Kétségtelenül meglepő gudbájjal indítani egy találkozást, mégis így üdvözölte rajongóit a Toto Veszprémben, és ezzel nem nyúltak mellé, több ezer embert hoztak egy csapásra lendületbe a régi groove-ok. 1978-as szám a Girl Goodbye, a Toto pedig, ha valaki nem tudná, ’77-ben alakult, ez a dal az első lemezről való.
Az eredeti felállásból csak Steve Lukather (gitár, ének) fémjelezte a legendás zenekart, amely többek közt az említett nótával, a Hold the Line-nal, a Stop Loving You-val, a Rosannával és az Africával hódította meg a világot. Ezek közül kettőt el is lőttek a műsor legelején.
Steve Lukather, Joseph Williams és Gregory Phillinganes a Toto koncertjén a VeszprémFesten 2024. július 20-án (Fotó/Forrás: Melczer Zsolt / VeszprémFest)
A küzdőtér zsúfolásig megtelt, a karzat is csaknem teljesen, a színpad kétoldalán a szokásos kivetítőkön közeli képeken, profi videómunka által is követhető volt a koncert. Lukather konferált, majd a 99 után személyes vizeken eveztünk tovább. A kitérővel, de szintén ősidőktől tag Joseph Williams a huszonéveiről mesélt, akkor írta a Pamela című dalt a szerelméről. Elementárisan énekli ma is, a hatást a szám végén nagyívű billentyű-gitár négyezéssel erősítette Gregory Phillinganes és Lukather. (Értsd: amikor a szólisták négyütemenként váltják egymást.)
Ezután egy változó ütemmutatókkal, szólókkal és izgalmas arrange-okkal tűzdelt instrumentális szám következett, amelyben a teljes zenekar megmutathatta hangszeres tudását – a felállás egyébként a 2024-es turnéra szerveződött, Veszprém után Olaszország, Spanyolország, majd Franciaország felé veszik az irányt, szeptember 1-jén Los Angelesben játszanak, aztán az év végéig bejárják Dél-Amerika nagyvárosait.
Steve Lukather és Joseph Williams a Toto koncertjén a VeszprémFesten 2024. július 20-án (Fotó/Forrás: Melczer Zsolt / VeszprémFest)
A következő nóta előtt Greg játszott egy gyönyörű felvezetőt – a billentyűs pályája során nem kisebb partnerekkel dolgozott együtt, mint Stevie Wonder, Quincy Jones és Michael Jackson (a Beat it felvételén történetesen Lukatherrel szerepel).
A számok között Steve Lukather anekdotázott kicsit,
mesélt a régi időkről, amikor a turnébuszban egykori dobosukkal, Jeff Porcaróval nagy kedvencük, Jimi Hendrix nótáit hallgatták, ezután játszották el Hendrix egyik örökzöldjét, a Litte Winget.
Az este egyetlen multiinstrumentalistája, Warren Ham a koncert nagy részében kongázott, aztán sorban előkerült a szaxofon, a fuvola és a szájharmonika, a hangosítás legnagyobb hibája az volt sajnos, hogy pont az ő hangszerei tűntek el a mixben (leszámítva a fuvolát és az éneket) – ami persze fakadhat a helyszín sajátosságaiból is (egy sportarénát nem egyszerű zenekari igényekhez igazítani).
A Toto koncertje a VeszprémFesten 2024. július 20-án (Fotó/Forrás: Melczer Zsolt / VeszprémFest)
Hangszertechnikailag persze valamennyien magas színvonalat képviselnek, ami különösen a számok befejezésénél tükröződött a sokszor virtuóz jazz-rockos unisonókban, melyekhez Shannon Forrest dobos mindig biztos alapot szolgáltatott. Nem mehetünk el ugyanakkor szó nélkül a vokális élmények mellett sem: a nagy számokat Lukather és Williams énekelte, a koncert elején viszont gyönyörű, igényes és arányos ötszólamú vokált mutattak a két billentyűssel és a kongással kiegészülve.
A nóták „kézben voltak”, ők pedig szemmel láthatóan élvezték a koncertet, átlagéletkorukat megszégyenítő nagy elánnal játszottak,
a korosztályok szerint viszont teljességgel vegyes összetételű közönség pedig hálás volt minden hangért, minden pillanatért – aktívan és hangosan vettek részt a közös éneklésben, a szentimentális szám alatt pedig világító telefonjaikkal csillagokat varázsoltak a nézőtérre.
A zenekar bemutatása végtelenül közvetlen és élményszerű volt Lukather moderálásával, mindenkiről beszúrt egy-egy infót, megtudtuk, hogy a csapat egyetlen fiatal tagja, a huszonhat éves Dennis Atlas (billentyűs, vokalista) mindössze egy próbával vállalta a turnét, de főként a barátságokról és kapcsolódási pontokról beszélt – John Pierce basszusgitárossal például együtt nőttek fel zenei értelemben is – a tagok hangszeres poénjai ezek után rendkívül szórakoztatóak voltak.
Shannon Forrest a Toto koncertjén a VeszprémFesten 2024. július 20-án (Fotó/Forrás: Melczer Zsolt / VeszprémFest)
Bő másfél óra alatt elkészült a keret: ismét a leghíresebb nóták következtek – itt került elő az Africa és a Rosanna –, az öt utolsót okosan a zenekar bemutatása után játszották el, ami
monstre ráadásnak tűnt, extrának, anélkül, hogy tapsoltatással és ki-be mászkálással húzták volna a drága időt, ami lassan ötven éve nekik dolgozik.
És nincs vége. Előttünk egy közel hetvenes pár áll. A lassú számnál egymás felé fordulnak, és összesimulva billegnek, süt róluk, hogy nem újszerű helyzet ez, nem valami kései egymásra találás, hanem sok évtizedes kötelék. A férfi keze a felesége dereka alatt egy arasszal, a nő hozzábújik, és ahogy tenyere a férje ingujja alá csúszik, az maga a nem múló érzékiség. Az I’ll Be over You szól a színpadon.
A cikk szerzői:
Mohai Szabolcs session-zenész, dobtanár
Várkonyi Judit író, zenei szaksajtós
Fejléckép: Steve Lukather és Joseph Williams a Toto koncertjén a VeszprémFesten 2024. július 20-án (fotó/forrás: Melczer Zsolt / VeszprémFest)
hírlevél
