Jazz/World

Ki ne dobják az Ablakost!

2012.03.11. 16:05
Ajánlom
Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. A szakma és a közönség is sokat köszönhet a hét éve futó Lakatos „Ablakos" jazz ösztöndíjnak, vétek lenne megszüntetni ezt a támogatási formát - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL.

A Lakatos „Ablakos" Dezsőről elnevezett zenei ösztöndíj olyan, mint egy fényes világítótorony azon a viharos tengeren, amelyen kicsiny lélekvesztőkkel próbálnak átevickélni a jazzművészetre életüket feltevő fiatalok. Még nem maga a kikötő, de rettenetesen sokat segít a kitűzött, távoli cél elérése érdekében.

Aggasztó választ adott László Attila, a bíráló bizottság vezetője, amikor az idei kiírásról érdeklődtem nála: az ösztöndíjat bonyolító Filharmónia Budapest a kulturáért is felelős minisztériumtól még nem kapta meg az idei keretösszeget, ki sem tudják egyelőre írni a pályázatot, és hol van még akkor, hogy kifizessék a nyerteseknek az ösztöndíjat? Ez azért is furcsa, mert tavaly ilyenkor már megvolt a döntés is. Hogy miért fontos eleme nemzeti kultúránknak ez az ösztöndíj, arról lesz most szó.

Az időközben megszűnt Magyar Jazzművészek Társasága egyik eredeti célja az volt, hogy közelebb vigye a magyarországi jazz hivatalos elismertetését a klasszikus zenéhez, hiszen a különbség az anyagiak terén egészen elképesztő volt. Tevékenységük egyik eredményeképpen a hosszú ideje működő Fischer Annie ösztöndíj mintájára a kulturális minisztérium megalapította a Lakatos „Ablakos" Dezsőről (1944-1997) elnevezett ösztöndíjat. Ablakosról az életrajzi tényeket Fidipedia szócikképben is elolvashatják, de mielőtt továbbmennék, egy-két mondatot megér az ösztöndíj nagyon is illő elnevezése: igen, a szaxofonos becenevét onnan kapta, hogy szemüveges volt, de persze nem ezért volt a névadás telitalálat. Rokonszenves személyiségének köszönhetően Ablakost mindenki szerette, és szívesen tanított is, például Bacsó Kristóf sosem mulasztja megemlíteni példaképei között. A jazzisták között általános és ma is elterjedt közvélekedés szerint az ő játékában mindig ott van „Amerika", ahogy egyszer nekem is elmondta Balázs Elemér, akivel sokat játszott, például a Merlin Jazzklubban. Ez körülbelül annyit jelent, hogy a blues, a feeling, a time, a kottában igen kevéssé visszaadható jellegzetességek tették a külföldön, így Amerikában is sokat szerepelt Ablakos játékát olyan különlegessé.

A róla elnevezett ösztöndíj rendszerét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a nyertesek az egyetemi hallgatók és kezdő jazz-zenészek pénztárcájához képest jelentős havi összeget, 70 ezer forintot kapnak, amelynek fejében „csak" dolgozniuk kell, meghatározott számú koncertet ingyen is adva eközben. A művészeti ösztöndíjakra egyébként, a képzőművészetiekre is, boldogan rácuppantak az egyre kevesebb pénzből működgető külföldi magyar kulturális intézetek: fizetnek napidíjat, szállás- és útiköltséget a fiatal művészeknek, hiszen gázsit nem kell adjanak, csak igazolást a koncertről. A külföldi szerepléssel és tapasztalattal persze az ösztöndíjasok is jól járnak, mennek is mindig szívesen, első szóra.

Az ösztöndíjat harminc éves korhatárhoz kötik, de nem feltétel a „szakirányú" diploma, sem az, hogy valaki éppen akadémista legyen. Ezek az első kiírásba László Attila javaslatára kerültek be, és azért fontosak, mert egyrészt a nagyon fiatal tehetségeket is lehet általuk támogatni. Másrészt a Jazz Tanszéken töltött, gyorsan lepergő évek után a zenészek gyakran kerülnek kegyetlenül süket vákuumba - csak erről itthon nem divat beszélni. A Müpa matinéjától kezdve a legkülönbözőbb ilyen-olyan felkérésekig, amikor fiatal zenészeket keresnek, a különböző intézmények a jazz tanszéki (esetleg jazzkonzis) hallgatókhoz fordulnak, általában tanáraikon keresztül. Eközben a friss jazzdiplomás természetesen tisztában vele, hogy nem tud megélni kizárólag művészi tevékenységből (ez nem csak Magyarországon van így), ezért tanításra és más civil pénzkeresetre adja a fejét - még inkább kikerülve a pezsgésből, sokszor Budapestről is elköltözve. Így már nem őt találják meg azok a „haknik", amelyek fontos kiegészítő jövedelmet nyújtanak, és néha még szakmailag is elfogadhatóak. Újabb zárójelet téve szeretném felhívni az olyan szervezők figyelmét, akik ilyen haknikra jelenlegi akadémistákat szoktak hívni, hogy tegyenek egy kicsivel több erőfeszítést, és keressék meg, vagy legalább a képző intézményeken keresztül kerestessék meg a frissen végzett fiatalokat. Könnyen lehet, hogy a nagyobb repertoár és előadói rutin lesz a különmunka jutalma. Még azt is megkockáztatom, hogy ez a klasszikus zenész hallgatókra is legalább részben igaz lehet.

Visszatérve az Ablakosra, az ösztöndíj zsűrije (hivatalosan: kuratórium) eddig nem nagyon tudott hibázni. Akik megkapták, sokat letettek az asztalra, és fejlődésüknek valóban döntő lökést adott. Itt a névsor első része, a magyar jazz ifjúságának színe-virága, jazzklubok húzónevei:   

2005: Szakcsi Lakatos Róbert (zongora), Mohay András (dob), Zana Zoltán (szaxofon);

2006: Szőke Nikoletta (ének), Oláh Szabolcs (gitár), Tóth Viktor (szaxofon);

2007: Balázs József, Rozsnyói Péter (mindketten: zongora), Dennert Árpád (szaxofon); 

2008: Lamm Dávid (gitár), Soós Márton (bőgő), Korb Attila (harsona); 

2009: Csongrádi Gábor (gitár), Ávéd János, Lakatos Sándor (mindketten: szaxofon);

2010: Balogh Roland, Fenyvesi Márton (mindketten: gitár) Mester Dániel (szaxofon);  

2011: Pintér Péter (zongora), Borbély Miklós (szaxofon), Fábián Julianna (ének)

Számos nemzetközi karrier indult már el közülük, sokan adtak már ki saját szerzői lemezt, és aki még nem, az is legalább országos szinten jegyzett produkcióban vett már részt szólistaként, szerzőként vagy neves együttes oszlopos tagjaként. Van még egy szempont, amellyel a jövő héten tervezek közelebbről foglalkozni, amikor folytatom a témát, és az utóbbi két év ösztöndíjasainak gálájára is kitérek: hogy előbb vagy utóbb nemzetközi zsűrik sokszor döntöttek már úgy, hogy azt a versenyzőt díjazzák, aki itthon Lakatos Ablakos ösztöndíjban részesült.          

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Színház

29 éves korában elhunyt Uszléber Ádám színpadtechnikus

A Komáromi Jókai Színház munkatársát hosszú betegség után, tragikusan fiatalon érte a halál – tudatta Facebookon a teátrum.
Vizuál

Elsőként Budapesten látható a rasszizmus elleni vándorkiállítás

A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet egy bécsi vándorkiállítás, amely augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (hdgö) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. "A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a Soá" című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.
Klasszikus

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Plusz

Udvarlási tánc a Willendorfi Vénusz árnyékában – Programajánló a Sziget 3. napjára

Nem mindennapi udvarlási táncot láthatunk az olasz művész, Alessandro Sciaronni tolmácsolásában, amelyben szinte akrobatikus mozdulatokkal feszülnek egymáshoz a testek. Ha a táncból nem lenne elég, nézzük meg a Willany Leó előadását is, levezetésképpen pedig irány az ArtZone, ahol kollázsolhatunk, festhetünk és zenélhetünk is. Látogassatok el a Fidelio támogatásával megvalósuló színház- és táncplaccra augusztus 12-én is!

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Cseh Tamás-emléknapot szerveznek Bakonybélen

Soha nem hallott dalok is elhangzanak augusztus 13-án Bakonybélen, az Énekmondók emlékezete című rendezvényen, amelyet Cseh Tamás zenész-énekes tiszteletére rendeznek meg. 
Jazz/World ajánló

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Jazz/World ajánló

Idén már hat városban csendülnek fel az MVM ZENERGIA dallamai

Egyedülálló élmény, zenei sokszínűség, Rúzsa Magdi, Balázs János, a Concerto Budapest és Keller András várja a hetedik MVM ZENERGIA koncert közönségét 2022. augusztus 27-én. Az Erkel Színház élőzenés, fényfestéssel kísért koncertje mellett öt vidéki helyszínen és online is csatlakozhatnak a jótékonysági esthez az érdeklődők.
Jazz/World ajánló

Az angyalföldi nyomornegyedből Párizsig jutott a világhírű magyar zongoraművész

Három részből álló Cziffra100 programsorozat várja a közönséget augusztus 3-án Szentendrén. A Városházán megnyílik az Árnyékból a fénybe című tablókiállítás Cziffra György életéről és munkásságáról, ugyanitt este a Hot Jazz Band lép színpadra, a P'Art moziban pedig a zongoraművészről szóló Virtuóz című dokumentumfilmet láthatja a közönség.
Jazz/World klippremier

Csodaszép klipet készített az Ephemere egy kápolnásnyéki mozdonyban

Az Ephemere két vezéregyéniségének, Caussanel Izabellának és Orbay Lillának új szerzeménye, a Te is tudod Szőcs Kálmán versére íródott. A Novák Péter által rendezett klipben megjelenik az utazás, a melankólia és a dőzsölés kontrasztja, a gyermeki naivitás és a tiltott szerelmek is. VIDEÓ