Jazz/World

Ki ne dobják az Ablakost!

2012.03.11. 16:05
Ajánlom
Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. A szakma és a közönség is sokat köszönhet a hét éve futó Lakatos „Ablakos" jazz ösztöndíjnak, vétek lenne megszüntetni ezt a támogatási formát - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL.

A Lakatos „Ablakos" Dezsőről elnevezett zenei ösztöndíj olyan, mint egy fényes világítótorony azon a viharos tengeren, amelyen kicsiny lélekvesztőkkel próbálnak átevickélni a jazzművészetre életüket feltevő fiatalok. Még nem maga a kikötő, de rettenetesen sokat segít a kitűzött, távoli cél elérése érdekében.

Aggasztó választ adott László Attila, a bíráló bizottság vezetője, amikor az idei kiírásról érdeklődtem nála: az ösztöndíjat bonyolító Filharmónia Budapest a kulturáért is felelős minisztériumtól még nem kapta meg az idei keretösszeget, ki sem tudják egyelőre írni a pályázatot, és hol van még akkor, hogy kifizessék a nyerteseknek az ösztöndíjat? Ez azért is furcsa, mert tavaly ilyenkor már megvolt a döntés is. Hogy miért fontos eleme nemzeti kultúránknak ez az ösztöndíj, arról lesz most szó.

Az időközben megszűnt Magyar Jazzművészek Társasága egyik eredeti célja az volt, hogy közelebb vigye a magyarországi jazz hivatalos elismertetését a klasszikus zenéhez, hiszen a különbség az anyagiak terén egészen elképesztő volt. Tevékenységük egyik eredményeképpen a hosszú ideje működő Fischer Annie ösztöndíj mintájára a kulturális minisztérium megalapította a Lakatos „Ablakos" Dezsőről (1944-1997) elnevezett ösztöndíjat. Ablakosról az életrajzi tényeket Fidipedia szócikképben is elolvashatják, de mielőtt továbbmennék, egy-két mondatot megér az ösztöndíj nagyon is illő elnevezése: igen, a szaxofonos becenevét onnan kapta, hogy szemüveges volt, de persze nem ezért volt a névadás telitalálat. Rokonszenves személyiségének köszönhetően Ablakost mindenki szerette, és szívesen tanított is, például Bacsó Kristóf sosem mulasztja megemlíteni példaképei között. A jazzisták között általános és ma is elterjedt közvélekedés szerint az ő játékában mindig ott van „Amerika", ahogy egyszer nekem is elmondta Balázs Elemér, akivel sokat játszott, például a Merlin Jazzklubban. Ez körülbelül annyit jelent, hogy a blues, a feeling, a time, a kottában igen kevéssé visszaadható jellegzetességek tették a külföldön, így Amerikában is sokat szerepelt Ablakos játékát olyan különlegessé.

A róla elnevezett ösztöndíj rendszerét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a nyertesek az egyetemi hallgatók és kezdő jazz-zenészek pénztárcájához képest jelentős havi összeget, 70 ezer forintot kapnak, amelynek fejében „csak" dolgozniuk kell, meghatározott számú koncertet ingyen is adva eközben. A művészeti ösztöndíjakra egyébként, a képzőművészetiekre is, boldogan rácuppantak az egyre kevesebb pénzből működgető külföldi magyar kulturális intézetek: fizetnek napidíjat, szállás- és útiköltséget a fiatal művészeknek, hiszen gázsit nem kell adjanak, csak igazolást a koncertről. A külföldi szerepléssel és tapasztalattal persze az ösztöndíjasok is jól járnak, mennek is mindig szívesen, első szóra.

Az ösztöndíjat harminc éves korhatárhoz kötik, de nem feltétel a „szakirányú" diploma, sem az, hogy valaki éppen akadémista legyen. Ezek az első kiírásba László Attila javaslatára kerültek be, és azért fontosak, mert egyrészt a nagyon fiatal tehetségeket is lehet általuk támogatni. Másrészt a Jazz Tanszéken töltött, gyorsan lepergő évek után a zenészek gyakran kerülnek kegyetlenül süket vákuumba - csak erről itthon nem divat beszélni. A Müpa matinéjától kezdve a legkülönbözőbb ilyen-olyan felkérésekig, amikor fiatal zenészeket keresnek, a különböző intézmények a jazz tanszéki (esetleg jazzkonzis) hallgatókhoz fordulnak, általában tanáraikon keresztül. Eközben a friss jazzdiplomás természetesen tisztában vele, hogy nem tud megélni kizárólag művészi tevékenységből (ez nem csak Magyarországon van így), ezért tanításra és más civil pénzkeresetre adja a fejét - még inkább kikerülve a pezsgésből, sokszor Budapestről is elköltözve. Így már nem őt találják meg azok a „haknik", amelyek fontos kiegészítő jövedelmet nyújtanak, és néha még szakmailag is elfogadhatóak. Újabb zárójelet téve szeretném felhívni az olyan szervezők figyelmét, akik ilyen haknikra jelenlegi akadémistákat szoktak hívni, hogy tegyenek egy kicsivel több erőfeszítést, és keressék meg, vagy legalább a képző intézményeken keresztül kerestessék meg a frissen végzett fiatalokat. Könnyen lehet, hogy a nagyobb repertoár és előadói rutin lesz a különmunka jutalma. Még azt is megkockáztatom, hogy ez a klasszikus zenész hallgatókra is legalább részben igaz lehet.

Visszatérve az Ablakosra, az ösztöndíj zsűrije (hivatalosan: kuratórium) eddig nem nagyon tudott hibázni. Akik megkapták, sokat letettek az asztalra, és fejlődésüknek valóban döntő lökést adott. Itt a névsor első része, a magyar jazz ifjúságának színe-virága, jazzklubok húzónevei:   

2005: Szakcsi Lakatos Róbert (zongora), Mohay András (dob), Zana Zoltán (szaxofon);

2006: Szőke Nikoletta (ének), Oláh Szabolcs (gitár), Tóth Viktor (szaxofon);

2007: Balázs József, Rozsnyói Péter (mindketten: zongora), Dennert Árpád (szaxofon); 

2008: Lamm Dávid (gitár), Soós Márton (bőgő), Korb Attila (harsona); 

2009: Csongrádi Gábor (gitár), Ávéd János, Lakatos Sándor (mindketten: szaxofon);

2010: Balogh Roland, Fenyvesi Márton (mindketten: gitár) Mester Dániel (szaxofon);  

2011: Pintér Péter (zongora), Borbély Miklós (szaxofon), Fábián Julianna (ének)

Számos nemzetközi karrier indult már el közülük, sokan adtak már ki saját szerzői lemezt, és aki még nem, az is legalább országos szinten jegyzett produkcióban vett már részt szólistaként, szerzőként vagy neves együttes oszlopos tagjaként. Van még egy szempont, amellyel a jövő héten tervezek közelebbről foglalkozni, amikor folytatom a témát, és az utóbbi két év ösztöndíjasainak gálájára is kitérek: hogy előbb vagy utóbb nemzetközi zsűrik sokszor döntöttek már úgy, hogy azt a versenyzőt díjazzák, aki itthon Lakatos Ablakos ösztöndíjban részesült.          

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Jazz/World ajánló

Sztárprodukciók a Vajdahunyadvárban

A Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeivel zárul a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál, amely idén összesen 8 koncerttel örvendeztette meg a közönséget.
Jazz/World ajánló

Nyári jazz meglepetés a Müpa videócsatornáján

Újranézhetők az idei Jazz Showcase felfedezettjeinek koncertjei, péntektől kezdve három héten át minden pénteken két koncertfelvételt tesz elérhetővé a Müpa videómegosztó felületén.
Jazz/World ajánló

Nyitottság, képzelőerő, sokoldalúság – Stanley Jordan ismét Budapesten koncertezik

Július 21-én a Margitszigeti Színházban igazi örömzenélésre számíthatnak a jazzrajongók, hiszen a legendás Stanley Jordan mellett, Laurence Cottle, Horváth Kornél és Dörnyei Gábor is színpadra lépnek.
Jazz/World ajánló

A hazai jazzélet kiválóságai Szentendrén

Július 24-én különleges zenei csemegére számíthatnak a Szentendrére látogatók, hiszen a MűvészetMalom udvarán Borbély Mihály és zenésztársai mellett, László Attila is színpadra lép.