcsipetnyi a világ minden zenéjéből

2005.08.26. 00:00
Ajánlom
Decibel Az idei Szigeten több, Afrikából Európába származott zenész táncoltatta meg a világzenei színpad közönségét a két- vagy inkább sokféle kultúrát ötvöző muzsikájával. A zairei Zap Mama koncertjén mozdulni is alig lehetett, és az utolsó nap esős időjárása ellenére az algériai Khaled sem panaszkodhatott. Igaz, egyikük sem tette, inkább zenéjükről meséltek, amikor diktafonvégre kaptuk őket egy-egy pár perces villáminterjú erejéig.

A Zap Mamát alapító Marie Daulne belga édesapját a zairei polgárháborúban vesztette el, édesanyjával Belgiumba kellett menekülniük, így Marie két kultúra hatása alatt nőtt fel. Művészi pályafutása egyáltalán nem a zenével indult, először ugyanis festeni kezdett – hatalmas vásznakra dolgozott, közben különböző zenéket hallgatva. De egy idő után úgy gondolta, egyik zene sem elég jó, egyik sem a sajátja igazán. Az egyikből ez tetszett, a másiból az, így nekiállt elkészíteni a sajátját. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy a festővászon egyre kisebb lett, az elkészült zene pedig egyre több. Mindazt, amit korábban megfestett, zenébe ültette át – ezért azt mondja, dalai a festményeihez tartozó zenék.

Közben egy afrikai utazáson felfedezte a helyi zenét, és a kétféle dallam és ritmusvilág segítségével felfedezte önmagában az európai és az afrikai nőt – így kezdett el komolyan zenével foglalkozni. A kilencvenes évek elején megalapította a Zap Mamát, amelyben négy másik fiatal lánnyal hangszerek nélkül, a capella léptek fel. Néhány évnyi zenélés után ismét utazott – ezúttal az Egyesült Államokba, ahol megérintette az afrikai kultúrából táplálkozó fekete zene. Afroamerikai zenészekkel kezdett együtt dolgozni, méghozzá olyan sikeresen, hogy átalakította a Zap Mamát, és egy komplett zenekarral egészítette ki a formációt. New Yorkban nagyon sok emberrel találkozott Indiából, Oroszországból, Afganisztánból, akik mind-mind másféle kultúrát mutattak meg neki. Így aztán legutóbbi, öt év szünet után megjelent lemezén még többféle hatás fedezhető fel, a végeredmény mégis egységes.

Marie szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen mindannyian emberi lények vagyunk, és ha nyitott elmével közelítünk a másféle kultúrákhoz, önmagunkban is felfedezhetjük azokat. Ő nemrég annyi zenei élménnyel tér vissza az Egyesült Államokból, hogy mostanában már előbb hallja a zenét, amelyet aztán megfest – most épp lila árnyalatokat visz a lakásában mindenhová kifeszített hatalmas vásznakra. Ezekből születik majd meg az új Zap Mama album, valamikor a közeljövőben.

Szintén többféle, ráadásul igen színes kultúrákat vegyít zenéjében az Algériában született Khaled, akit a rai királyának tartanak. A könnyed, többnyire a szerelemről szóló daloknak Algériában nagy hagyománya van, bár egy időben a marxista kormány tiltotta a műfajt, amelynek neve „véleményt” jelent – talán éppen ezért. Khaled családjában senki nem zenélt, ő sem tanult zeneiskolában soha, mégis lételeme a zene, az éneklés. Ő úgy tartja, ez hatalmas adomány, amelyért hálásnak kell lenni, hiszen vagy megvan valakiben, vagy nincs, nem lehet megtanulni. Az algériai zenére nagy hatással volt például a közeli Andalúzia zenéje, a flamenco, Khaledet pedig lenyűgözték távolabbi országok muzsikái is, mint a blues. Majd Franciaországba költözött, és zenéje még színesebbé vált.

Persze könnyű, ha – mint mondja – szinte az egész világ inspirálja: egy szép nő, egy örömhír, a természet, bármi, ami az embert jó kedvre deríti. Hiszen a rai sosem szomorú, ellenkezőleg, mindig a boldogságról szól, és egy rai énekes akkor éri el célját, ha felvidítja az embereket. Khaled mostanában még valamit szeretne elérni zenéjével: bebizonyítani, hogy az iszlám hit nem egyenlő a terrorizmussal. Ezért ha csak teheti, mindenféle vallású muzsikussal játszik együtt. Egyébként pedig „csak” saját zenekarával érkezik, és vidámságot hoz. Még akkor is, ha a Sziget utolsó napja van, és lóg az eső lába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.