Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

2020.01.18. 13:05
Ajánlom
Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

A dél-londoni születésű, de Bahreinban nevelkedett Yazz Ahmed nem tervezte, hogy bármilyen mozgalomban részt akar venni, de amikor a Tomorrow's Warriors non-profit szervezet felkereste, hogy írjon egy darabot a 2015-ös, londoni Women's Day fesztiválra, a trombitaművész igent mondott. A kisebbségi és női hangokért küzdő szervezet egy elkötelezett muzsikus támogatásával lett gazdagabb, Yazz Ahmed pedig megkapta az első impulzusokat Polyhymnia című albumához.

Yazz Ahmed az elmúlt év végén harmadik nagylemezét adta ki, ami alkalom arra, hogy a magyar közönség is megismerkedjen a jazz, az elektronikus és a pszichedelikus világzene zsánerhatárait elmosó művészetével.

Apja trombitajátékos, anyja balett-táncos volt, ő Londonban született. A család hamarosan Bahreinbe költözött, itt élt egészen a lány kilenc éves koráig, amikoris újra visszatértek a brit fővárosba. Yazz nagyapja, Terry Brown profi jazztrombitás volt, hatására az unoka is ezt a hangszert választotta. „Klassznak tűnt, és remekül hangzott” – mondta később.

Ahogy érdeklődése a jazz felé fordult, felfedezte, hogy a műfajon belül érdekes lenne felkutatni saját bahreini gyökereit.

Bahrein egy apró, független szigetország a Perzsa-öbölben, területe alig egyszázada Magyarországénak, viszont kultúrája sok évszázados múltra tekint vissza. Természetesen hasonló, mint a szomszédos országoké. Itt is népszerű az oud nevű lantféleséggel, dobokkal, mirwával, dudákkal és tablákkal játszott Khaliji, legnépszerűbb előadójukat, Ali Bahart pedig a Perzsa-öböl Bob Marleyjának nevezték.

Yazz Ahmed legalább annyira brit, mint bahreini. Nem tagadhatja le jazzkonzis gyökereit, de hatottak rá a tradícionális arab ritmusok és dallamok is. „Olyan zenét akartam alkotni, amelyben benne vagyok én is.” Korai és fontos hatás volt számára Rabih Abou-Khalil oud játékos Blue Camel című albuma. De hamar megtalálta trombitás példaképét is Kenny Wheeler (1930-2014) személyében, aki az arab és a jazz stílust vegyítette.

Yazz Ahmed eddig három lemezt készített, mindegyiken egyaránt játszik trombitán és szárnykürtön is. A Finding My Way Home (2011) egyaránt táplálkozik az észak-afrikai, az arab és a bebop hatásokból, és hallható rajta Miles Davis-feldolgozás is. A címadó, tízperces szerzemény pedig valódi álomutazás. A La Saboteuse (2017) című album futurisztikus hangzású, egyaránt használja a makám hangsorokat és Miles Davis modális technikáját. A lemez legmegkapóbb számai viszont azok, amelyek lírai hangot ütnek meg (például a „The Space Between the Fish and the Moon”, amely alább hallható).

Tavaly jelent meg a Polyhymnia, amely szándékoltan „női album” – ha szabad ilyet mondani. A lemez hat tételből áll, mindegyik hat, kivételes képességű nő előtt tiszteleg, akiket Ahmed nagyra tart.

Így kap hommage-t Haifaa Al Mansour, Szaúd-Arábia első női filmrendezője, Ruby Bridges fekete polgárjogi aktivista, Malala Yousafzai, aki a fundamentalista iszlám országokban és közösségekben élő nők oktatásáért küzd, vagy Rosa Parks, aki 1955-ben azzal keltett botrányt, hogy fekete nőként nem adta át a buszon a helyét egy fehérnek. A „Barbara” című szám tisztelgés egy női jazzpionír, Barbara Thompson szaxofonos előtt.

Te vagy az énekesnő?

– ez a leggyakoribb kérdés, amelyet Yazz Ahmednek feltesznek, ugyanis sokan még ma is nehezen képzelik el, hogy az „énekesnő + férfizenészek” felálláson túl létezhet más a jazzben. Szerencsére Thom Yorke és a Radiohead tisztában voltak a művész erősségeivel, amikor szárnykürtöst kerestek, és a These New Puritans is rá gondolt, amikor trombitást. Ezek az együttműködések jól jöttek Yazz Ahmednek, de az is egyre nyilvánvalóbbá vált a kétezertízes években, hogy neki önálló karrier jár. Ma már a „brit jazzrobbanás” eklatáns alakjaként említik olyan zenészekkel együtt, mint Shabaka Hutchings, Moses Boyd és Sheila Maurice-Grey, illetve Nubya Garcia együttese, a Nérija. Ezek a brit előadók láthatóan (hallhatóan) újraírják a meglévő szabályokat, ugyanakkor megtartják a jazz lényegét – többek között azt, hogy a zene mély spiritualitást hordozzon.

Izgalmas időket élünk

– mondja a brit jazz-szcénáról a trombitaművész. A közönség egyre változatosabb, diverzívebb és fiatalabb, és a műfaj egyre kevésbé csak az ötvenpluszos fehér férfiak szórakozása. Az olyan kollaborációk, mint Kamasi Washington és Kendrick Lamar együttműködése új hallgatókat szerzett, a streaming-szolgáltatóknak hála pedig egyre könnyebb zenei felfedezéseket tenni a hipertérben.

„Úgy érzem, a jazz már más sminket visel”

– mondja Yazz Ahmed.

A fejlécképen Yazz Ahmed. Fotó: John Jarrett.

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Kapcsolódó

A bluesénekesnők, akik először énekeltek szexuális vágyakról

Ha a nők szerepét vizsgáljuk a jazzben, megkerülhetetlenek azok a karakteres női blues előadók, akik amellett, hogy megénekelték bánatukat, először adtak hangot saját testi vágyaiknak. De mennyire volt ez őszinte?

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Jazz/World ajánló

Ráadáskoncertet ad Charlie triója a BJC-ben

A nagy érdeklődésre való tekintettel február 20-án a telt házas este nyolc órai koncert után fél tízkor is fellép a Trio Special a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Bartók jazzköntösben a Sárik Péter Trióval

Bartók Béla születésének 143. évfordulója alkalmából ad koncertet a Sárik Péter Trió március 25-én 19 órától az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World videó

Jó hír – már meghallgatható a Dresch Quartet új albumának dala

„Ha van egy jó érzés, akkor azt elkezdem dalként építeni” – meséli a Kossuth-díjas Dresch Mihály, aki Quartetjével 2022 novemberében az EFG London Jazz Fesztiválon lépett fel. A koncert felvételéből március 8-án jelenik meg a Live in London című album.
Jazz/World ajánló

Világsztárok érkeznek áprilisban a Budapest Ritmóra

Mások mellett Salif Keita, Gérald Toto, Gaye Su Akyol és a BCUC is fellép a főváros legnagyobb világzenei fesztiválján április 11. és 13. között.