Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

2020.01.18. 13:05
Ajánlom
Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

A dél-londoni születésű, de Bahreinban nevelkedett Yazz Ahmed nem tervezte, hogy bármilyen mozgalomban részt akar venni, de amikor a Tomorrow's Warriors non-profit szervezet felkereste, hogy írjon egy darabot a 2015-ös, londoni Women's Day fesztiválra, a trombitaművész igent mondott. A kisebbségi és női hangokért küzdő szervezet egy elkötelezett muzsikus támogatásával lett gazdagabb, Yazz Ahmed pedig megkapta az első impulzusokat Polyhymnia című albumához.

Yazz Ahmed az elmúlt év végén harmadik nagylemezét adta ki, ami alkalom arra, hogy a magyar közönség is megismerkedjen a jazz, az elektronikus és a pszichedelikus világzene zsánerhatárait elmosó művészetével.

Apja trombitajátékos, anyja balett-táncos volt, ő Londonban született. A család hamarosan Bahreinbe költözött, itt élt egészen a lány kilenc éves koráig, amikoris újra visszatértek a brit fővárosba. Yazz nagyapja, Terry Brown profi jazztrombitás volt, hatására az unoka is ezt a hangszert választotta. „Klassznak tűnt, és remekül hangzott” – mondta később.

Ahogy érdeklődése a jazz felé fordult, felfedezte, hogy a műfajon belül érdekes lenne felkutatni saját bahreini gyökereit.

Bahrein egy apró, független szigetország a Perzsa-öbölben, területe alig egyszázada Magyarországénak, viszont kultúrája sok évszázados múltra tekint vissza. Természetesen hasonló, mint a szomszédos országoké. Itt is népszerű az oud nevű lantféleséggel, dobokkal, mirwával, dudákkal és tablákkal játszott Khaliji, legnépszerűbb előadójukat, Ali Bahart pedig a Perzsa-öböl Bob Marleyjának nevezték.

Yazz Ahmed legalább annyira brit, mint bahreini. Nem tagadhatja le jazzkonzis gyökereit, de hatottak rá a tradícionális arab ritmusok és dallamok is. „Olyan zenét akartam alkotni, amelyben benne vagyok én is.” Korai és fontos hatás volt számára Rabih Abou-Khalil oud játékos Blue Camel című albuma. De hamar megtalálta trombitás példaképét is Kenny Wheeler (1930-2014) személyében, aki az arab és a jazz stílust vegyítette.

Yazz Ahmed eddig három lemezt készített, mindegyiken egyaránt játszik trombitán és szárnykürtön is. A Finding My Way Home (2011) egyaránt táplálkozik az észak-afrikai, az arab és a bebop hatásokból, és hallható rajta Miles Davis-feldolgozás is. A címadó, tízperces szerzemény pedig valódi álomutazás. A La Saboteuse (2017) című album futurisztikus hangzású, egyaránt használja a makám hangsorokat és Miles Davis modális technikáját. A lemez legmegkapóbb számai viszont azok, amelyek lírai hangot ütnek meg (például a „The Space Between the Fish and the Moon”, amely alább hallható).

Tavaly jelent meg a Polyhymnia, amely szándékoltan „női album” – ha szabad ilyet mondani. A lemez hat tételből áll, mindegyik hat, kivételes képességű nő előtt tiszteleg, akiket Ahmed nagyra tart.

Így kap hommage-t Haifaa Al Mansour, Szaúd-Arábia első női filmrendezője, Ruby Bridges fekete polgárjogi aktivista, Malala Yousafzai, aki a fundamentalista iszlám országokban és közösségekben élő nők oktatásáért küzd, vagy Rosa Parks, aki 1955-ben azzal keltett botrányt, hogy fekete nőként nem adta át a buszon a helyét egy fehérnek. A „Barbara” című szám tisztelgés egy női jazzpionír, Barbara Thompson szaxofonos előtt.

Te vagy az énekesnő?

– ez a leggyakoribb kérdés, amelyet Yazz Ahmednek feltesznek, ugyanis sokan még ma is nehezen képzelik el, hogy az „énekesnő + férfizenészek” felálláson túl létezhet más a jazzben. Szerencsére Thom Yorke és a Radiohead tisztában voltak a művész erősségeivel, amikor szárnykürtöst kerestek, és a These New Puritans is rá gondolt, amikor trombitást. Ezek az együttműködések jól jöttek Yazz Ahmednek, de az is egyre nyilvánvalóbbá vált a kétezertízes években, hogy neki önálló karrier jár. Ma már a „brit jazzrobbanás” eklatáns alakjaként említik olyan zenészekkel együtt, mint Shabaka Hutchings, Moses Boyd és Sheila Maurice-Grey, illetve Nubya Garcia együttese, a Nérija. Ezek a brit előadók láthatóan (hallhatóan) újraírják a meglévő szabályokat, ugyanakkor megtartják a jazz lényegét – többek között azt, hogy a zene mély spiritualitást hordozzon.

Izgalmas időket élünk

– mondja a brit jazz-szcénáról a trombitaművész. A közönség egyre változatosabb, diverzívebb és fiatalabb, és a műfaj egyre kevésbé csak az ötvenpluszos fehér férfiak szórakozása. Az olyan kollaborációk, mint Kamasi Washington és Kendrick Lamar együttműködése új hallgatókat szerzett, a streaming-szolgáltatóknak hála pedig egyre könnyebb zenei felfedezéseket tenni a hipertérben.

„Úgy érzem, a jazz már más sminket visel”

– mondja Yazz Ahmed.

A fejlécképen Yazz Ahmed. Fotó: John Jarrett.

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Kapcsolódó

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Ha a nők szerepét vizsgáljuk a jazzben, megkerülhetetlenek azok a karakteres női blues előadók, akik amellett, hogy megénekelték bánatukat, először adtak hangot saját testi vágyaiknak. De mennyire volt ez őszinte?

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World koronavírus

Ezek a zenekarok adnak majd raktárkoncertet

A 13 hazai fesztivál idei tervezett fellépőlistája alapján választották ki azt a száz zenekart, akiknek lehetőségük lesz részt venni a raktárkoncerteken. A raktárkoncertek intézményét kifejezetten a koronavírus-járvány miatt lehetetlen helyzetbe került könnyűzenei szektor támogatására hozták létre.
Jazz/World interjú

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.