Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

2020.01.18. 13:05
Ajánlom
Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

A dél-londoni születésű, de Bahreinban nevelkedett Yazz Ahmed nem tervezte, hogy bármilyen mozgalomban részt akar venni, de amikor a Tomorrow's Warriors non-profit szervezet felkereste, hogy írjon egy darabot a 2015-ös, londoni Women's Day fesztiválra, a trombitaművész igent mondott. A kisebbségi és női hangokért küzdő szervezet egy elkötelezett muzsikus támogatásával lett gazdagabb, Yazz Ahmed pedig megkapta az első impulzusokat Polyhymnia című albumához.

Yazz Ahmed az elmúlt év végén harmadik nagylemezét adta ki, ami alkalom arra, hogy a magyar közönség is megismerkedjen a jazz, az elektronikus és a pszichedelikus világzene zsánerhatárait elmosó művészetével.

Apja trombitajátékos, anyja balett-táncos volt, ő Londonban született. A család hamarosan Bahreinbe költözött, itt élt egészen a lány kilenc éves koráig, amikoris újra visszatértek a brit fővárosba. Yazz nagyapja, Terry Brown profi jazztrombitás volt, hatására az unoka is ezt a hangszert választotta. „Klassznak tűnt, és remekül hangzott” – mondta később.

Ahogy érdeklődése a jazz felé fordult, felfedezte, hogy a műfajon belül érdekes lenne felkutatni saját bahreini gyökereit.

Bahrein egy apró, független szigetország a Perzsa-öbölben, területe alig egyszázada Magyarországénak, viszont kultúrája sok évszázados múltra tekint vissza. Természetesen hasonló, mint a szomszédos országoké. Itt is népszerű az oud nevű lantféleséggel, dobokkal, mirwával, dudákkal és tablákkal játszott Khaliji, legnépszerűbb előadójukat, Ali Bahart pedig a Perzsa-öböl Bob Marleyjának nevezték.

Yazz Ahmed legalább annyira brit, mint bahreini. Nem tagadhatja le jazzkonzis gyökereit, de hatottak rá a tradícionális arab ritmusok és dallamok is. „Olyan zenét akartam alkotni, amelyben benne vagyok én is.” Korai és fontos hatás volt számára Rabih Abou-Khalil oud játékos Blue Camel című albuma. De hamar megtalálta trombitás példaképét is Kenny Wheeler (1930-2014) személyében, aki az arab és a jazz stílust vegyítette.

Yazz Ahmed eddig három lemezt készített, mindegyiken egyaránt játszik trombitán és szárnykürtön is. A Finding My Way Home (2011) egyaránt táplálkozik az észak-afrikai, az arab és a bebop hatásokból, és hallható rajta Miles Davis-feldolgozás is. A címadó, tízperces szerzemény pedig valódi álomutazás. A La Saboteuse (2017) című album futurisztikus hangzású, egyaránt használja a makám hangsorokat és Miles Davis modális technikáját. A lemez legmegkapóbb számai viszont azok, amelyek lírai hangot ütnek meg (például a „The Space Between the Fish and the Moon”, amely alább hallható).

Tavaly jelent meg a Polyhymnia, amely szándékoltan „női album” – ha szabad ilyet mondani. A lemez hat tételből áll, mindegyik hat, kivételes képességű nő előtt tiszteleg, akiket Ahmed nagyra tart.

Így kap hommage-t Haifaa Al Mansour, Szaúd-Arábia első női filmrendezője, Ruby Bridges fekete polgárjogi aktivista, Malala Yousafzai, aki a fundamentalista iszlám országokban és közösségekben élő nők oktatásáért küzd, vagy Rosa Parks, aki 1955-ben azzal keltett botrányt, hogy fekete nőként nem adta át a buszon a helyét egy fehérnek. A „Barbara” című szám tisztelgés egy női jazzpionír, Barbara Thompson szaxofonos előtt.

Te vagy az énekesnő?

– ez a leggyakoribb kérdés, amelyet Yazz Ahmednek feltesznek, ugyanis sokan még ma is nehezen képzelik el, hogy az „énekesnő + férfizenészek” felálláson túl létezhet más a jazzben. Szerencsére Thom Yorke és a Radiohead tisztában voltak a művész erősségeivel, amikor szárnykürtöst kerestek, és a These New Puritans is rá gondolt, amikor trombitást. Ezek az együttműködések jól jöttek Yazz Ahmednek, de az is egyre nyilvánvalóbbá vált a kétezertízes években, hogy neki önálló karrier jár. Ma már a „brit jazzrobbanás” eklatáns alakjaként említik olyan zenészekkel együtt, mint Shabaka Hutchings, Moses Boyd és Sheila Maurice-Grey, illetve Nubya Garcia együttese, a Nérija. Ezek a brit előadók láthatóan (hallhatóan) újraírják a meglévő szabályokat, ugyanakkor megtartják a jazz lényegét – többek között azt, hogy a zene mély spiritualitást hordozzon.

Izgalmas időket élünk

– mondja a brit jazz-szcénáról a trombitaművész. A közönség egyre változatosabb, diverzívebb és fiatalabb, és a műfaj egyre kevésbé csak az ötvenpluszos fehér férfiak szórakozása. Az olyan kollaborációk, mint Kamasi Washington és Kendrick Lamar együttműködése új hallgatókat szerzett, a streaming-szolgáltatóknak hála pedig egyre könnyebb zenei felfedezéseket tenni a hipertérben.

„Úgy érzem, a jazz már más sminket visel”

– mondja Yazz Ahmed.

A fejlécképen Yazz Ahmed. Fotó: John Jarrett.

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Kapcsolódó

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Ha a nők szerepét vizsgáljuk a jazzben, megkerülhetetlenek azok a karakteres női blues előadók, akik amellett, hogy megénekelték bánatukat, először adtak hangot saját testi vágyaiknak. De mennyire volt ez őszinte?

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.