A dalköltészet szinte egyidős az emberiséggel, a közösségek életét évezredek óta meghatározzák a zenével előadott lírai szövegek, a dalok. A dalköltők mindig is az értékteremtő és értékátadó szerepét töltötték be, történeteiken keresztül a zene és szöveg magas színvonalú egységével közvetítve a tudást, tapasztalatot. Gondoljunk csak az ókori görög énekmondókra, kelta bárdokra, majd a középkorban a trubadúrokra, a balladák, a historikus énekek előadóira, Ilosvai Selymes Péterre, Tinódi Lantos Sebestyénre. A közelmúlt meghatározó dalköltőinek – például Viszockij, Lou Reed, Nick Cave, Johnny Cash, Bob Dylan vagy Bereményi Géza, Cseh Tamás, Másik János, Menyhárt Jenő, Víg Mihály – alkotásain is generációk nőttek fel, műveik itthon, és az egész világon tömegek részére adják meg a nélkülözhetetlen napi zenei és irodalmi betevőt, jelentenek erőt, támaszt, kiutat, fogódzót.
Az ELTE-n induló dalköltő szakirányú továbbképzés irodalom és zene együttes alkotói képzése.
Célja olyan alkotók kinevelése, akik képesek létrehozni és továbbadni szöveg és zene egységes művészi formáját, ahol a szöveg szépirodalmi értékekkel bír, és a zene ennek minőségi támogatója. Az oktatás további célja, hogy a dalköltők megfelelő szakmai hátteret kapjanak, ezáltal a dalköltészet, mint műfaj a magasművészet részévé váljon.
Kollár-Klemencz László (Fotó/Forrás: Bácsi Róbert László)
Az ötlettel Kollár-Klemencz László kereste meg az egyetemet. „Az én misszióm, hogy a dalköltészet mint műfaj és önálló művészeti ág kikerüljön a szórakoztatóipar könnyűzenei konjunktúrája alól, és elfoglalja megbecsült helyét – foglalta össze az író, zenész, dalköltő. – Ebben a folyamatban a legfontosabb első lépés (a népzene és a jazz mintájára) a dalköltészet legmagasabb szintű oktatása, az egyetemi képzésbe való integrálása.
Az egyetemi oktatásban képzett dalköltők el fogják hozni a műfaj kiemelkedését és megbecsültségét is.
Ez a dalköltő képzés hatással lesz nemcsak a kortárs zenére és irodalomra, hanem a kultúra más területeire (film, képzőművészet, színház) is, így hozzájárul az egész magyar kulturális élet színvonalának emeléséhez” – fogalmazott Kollár-Klemencz László.
Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, 4 féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, vokális és hangszeres, illetve hangszerelési alapismereteket, stilisztikát, irodalomelméletet, dalkultúra-történetet hallgathatnak a résztvevők. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett a hallgatók a képzés során közös zenei produkciókat is létrehoznak. A tanmenet kidolgozásában részt vett Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója és Végső Zoltán zenekritikus, újságíró is.
Az ELTE tanárain kívül külsős kortárs dalszerzőket, költőket, írókat is bevonnak majd az oktatásba, többek között Balla Gergely, Dargay Marcell, Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény Zsófi, Másik János, Menyhárt Jenő, Sebő Ferenc, Szendrői Csaba, Vígh Mihály felkérését tervezik.
Balla Gergely (Fotó/Forrás: Komroczki Dia)
Kollár-Klemencz László kezdeményezésére, az ELTE képzésével párhuzamosan, a Magvető Kiadó antológiát ad ki a legjobb dalköltészeti alkotásokból, valamint a fiatal dalköltők országszerte bemutatkozhatnak majd a nagyközönség előtt. Alakul a Dalköltők Supergroup is, ahol zenekari kísérettel több generáció dalköltői lépnek majd közösen egy színpadra, s mutatják be a műfaj legjavát a nagyközönségnek. Nyitó estjük március 14-én lesz a Várkert Bazárban, ahol fellép Víg Mihály, Másik János, Grecsó Krisztián, Balla Gergely, Barkóczi Noémi és Kollár-Klemencz László, a kamarazenekara kíséretében.
Fejléckép: Grecsó Krisztián (fotó: Stépán Virág), Kollár-Klemencz László (fotó: Bácsi Róbert László), Másik János (fotó: Kincses Gyula)
hírlevél
