Jazz/World

Kiss Ferenc népzenész kapta a Makovecz-díjat

2015.11.21. 16:17
Ajánlom
A Prima-díjas népzenész, hangépítész az első alkalommal átadott elismerést a Makovecz Imre születésének 80. évfordulójára emlékező gálaesten vehette át a Zeneakadémián.

Kiss Ferenc olyan ember, aki Makovecz Imre országépítő szellemiségének nyomdokán járva műveli és ápolja a Kárpát-medence magyarságának kultúráját, védelmezi az itt élő nemzettestek kapcsolatát, ápolja a magyarság szomszédaival való együttélésének minden megragadható formáját, és mindezt a szemléletet meghatározónak tartja az utódok nevelésében is - méltatta a díjazottat a laudációt felolvasó Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a november 20-i Héttorony Fesztiválon.

Makovecz Imre tudta, hogy létezik egy rejtett ajtó az ég és föld között, amely mindenki számára átjárható - fogalmazott az elismerést a Fellegajtó nyitogató című népdal előadásával megköszönő Kiss Ferenc, miután átvette a díjat Szabó Mariannétól, Makovecz Imre özvegyétől.

A jeles gondolkodók, alkotók, tudósok és közéleti személyiségnek adható Makovecz Imre-díj odaítéléséről az alapítószervezetek - az Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány - által delegált bizottság döntött. A díjjal járó emlékérem Madarassy István ötvös- és szobrászművész alkotása.

A Héttorony Fesztivál november 20-i záróhangversenyén az észt Arvo Pärt - a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre kedvenc zeneszerzője - Lamentate című műve csendült fel, valamint hallható volt Kiss Ferenc A holdudvarház dalai című négy tételes ciklusa is Vedres Csaba szimfonikus hangszerelésében, amelynek elkészültét még életében Makovecz Imre is sürgette. Az ünnepi koncerten Makovecz Pál vezényelt, közreműködött a Zuglói Filharmónia, a Szent István Király Szimfonikus Zenekar, az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Horváti Kata és Szvorák Katalin is.

Kiss Ferenc

1954. június 27-én született Debrecenben. Felmenői közül többen muzsikáltak, így ő is korán kezébe vette a hegedűt. A budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1973-ban. Diplomát 1978-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-néprajz szakán szerzett, tanulmányai során mindvégig zenélt. Érettségijének évében, 1973-ban rendezték meg az első mindenki számára nyitott táncházat Budapesten. A következő évben csatlakozott a Vízöntő együtteshez, akikkel mások mellett Novák Ferenc együttesét, a Bihari János Táncegyüttest is kísérték. Kiss Ferenc húsz éven át muzsikált a Vízöntőben, s közben 1975-től zenélt a szintén legendás Kolinda együttesben is, ahonnan hamarosan visszavezetett útja a Vízöntőhöz, amellyel Nyugat-Európában is nagy sikereket arattak.

1992-ben létrehozta az első független magyar népzenei kiadót, az Etnofont. A kiadó népzenei és népzenéből táplálkozó kortárs és alternatív törekvések stúdiófelvételével, archiválásával, kiadásával és terjesztésével foglalkozik. Hiánypótló tevékenységével fontos közművelődési szerepet tölt be: a nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek megismételhetetlen, archív felvételeit teszi közzé, sőt ma már könyvkiadással is foglalkozik. Kiss Ferenc sokat járt népzenét gyűjteni a szívéhez közelálló Kárpátaljára, itteni gyűjtései során találkozott a még fennmaradt archaikus klezmer stílussal. Ezt az autentikus klezmerzenét igyekezett tovább vinni az 1998-ban megalapított Odessa Klezmer Band nevű zenekarával, amellyel egy közös lemezt készítettek.

Zeneszerzőként egyéni, markáns irányzatot képvisel, elsősorban a magyar folklór elemeit építi be egy új kompozíciós rendszerbe. A korszerű elektronika használata mellett nagyon fontos szerepet ad az akusztikus népi hangszereknek, a tradicionális játék- és díszítéstechnikáknak. A társművészetekkel (tánc, színház, film) való szerves kapcsolata minden munkájában tetten érhető. Számos animációs- és mozifilmhez, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. A parasztzene, a tradicionális előadásmódok, játék- és díszítéstechnikák alapos ismerete és egyedi, újszerű hangzások keresése jellemzik munkáit.

Főbb művei a Vízöntő (1977, 1978), a Mélyvíz (1985), a Villanypásztor (1987), a Gitania Express (1990), a Best (1991), a Kárpátalja népzenéje (1991), A magyartölgy mítoszai (1992),a Vízöntő kor (1994), a Cigány passió (1995), a Romani Kris - Cigánytörvény (1998), a Nagyvárosi bujdosók (1999), A Héttorony hangjai (2001), a Szerelem hava (2005), a Szerelemajtók (2006) és a Pávaének (2007). A gyerekeket a 2012-ben kiadott, saját szövegével és CD-melléklettel ellátott, Papó zenedéje című kiadvánnyal igyekszik bevezetni a népzene világába. Gyermekeknek szóló interaktív előadásai is a népi műveltség időtálló elemeire épülnek.

Zenei sokszínűsége számos hangszer használatát követelte meg, így jött létre több mint száz hangszerből, többségében autentikus népi zeneszerszámokból álló hangszergyűjteménye, amelynek végleges otthont keres. A művészt 2013-ban Prima díjjal tüntették ki a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.