Jazz/World

Kis nép, nagy népzene

2008.01.28. 00:00
Ajánlom
Van egy kisváros Finnországban, Kaustinen, ahol egész évben egyetlen eseményre készülődnek. Immár negyven éve minden júliusban a legjobb hazai és most már külföldi zenészek részvételével itt rendezik meg az ország híres népzenei fesztiválját. Kaustine neve mára összefonódott a tradícionális és a modern finn népzenével – mai divatos szóhasználattal: világzenével –, sok finn népzenész erről a vidékről származik.

A városkából induló modern népzenei újjáéledés része volt a hatvanas-hetvenes években Európán akkortájt úrrá lévő zenei mozgalomnak, amelyben a zenészek népi hagyományokhoz nyúltak vissza a könnyűzene eszközeivel. A lelkesedés az ezer tó országában mára sem hunyt ki, ellenkezőleg: a népzenei kultusz folyamatosan megújul. A finn világzenei együttesek állandó vendégei a nemzetközi fesztiváloknak (így a Sziget Fesztiválon rendszeresen föllépnek), és hazájukban is népszerűek a mai stílusokba bújtatott népdalok. A legfőbb inspiráló "alapanyag" pedig az a mű, amely a 19. század közepétől a finn kultúra és öntudat meghatározó alapeleme lett: a Kalevala. "Mostan kedvem kerekedik,/elmém azon töprenkedik,/Hogy ím dalra /éne kelni,/Ideje volna énekelni,/Nemek nótáit dúdolni,/Fajok énekeit fújni;"

Vikár Béla 1909-ben megjelent gyönyörű fordításában e pár sor is szinte dalra kelt, s kedvet csinál az olvasónak, hogy elmerüljön a rímek s a jellegzetes kalevalai verselés folyamában. A finn nemzeti eposz a finn ősköltészet úgynevezett runóénekeinek gyűjteménye, mely 1835-ben jelent meg Elias Lönnrot munkája eredményeként. A nagyszabású mű kiadását többéves gyűjtőút előzte meg, amely során még időben sikerült megörökíteni a már csak az ország nyugati részén énekelt dalokat. S bár ezeken is sokat alakított a különböző korok zenéje, nagy részükről sikerült még ősi formájukban pillanatképet készíteni.

A kalevalai költészet virágkorát a kutatók a kereszténység előtti időkre teszik (ez a 11. századig tartó időszak), utolsó fejlődési szakaszát pedig a 16-17. századra. Az ország nagy részén ezután a runóénekek hanyatlásnak indultak. A Kalevalában – amelynek jelentése "Kaleva földje" – az emberiség eredete és őstörténete, valamint az emberi élet minden területe megjelenik: a teremtés, a hétköznapi élet a maga gondjaival és örömeivel, a születés és a halál, az ünnepek mind-mind ritmikus versbe foglaltatnak. Ennek megfelelően az énekeket epikára, lírára, lakodalmi és ünnepi költészetre, illetve alkalmi költészetre és varázsigékre osztják fel.

Az eredetversek arról regélnek, hogyan keletkezett a tűz, a vas, a csónak vagy a finn népzene legfontosabb hangszere, a kantele. A hősköltészet főszereplője azonban a kitűnő zenész és énekes, illetve remek harcos, egyben törzsének bölcse és sámánja: Väinämöinen. Bár a kereszténység érkeztekor a hősnek osztoznia kellett a dicsőségben: az ekkor kialakult úgynevezett legendaénekekben már Jézus és a szentek is helyet kaptak a megénekelt hősök között. A lírai dalok leginkább a nők dalai voltak – a fiatal lány, a feleség, az anya öröme és bánata elevenedik meg bennük. A lírai dalokat Lönnrot a Kanteletar nevű gyűjteményben adta ki 1840-ben. A dátum nem meglepő: az Európában a 19. század első felére felerősödő nemzeti romantika az 1809-től – a hat és fél évszázados svéd fennhatóság után – Oroszország részévé vált Finnországot is eléri. A művészet új értelmet nyer: egy jövőbeni függetlenség eléréséért "szól" a nemzeti színezetű zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotások nagy része. Az 1917-es függetlenségig ez a lelkesedés sok remekművet szül, amely a Kalevala, a finn nemzeti tudat szimbólumának zenei és történeti világán alapul. A legnagyobb finn zeneszerző, Jean Sibelius kezdeti szimfonikus művei, illetve szimfonikus költeményei (mint a Finlandia) mind a Kalevala mitikus világából merítenek – akárcsak kortársai és utódaik közül sokan egészen a mai napig.

A 21. század zenészeire azonban nemcsak a runóénekek gazdag választéka maradt. A 17. századtól a népi énekek – többnyire a közeli országok kultúrájának és a vallás hatására – más fajtája is kialakult és tette még sokszínűbbé a finn népzenét. A svéd uralom nyomán Finnországban is elterjedtek a svéd népdalok, és a kereskedelem fellendülésével Európa távolabbi hangjai is eljutottak a skandináv kikötőkbe. Onnan pedig az úgynevezett ponyvaverseken keresztül könnyen bekerülhettek a paraszti énekek közé. Ezek újság formában kiadott dalok voltak, amelyeket zsoltároskönyv nagyságúra hajtottak össze, s a vásárok forgatagában jártak kézről-kézre. Kezdetben vallási énekek, később világi dalok is nyomtatásba kerültek. Egy-egy írástudó pedig betanította őket a betűket nem ismerőknek.

A 19. században még nagyon sok dalforma jelent meg más kultúrák hatására (jelentős volt például a német zenei hatás). Az új dalokat új hangszereken játszották, némelyikük teljesen beépült a finn népzenébe a tradícionális hangszerek mellé. Eddig ugyanis a legfontosabb ősi finn hangszer, amelyet a Kalevala is megénekel, a kantele volt. Mivel a runóénekek szinte kivétel nélkül egyszólamúak voltak, nemigen igényeltek kísérőhangszereket. A kantele is 1000 körül kezdett csak elterjedni. Eredetileg öthúrú volt – az öt hang az ősi pentaton hangzásvilágot tükrözi. A kezdetleges hangszert egy darab nyírfából vágták ki, tetejére illesztették a húrokat. Később a készítése és a húrozata is bonyolultabb lett, az úgynevezett dobozkantelének már 8, majd 15 és 18 húrja volt. A kantelének a 18. században egy vonós változata is elterjedt. Az új finn népdallal megjelent a hegedű, amely azóta a finn népzene egyik legfontosabb hangszerévé vált. A harmonikának nem volt ilyen könnyű dolga: a kezdetben lenézett hangszert csak a 20. században fogadták el igazán, azóta viszont elmaradhatatlan a finn népzenei életben.

A hangszerek és a gazdag tradíciók nyújtotta lehetőséget sok zenekar ma ki is használja. A hagyományok megőrzésével sorra születnek a változatos világzenei produkciók. Érdemes belehallgatni abba a gazdag zenei világba, amit a mintegy ötmilliós nép oly sok zenésze mára létrehozott, és új hullámot adott a finn népi kultúra terjedésének otthon és a világban.

(2008. Február 15. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Szájról szájra; km.: Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági (ének), Nikola Parov (fúvós hangszerek, gadulka), Juhász Gábor (gitár), Mester László (brácsa, ütőgardon), Dés András (ütőhangszerek), Kovács Zoltán (nagybőgő); A Suden Aika (Finnország) koncertje; tagjai: Katariina Airas (ének), Liisa Matveinen (ének, kantele), Tellu Turkka (ének, tekerőlant, lant, kantele), Nora Vaura (ének, furulya)

2008. március 1. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - "Kaurismäki muzsikája" – Az Anssi Tikanmäki Film Orchestra (Finnország) koncertje; km.: Sami Kuoppamäki (ütőhangszerek), Juuso Nordlund (basszusgitár), Eemil Tikanmäki (gitár, hegedű), Masa Orpana (szaxofon), Eljas Tikanmäki (billentyűs hangszerek), Anssi Tikanmäki (billentyűs hangszerek)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Vizuál

Látogatás a Pokolban: bűnökről született alkotások kerültek kirakatba

A Dante-emlékévet is elhalványítja a pandémia, ám a Kispont Galéria most az utcáról megtekinthető kirakatkiállítással dolgozza fel Dante Pokol című művét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.
Jazz/World videó

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.
Jazz/World fonó

Rangos magyar lemezdíjra jelölték a Fonó öt lemezét

Legjobbak közé került a Balázs Elemér Group, a Cimbaliband, a Besh o droM, a Dalinda és az Ötödik Évszak lemeze a Fonogram-díjak idei jelöltjeinek listáján.