Jazz/World

Klippremier – Cirkusz-KA: Forog

2018.09.28. 10:25
Ajánlom
A Fidelión látható először az „álom-világzenét” játszó formáció legújabb videoklipje, ami kapcsán az énekesnő, Szlávics Anna mesélt.

2006 óta dolgoztok együtt Rock Tamás gitárossal, szerzőtársaddal. Hogyan jellemeznéd ezt a munkakapcsolatot?

Együtt nőttünk zenésszé, a rengeteg átélt kaland és a közös alkotás mélyítette a barátságot. Sokkal több ez, mint amire én munkakapcsolatként gondolni tudok. Néha lazábban kapcsolódunk az alkotásban, mert mondjuk Tamás épp Angliában él, vagy mert ki-ki jobban a saját egyéni útjára fókuszál, máskor meg nagyon intenzív alkotó időszakokat élünk. Ezekhez az alkotó időszakokhoz az elmúlt években egyre többször csatlakoznak más zenészek, akik új színeket és inspirációt hoztak a mi közös világunkba.

Egy dal megírása nálunk a legtöbbször vérre menő vitákat szül,

két erős egyéniség és nagyon más zenei világlátás ütközik. Ami az évek alatt változott, hogy ezeket a vitákat ma már jobban tudjuk kezelni, és több teret tudunk hagyni egymásnak. Így egyik dal kicsit inkább az enyém, másik kicsit inkább Tamásé.

Mire utal a Cirkusz-Ka elnevezés?

A cirkusz világa – egyszerre szomorú és vidám hangulataival, színeivel és szürrealitásával – zeneileg és emberileg egyaránt közel áll Tamáshoz és hozzám. A másik szempont az volt, hogy meghökkentő és megjegyezhető legyen a név. Sokak szerint túl zavarbaejtő is, egy biztos, ez már így marad

A portugál, fados világ hogyan került a képbe?

Nem tudom. Talán a gitár, mint hangszer hozta ezt az ízt. Mi akkor kezdtünk fados zenékkel ismerkedni, mikor dalaink hallatán többen is a fado zenére asszociáltak. Nem voltak előképek, vagy tudatos választás. Én a magam részéről -azon kívül hogy minden érdekel- legszívesebben külföldi popzenét vagy jazzt hallgatok, Tamás pedig odavan a dél-amerikai és a klasszikus gitárzenéért.

Molnar_Csaba_20180711_36971802_10216889892178626_5862336286924210176_n-153114.jpg

Rock Tamás a forgatáson (Fotó/Forrás: Molnár Csaba)

Szövegeid magyarul íródnak, mégis sokat jártok külföldre. Nem fontos a szöveg értése?

A szöveg fontos is, és nem is. Nekem írói ambícióim talán utoljára gyerekkoromban voltak, miután táncosnőnek és mielőtt remetének készültem. Velem ellentétben a Cirkusz-KA hallgatók nagy hangsúlyt éreznek a szövegeken, ami nekem persze nagyon jól esik. Mégis, néha úgy érzem sokkal jobban elengedi a fantáziáját a hallgató, mikor nem szó szerint érti az énekem. Gyönyörködnek a magyar nyelv ritmusában, egzotikumában, és elképzelik a saját történetüket. Szeretünk zenénkkel sokat bízni a hallgató képzeletére. De akár meg is fordíthatom, külföldön is azok találnak meg minket, akik értékelik, hogy saját anyanyelvemen írom és énekelem a dalaimat. Azt hiszem őszinteséget, törékenységet éreznek ebben, és ez megfogja őket.

Próbálkoztatok valaha angol nyelvű szövegekkel?

Sokmindent kipróbáltunk, és azokban az években, mikor sokkal többet játszottunk külföldön, mint idehaza, kísérleteztünk néhány angol átirattal is. Lett is pár vállalható darab, de hamar rájöttünk, hogy teljesen felesleges megbontani a műsor egységét, a varázst megtörni akár egy nem magyar nyelvű dallal is.

A videoklip szobrász édesapád műtermében készült. A családból hozott vizuális gondolkodás hatással volt a te világodra is?

Igen, nagyon fontos a vizualitás, a dalaim története is általában képekből bomlik ki. Családunkban a nagyszülőkig anyai- és apai ágon is majdnem mindenki képző- és iparművész, kivéve klasszikus zenész keresztanyámat és unokatestvéreimet. Magam is sokáig iparművésznek készültem, de szerencsére időben rájöttem, hogy nem való nekem a műtermi magány, hamar elvesztem az érdeklődésemet ha egyedül alkotok. Mégis nagyon sokat adtak azok az évek is a zenének. Tanultam művészetről, esztétikáról, arányról, minőségről, de mindenek előtt beleszülettem az alkotó létformába. Fontos, hogy vannak alappillérek, biztonságot ad.

molnar_csaba_20180711cirkusz-KA_klipforgatas_IMG_43331-152947.jpg

Szlávics Anna a forgatáson (Fotó/Forrás: Molnár Csaba)

Milyen gondolatiság húzódik a Forog című szám mögött?

Pontosan emlékszem a dal születésére, több zenei ötletet kihúztunk, hogy ez a sanzonos, kompakt kis dal szülessen. Kész volt a dallammal hamar, aztán csak leültem és valahogy egyben leírtam a szöveget. Szinte félálomban voltam, fel is énekeltem, hogy biztosan meglegyen másnapra. Egy régi hangulatom mentén indultam ”Ha tetszik, ez a minden, ha nem kell ez a semmi”. Mikor a színpadra megy az ember - mert őrült módon erre adta a fejét - igen különböző helyzetekben találja magát.

Amikor a turnén az egyik városban külföldi hírességként kényeztetnek, és ötpercenként megállít valaki az utcán, autogramért, vagy csak hogy egy kávéra meghívhasson, másnap, párszáz kilométerrel odébb meg úgy fest, pontosan senkit nem érdekel, hogy a színpadon kiteszed a lelked, mert a pogácsa a fő attrakció.

Mindkettő valóság, és csak forgatod a fejed, mert el sem hiszed, hogy mindez veled történik. Hogy siker, pénz és lehetőség min múlik és min múlik el, minél jobban belelát az ember, annál inkább kiderül, hogy nem lehet és nem szabad komolyan venni az egészet, tesszük a dolgunkat, és kész. Erről a furcsa, egyszer hideg, egyszer meleg érzésről írtam a „Forog” szövegét.

Cirkusz-KA "Forog"

rendezte: Fadgyas Ábel

videófelvétel és utómunka: Reindeer Cinema - http://reindeercinema.hu

szobrok: ifj. Szlávics László - http://szlavics.hu

Hang:

ének: Szlávics Anna

gitár: Rock Tamás

nagybőgő: Szalay Tamás Géza

zene: Szlávics Anna & Rock Tamás

szöveg: Szlávics Anna

hangfelvétel és utómunka: Szlávics Anna & Rock Tamás

*A felvétel 2018. július 11-én készült ifj. Szlávics László műtermében és Kákonyi Zsófia kertjében a Százados úti művésztelepen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.