Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület, melyet idén Szilágyi Ákos kapott. Május 12-én este az Artisjus 25. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kimagasló zenei-művészeti teljesítményekre és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság – Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter és Sebestyén Áron – készítette elő.

Geszti Pétert életműdíjjal, Tóth Szabolcsot az év könnyűzeneszerzője elismeréssel, Lombos Mártont pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntették ki. Az év produkciójának a Parno Graszt Budapest Parkban tartott lemezbemutató koncertjét választották. Junior Artisjus-díjat kapott a 4S Street (tagok: Alin Nicuta, Mihály Csaba, Fülöp Loránd, Szabó László, Pál Andor), Hegedűs Józsi és Oláh Krisztián. Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László lett.

Az év komolyzenei műve kategóriában idén két alkotást díjaztak: Tornyai Péter: Passacaglia della morte, valamint Bella Máté: The Cheerleaders című műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Papp Mátyás kapta.

Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.

Geszti Péter

Pályáját gyerekszínészként (többek között Mézga Aladár hangjaként) kezdte. Az ELTE Tanárképző Főiskoláján szerzett diplomát, de már korábban elkezdett dalszövegeket írni az Első Emeletnek. A nyolcvanas évek végétől több nagy sikerű tévé- és rádióműsor vezetője; az évtized végén indult el reklámszakmai pályája. Az 1992 és 1994 között működő Rapülők a kor egyik legsikeresebb popcsapata lett. 1996 óta játsszák a Dés Lászlóval és Békés Pállal írt A dzsungel könyve musicalt, amit aztán több hasonló sikeres darab követett (Dés–Geszti–Grecsó: A Pál Utcai fiúk, 2016; Geszti–Monori–Tasnádi: Ezeregy éjszaka, 2023). A szintén Dés Lászlóval megálmodott Jazz+Az a Kalózok című filmből lépett ki a valós színpadokra, 1998 és 2000 között működött. Újabb saját formációi – a Gringo Sztár, a Létvágy projekt, a Best of Geszti műsor, 2023 óta a VABADABA koncertsorozat Váczi Eszterrel – mellett továbbra is írt másoknak szövegeket, egyik alapítója volt az ARC plakátkiállítás-sorozatnak, filmprodukciós céget indított. Jelenleg új albumon dolgozik, valamint Dés Lászlóval közösen egy Petőfiről szóló zenés darabon. „Sokoldalúsága üdítő, neve egybeforrt a kreatív jelzővel, nagy dobásait pedig szinte már természetesnek vesszük. Ikonikus dalszövegei a hazai zenei kultúra mérföldkövei. Színes témái, hatásos képei és a nyelv lehetőségeinek határát súroló szócsavarásai igazi csemegék értőknek és laikusoknak egyaránt. Dalszövegei a komoly munka és a spontaneitás egyedülálló kombinációját tükrözik” – írja laudációjában Major Eszter.

Tóth Szabolcs

Zeneszerző, szövegíró, gitáros, zenekarvezető kapja. 13 éves kora óta gitározik, már gimnazista éveiben is zenekarban játszott. Széles körben ismertté vált formációja az 1995-ben alapított Sugarloaf, amelynek három évvel az indulása után már külföldi zenei csatornák is játszották a klipjét, első albumukat pedig a cannes-i MIDEM-en mutatták be. Számos sláger, aranylemez fűződik a nevükhöz, több szakmai díjat kaptak. Ismertek ironikus megközelítésükről, de komoly témákhoz is bátran nyúlnak. Harminc év után is kísérleteznek, legfrissebb albumuk, az idén megjelent Lazarus a megújulás jegyében készült. Tóth Szabolcs a Sugarloafnak írt dalai mellett reklámzenéket is szerzett, televíziós tehetségkutatók művészeti vezetője volt. Aktívan részt vesz a szakmai életben. Alapító tagja az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságának, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének. Részt vett a Cseh Tamás Program kidolgozásában, 2014 és 2021 között a Nemzeti Kulturális Alap könnyűzenei kollégiumának kurátora volt. „Tóth Szabolcs dalaival generációkat tanított meg arra, hogy ne csak hallgassák, hanem hallják is meg a dalok üzenetét, tartalmát. Következetesen ragaszkodik ahhoz a gondolathoz, hogy a dal érték” – írja méltatásában Németh Alajos.

Tóth Szabolcs (Fotó/Forrás: Artisjus)

Lombos Márton

Dalszövegíró, előadó. 16 éves korában írta első szövegeit. Később a lehető legszélesebb körben írt dalokat másoknak: pop, rock, jazz, kamarazenei és komolyzenei stílusú művekben hangzanak el szövegei; több színházi műfajban is dolgozott. A Magyar Dalszerzők és Dalszövegírók Egyesülete elnökségének tagja; az Artisjus Szociális Bizottságának tagja; a Nemzeti Kulturális Alap Tehetségkutató programjának mentora, a Hangfoglaló Magyarország, valamint az Öröm a Zene tehetségkutató zsűritagja. 2024-ben jelent meg második szerzői albuma, az Egyéjszakás kalandjaim; ugyanebben az évben olyan előadóknak írt dalokat, mint Charlie, a Tornóczky All Access, Nagy Laci Gitano, Temesi Bertalan és Szolnoki Péter. Romhányi Áronnal és Mihályi Rékával a Jazzy Fesztivál 2024-es dalát jegyzik, a Dalfutárból ismert Felémdől pedig a Yettel kampánydala lett. „Az alkalmazott szövegírásban felismerhető dalszöveget alkotni különösen nehéz, hiszen az előadóhoz kell alkalmazkodni. Mégis akadnak dalszerzők, akiknek a szövegein összetéveszthetetlenül ott marad kezük és szívük nyoma. Lombos úr ilyen. Soraiban érződik az élet, az emberek és a világ szeretete, a kalandorság és mellette az otthon melege is” – fogalmaz laudációjában Major Eszter.

Parno Graszt

A zenekar tagjai: Oláh József, Oláh Viktor, Horváth Sándor, Jakocska Rómeó, Oláh Heléna, Oláh Krisztián, Németh István. Az autentikus cigányzenét játszó zenekar saját szerzeményekkel is gazdagítja a hagyományt. Rávágok a zongorára című bemutatkozásuk első magyar albumként 2002-ben felkerült a legrangosabb világzenei listára (World Music Charts Europe). A későbbiek is hasonló sikert értek el, valamint élőben is többször meghódították a közönséget és a kritikusokat Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában. Magyarországi ismertségükhöz hozzájárult szereplésük a 2016-os A Dalban, illetve együttműködéseik olyan különböző előadókkal, mint a Bohemian Betyars, a Punnany Massif, a Bagossy Brothers Company, a Kávészünet és Pogány Induló. A lemezbemutató koncertjük is azt bizonyította, hogy „a Parno Graszt képes kortárs érvényű megszólalásra, miközben megőrzi zenei identitását. A koncert során tapasztalható volt az a sokszínű közönség, amelyet a zenekar évek óta képes megszólítani – a generációkon átívelő jelenlét nemcsak zenei, hanem társadalmi értelemben is figyelemre méltó” – írja méltatásában Both Miklós.

A Parno Graszt együttes (Fotó/Forrás: Gyetvai Gergely)

4S Street

A pop, rock és indie stílusokból is merítő együttes 2018-ban alakult Gyergyószentmiklóson, és egy szerzeményük már abban az évben elnyerte a Legszebb Erdélyi Magyar Dal díjat. 2019-ben már a Petőfi Rádió játszotta szerzeményeiket; ekkor jelent meg első albumuk. A 2021-es Szebb napok című nagylemezük több dala a korábbiaknál is nagyobb népszerűséget ért el mind a rádiókban, mind az online platformokon; ez a nagyszínpados zenekarok közé emelte őket. A legnagyobb siker közülük Mesélek a bornak lett, ami 2023-ban a Fonogram közönségszavazással kiosztott „Az Év Hangfelvétele” díját nyerte el; 2024-es Jegyeket, bérleteket című lemezükről pedig A szívem ég című dallal érdemelték ki a Fonogram zsűrijének elismerését. 2022-ben a Petőfi Zenei Díj „Év zenekara”, 2024-ben pedig az „Év rádiós koncertje” elismerésben részesültek. A zenekar tagjai: Alin Nicuta, Mihály Csaba, Fülöp Loránd, Szabó László, Pál Andor. „A dalaikon keresztül történeteket mesélnek, dalszövegeik emberi sorsokról, a mindennapi élet kihívásairól szólnak. Zeneileg üdítő a sok klasszikusnak mondható hangszer. A zongoraintrók filmzenei érzékenységgel varázsolnak el minket, a dinamikus részeken a gitárok és az energikus dobolás repít minket tovább” – fogalmaz laudációjában Sebestyén Áron.

Oláh Krisztián

Zeneszerző és zongorista. Első díját 17 évesen nyerte a Marosvásárhelyi Jazzfesztivál versenyén. Ez csak első volt számos magyar és nemzetközi elismerése között (többek között: Junior Prima-, Orszáczky- és Gramofon Díj); a 2015-ös Montreux-i Jazz Fesztiválon elért harmadik helyezésének köszönhetően egy kéthetes zenei programban vett részt, ahol olyanokkal koncertezhetett együtt, mint Al Jarreau és Joe Sanders. 2021 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének oktatója. Saját zenekara, az Oláh Krisztián Quartet 2020 óta ad ki lemezeket; a 2024-es Perspectives Of Verve a negyedik a sorban. (A zenekar további tagjai: Oláh Kálmán – szaxofon, Gyányi Marcell – nagybőgő, Serei Dániel – dob.) Emellett több formációnak, többek közt a Junior Artisjus-díjas Nagy Emma Quintetnek, a Daveform Quintetnek és a Coltrane Legacy-nak állandó tagja; számos alkalmi projektben is részt vesz. „Oláh Krisztián sikerének kulcsa különleges nyitottságában és határtalan munkabírásában rejlik. Műfaji határokon túl, vagy épp azokat egybefonva alkot, de elsősorban mégis a jazz és a kortárs kamarazene területén tevékenykedik. 2024-es lemeze is szerzői sokoldalúságát bizonyítja. A stiláris határokat lebontó, szvitszerű szerkesztésmóddal létrehozott album különleges és kiemelkedő munka” – írja méltatásában Bágyi Balázs.

Hegedűs Józsi

A roma származású szerző-előadó Szabadkígyóson töltötte gyerekkorát. 15 éves korától punkzenekarokban játszott, 2017-ben Szegeden alapított alternatív együttese, a Csillagerdő két albumot adott ki, nagyobb sikert viszont akkor ért el, amikor egy szál akusztikus gitárral, szólóban jelentkezett a 2021-es Kikeltető tehetségkutatóba. A következő tavasszal a Carson Coma vendégeként turnézott. 2023-ban jelent meg első szóló albuma, A Szívemből a félelmet kioltom címmel, amit 2024-ben követett a Penészvirágok, amit már a Vadvirág együttessel készített, Barkóczi Noémi és Foster Dorka is vendégeskedik rajta. „Dalaiban fellelhetők a magyar alter hagyományok, a cigány népdalok archaikus energiái, Cseh Tamás vagy Dévényi Ádám dalainak lírai öröksége. A rendkívül személyes és reflektív zene az istenkereséstől a hétköznapok apró küzdelmein át a saját identitásában megélt dilemmákig vezet. Az önreflexió és a hagyományos műfaji keretek lebontása, majd újjáépítése jól mutatja, milyen határozott és szuverén alkotóvá ért” – írja róla laudációjában Both Miklós.

Papp Mátyás

Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésének zeneszerzés szakos hallgatója, de máris számos verseny díjazottja. 2018-ban kezdett zeneszerzést tanulni Barta Gergelynél, már első műveivel sikereket ért el. 2021-től a Zeneakadémia hallgatója Bella Máté osztályában. A következő évben mutatták be a MilleniArt Ensemble felkérésére írt Monochrome című vonószenekari művét. Diplomamunkája elnyerte az egyetem zeneszerzőversenyének első díját. Eddigi legjelentősebb sikerét Kirakós című zongoradarabja hozta el, mely a 2024-es Bartók világversenyen a harmadik díjat nyerte el. Valamint a Papageno és az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest különdíját is, és így a 2025-ös, zongoristáknak megrendezett Bartók világverseny repertoárjába is bekerült. A zeneszerzés mellett drámaírással is foglalkozik. Oktatója, Bella Máté így nyilatkozott róla: „Munkássága folyamatos megújulásról és tudatos művészi építkezésről tanúskodik. Érdeklődése az elmúlt években elsősorban a folyamatzenék lehetőségeinek feltérképezésére és a monotematikus kompozíciós elvek újragondolására irányult, amit egyedi hangvétellel és mély zenei gondolkodással valósít meg” – idézi laudációjában Bánkövi Gyula.

Papp Mátyás (Fotó/Forrás: Artisjus)

Tornyai Péter: Passacaglia della morte

Tornyai Péter Szegeden született, zenei tanulmányait itt kezdte, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta. Itt párhuzamosan végezte el a hegedű és a zeneszerzés szakot Kertész István, illetve Jeney Zoltán osztályában. 2015-ben egy évig Eötvös Péter mentoráltja volt. 2015-től tanít a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékén, 2022-től adjunktus. 2021 óta a nemzetközi VENI ACADEMY oktatója. Kamarazenészként (elsősorban brácsásként) a magyar és nemzetközi zenei élet aktív szereplője, több együttes tagja, a THReNSeMBle, a Ludium Együttes, a Classicus Ensemble alapítója. A CentriFUGA Kortárszenei Műhely és a Hermina Alkotócsoport alapító tagja, az Anima Musicae Kamarazenekar kortárszenei műhelyének művészeti vezetője. Műveit számos európai országban és az Egyesült Államokban is bemutatták, darabot rendelt tőle a Klangforum Wien és a lipcsei Gewandhaus zenekar. Díjazott műve női és férfihangra, valamint csellóra készült. „Tornyai Péter már második alkalommal hajtja végre azt a bravúrt, hogy kevés előadóra ír nagyszabású, megrázó tartalmú művet. A 17 tétel Jób könyvének részleteire készült, a szövegek tíz különböző nyelven szólalnak meg, ezzel is aláhúzva a mű egyetemességét. A mű számos kapcsolódási pontot tartalmaz olyan kompozíciókhoz, melyekben szintén megjelenik a halál elkerülhetetlenségének gondolata, Bachtól Kurtág Györgyig” – írja méltatásában Tihanyi László.

Bella Máté: The Cheerleaders

Bella Máté a Zeneakadémia zeneszerzés szakán végzett 2011-ben Fekete Gyula növendékeként. 2014-ben elnyerte az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány ösztöndíját, 2016-ban pedig alapító tagja lett a Studio 5 kortárs zenei alkotócsoportnak. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, emellett tagja az Artisjus Komolyzenei Szerzői Véleményező Bizottságának, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, valamint a Magyar Filmakadémia Egyesület zeneszerzői szekciójának. Komolyzenei műveit többek között az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern, a Klangforum Wien és a Budapesti Fesztiválzenekar adta elő. Zenés színpadi darabjait több színház is játssza, könnyűzenei művei pedig a rádiók kedvencei. Szerteágazó tevékenységét az a felismerés vezérli, miként lehet másodpercek alatt megragadni a mai közönség figyelmét. Missziójának tekinti az Y és Z generáció integrálását a komolyzenei életbe. The Cheerleaders című műve a címbeli táncos sportág dinamizmusát idézi meg, miközben a könnyűzenéből ismert alkalmazott elemeket is beemeli: a három rézfúvós, a vonószenekar és a zongora mellett dobfelszerelést is használ. A díjazott mű „az új művészeti irányzat, a metamodernizmus egyik első magyar zenei példája. Ellentétben a posztmodern kortárszenei műfajok gyakran ironikus kollázstechnikáival, a szerző az átvett alapanyagokat nem idézetekként mutatja fel, hanem stílusjátékok elemévé teszi, és a klasszikus zene hagyományaiba olvasztja” – fogalmaz laudációjában Szitha Tünde.

Bella Máté (Fotó/Forrás: Artisjus)

Vinczey László

Édesapja a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban volt operaénekes, ő adta át fiának a zene szeretetét. Hatéves korában kezdett zongorázni tanulni, a magyarnóta világára a karcagi születésű –akkor már nótaénekes –Kovács Marika hívta fel a figyelmét. Középiskolás korában, 1970-ben írta első dallamát, amire a házukban lakó Magyarádi Jenő sikeres nótaszerző írt szöveget; ezt több közös szerzemény követte. Zongorakísérőként több műfajjal is kapcsolatba került. Műszaki érdeklődése a MÁV-hoz vitte, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Aktív dolgozó évei alatt a munka és a családi élet került előtérbe, de nyugdíjasként újult erővel kezdett el ismét zeneszerzéssel foglalkozni. Az Artisjus-díjas László Mária költő, dalszövegíróval felvette a kapcsolatot, akivel több közös szerzeménye született. „Egyre többen éneklik szerzeményeit. Nem a mennyiségre, a minőségre, a tartalomra törekszik. 2019 évben VIVE Magyar Nóták és Csárdások Fesztiválján, Torontálvásárhelyen, döntőbe került „Ha itt lennél” c. hallgatója. 2021 évben Budapesten megrendezett Nótaolimpia döntőjébe került Kinyílott a rózsabokor c. hallgatója. Szerzeményei a Dankó Rádió és a Duna Televízió műsoraiban is szerepelnek. A legutóbbi (2024-es) Budapesti Magyarnóta Olimpiára két új dallal pályázott; a csárdás kategóriában a „Szénásszekér” első, az Asszony kell a házhoz című harmadik helyet ért el” – írja méltatásában Éliás Tibor.

Vinczey László (Fotó/Forrás: Artisjus)

Fejléckép: Geszti Péter (forrás: Port.hu)