Jazz/World

KMB

2006.01.18. 00:00
Ajánlom
Nem egy új pénzintézetről, vagy férfimagazinról lesz szó az alábbiakban: a három betű egy régi zenekar nevét rejti magában (Kormorán Memory Band), melynek a bankokhoz annál is kevésbé van köze, mivel mostanában egy árva fillért sem kapnak a fellépéseikért, ami a bulvárlapokat illeti, oda meg azért nem kerülhetnek be, mert túl igényes világzenét játszanak. Ez utóbbiról személyesen is meggyőződhettem január 10-én a Fonóban.

Ha már magazinokról esett szó, tini-lapokban se keressük őket: noha egy hölgy kivételével egytől-egyig címlapra illő férfiak e folk-rock zenekar tagjai, mindnyájan túl vannak már életük hajnalán. Ezért is bátorkodtam a folk-rock kifejezést használni, mivel a zenekar alapító tagjai a nyolcvanas években kezdték vegyíteni a rockot, főként magyar népzenei elemekkel, s ebben az időszakban a „világzene” kifejezés még nem létezett. Bár akkor is volt már egy szűk réteg, amelyik rajongott a műfajért, amely igazán csak az utóbbi időkben hódította meg a világot. Sajnos, vagy éppen szerencsére.

Egyrészt tanúi lehetünk egzotikusabbnál egzotikusabb, izgalmasabbnál izgalmasabb zenei „képződmények” kialakulásának, másrészt viszont láthatjuk, hogy kikristályosodott zenei szerkezetek miként törnek darabokra jobb esetben a „művészet” vagy a „szabadság” címén, rosszabb esetben a „keressünk minél több pénzt!” parancsának engedelmeskedve. Hogy egy gasztronómiai példával éljek: marhapörkölt mákos tésztával, odaégetve. Jó étvágyat!

A KMB zenéje ellenben „ehető”, sőt finom! Mintapéldája a kiváló folk-rocknak. A stílusegyesítés nem felületes, nem is hatásvadász. Annyira jól sikerültek a magyar népdal és balkáni népzene adaptációk, hogy azok mondanivalója, intimitása sértetlenül megmaradt. Ez nagyban köszönhető Margit József (basszusgitár, ének) és Jenei Szilveszter (gitár, ének) hangszereléseinek. Remekül éreztek rá a felhasznált népzenei elemek karaktereire, és mesteri módon aknázták ki a bennük rejlő lehetőségeket anélkül, hogy eltorzították volna vagy idegen zenei környezetbe helyezték volna azokat. A hangszerelések ívei, arányai páratlan muzikalitásról és a rock-történet alapos ismeretéről árulkodnak. Margit Józseftől és Jenei Szilvesztertől tanulhatna a legtöbb fiatal, magyar népzenéhez nyúló könnyűzenei banda, annak ellenére is, hogy a KMB nem használja a manapság divatos zenei irányzatok elemeit. Zenéjük inkább a ’80-as évek rockjában gyökerezik.

Koncertjeik is a húsz évvel ezelőtti bulik hangulatát idézik, de nincs mögötte az „újra összeállunk, mert unatkozunk” érzete. Közvetlen, barátságos és legfőbbképpen emberi légkört árasztanak, a KMB klubok: a mai felkapott szórakozóhelyek rideg és képmutató műanyag világában, már-már sivatagi oázisként hatnak. Persze egy kizárólag drum’n bass-en, rap-en vagy technón felnövő fiatal első hallásra nem biztos, hogy a magáénak érzi majd az időnként teljes „meztelenségében” felbukkanó „beat” I-IV-V harmóniafordulatot.

A KMB 2005-ben alakult, de a már említett két zenész és a hegedűs-vokalista Gál Péter a határainkon túl is sikeres Kormorán zenekar meghatározó egyéniségei voltak. Nem véletlen tehát, ha KMB-bulikon Kormorán dalok is felcsendülnek. Jenei egyébként a magyar rock történet valódi őskövülete. Tagja volt a Rock-színház alapító zenekarának, különböző híres vagy kevésbé híres zenekarok tagjaként a magyar rock egész történetének szemtanúja volt és olyan híres énekesnőket indított el a zenei pályán, mint Friderika, Keresztes Ildikó vagy Janza Kata. Tény, nem a világ legjobb gitárosa, amivel valószínűleg ő is tisztában van, a rábízott feladatokat azonban ízlésesen oldotta meg. Margit József ellenben remek basszusgitáros. Gyönyörűen intonált tömör basszus-hangszínével betonbiztos vázat szolgáltat a társak játékához, gitározását pedig egy ma már kiveszőben lévő hamisítatlan rock-frazírozás jellemzi. És még mindig nem ért véget a rockerek sora. Kolbe Gábor a Prognózis ütőhangszerese volt, míg a dobos Drexler Zoltán és a billentyűs Vereckei Attila a Memory Band tagja. Utóbbi egyébként az esztergomi zenei élet egyik ismert alakja, többek között ő az Ars Musica énekkar vezetője.

Könnyen megeshet, hogy világzenét játszó zenekarok, csak a könnyűzenében otthonosak igazán, így a népi rész modorossá vagy stílusidegenné válik szerzeményeikben. Ez a veszély a KMB-t nem fenyegeti hála Csávás Attilának (tárogató, furulya, duda, brácsa) és Salamon Beátának (hegedű, ének), akik személyében vérbeli népi zenészeket tisztelhetünk, annak ellenére, hogy korábban mind a ketten igen magas szintű klasszikus zenei tanulmányokat folytattak. Csávás a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát klarinét szakon, most a Bekecs zenekar tagja, míg Salamon ének-zene, népzene-tanár és a Méta együttes alapítója. A KMB koncertjein időnként nehéz eldönteni, hogy rock-folk-ot vagy folk-rock-ot hallhat az ember.

Egy efféle zenekar esetében nincs túl sok értelme elemezni az egyéni teljesítményeket. Ahogy az afrikai dobkórusokban sincsenek szólista zsenik, mégis élvezet hallgatni játékukat, úgy a KMB sem a virtuóz hangszerkezelésért dicsérhető, sokkal inkább a csapat embersége, és egysége az, ami megragadja a hallgatót. Ha valaki ezek után kedvet kapna egy KMB koncerthez, az látogasson el január 21-én az Almássy Téri Szabaidőközpontba este nyolc órára vagy minden hónap második keddjén a Fonó Budai Zeneházba. Visszatérve az írásom elejére: „…mostanában egy árva vasat sem kapnak a fellépéseikért…”

(2006. január 10. Fonó - A Kormorán Memory Band koncertje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.