Jazz/World

Korongcímkék kincsestára

2012.12.09. 10:01
Ajánlom
Mit nekem az internet összes csábítása, ha ilyen színes-hangos könyveket lapozgathatok! - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Két pazar könyvet adott ki a bibliofilia és a lemezgyűjtés találkozási pontján Bajnai Klára és Simon Géza Gábor. És akkor itt rögtön el is tekintek a bizonyos életkor felett elkerülhetetlennek tűnő nosztalgiázástól annak kapcsán, hogy véget ért a lemezkorszak: például Tzumó Árpád, kiváló, Amerikában (tovább-)képzett, fiatal zongoristánk aktuális, izgalmas sorlemezét, Pictures of Notes címmel már kizárólag digitális letöltés formájában tette hozzáférhetővé. Ha nem lemezen adta ki, akkor persze a sorlemez kifejezés sem állja meg a helyét, Tzumó új anyagáról, új felvételeiről lehet csak beszélni, csak valahogy azért mégis érzékeltetnem kellene, hogy Tzumó új szerzeményeinek, főleg improvizációinak felvételeit művészileg elrendezett formában és terjedelemben tette hozzáférhetővé, mintha mondjuk opus számmal látta volna el.

A terminológiai kérdés akkor is felmerült, amikor a technikailag rögzített hangot már nem fonográf tekercsen, hanem lemezen reprodukálták. Emil Berliner találmánya nyomán 1889-90-ben kezdődött meg a sorozatgyártás: a készüléket először graphophonnak, majd grammophone-nak hívták. A hengerrel szemben a korong címkéjét jól láthatóan lehetett feliratozni, majd a kereskedelmi forgalom megindulása és kiszélesedése után grafikával, képpel és megtervezett felirattal ellátni.

A Bajnai-Simon szerzőpáros két könyve lényegében ezeknek a címkéknek, lemezipari kifejezéssel labeleknek a gondosan annotált reprodukciója. A két szerző mindenek előtt gyűjtő. Kolosszális gyűjteményüknek méretei rég túllépték azt, ami egy nagy lakásban elfér, múzeumot érdemel. A részletesebb, nagyobbik könyvben egyébként megemlítik, hogy sok tízezer dokumentum közül válogatták szigorúan a könyvbe bekerülteket. (Több mint két éve a Gramofon Online a nemzeti hangarchívum részeként teszi ingyen hozzáférhetővé és kereshetővé magukat a hangfelvételeket a 78-as fordulatszámú lemezek korából.)

Az első könyv, Gramophone-lemezek címmel a Tandem Grafikai Stúdió - ANNO - sorozatában jelent meg három éve. A négyzetes, zsebben elférő minialbumok nagyon népszerűek, korábban például biciklik, tarokk-kártyák, zászlótartók és egyéb tárgyak érdekességeit dokumentálták. A sorozat köteteinek szerkezete szigorúan oldalpárokra épül, tehát a páros oldalon a kommentár, a páratlanon a kép, a reprodukció áll. A szerzők (akiknek nevét a kis könyv esetében azért keresni kell egy keveset) rengeteg művelődéstörténeti adalékkal járulnak hozzá a műélvezethez, a kommentárok csupa olyan ismeretet nyújtanak, amelyek messze túlmutatnak a lemez alapvető adatain. Egyébként ezek nem is minden részletre kiterjedően olvashatók le a címkékről, a lemezek feliratai is sokszor pontatlanok. A gyűjtés ott végződik, és a művelődéstörténet ott kezdődik, ahol már ezeket a hibákat is javítják a közléskor, kiegészítik és értelmezik őket. Vágytam volna olvasás közben arra, hogy a szóban forgó lemezek pontos megjelenési évszáma is előforduljon a szövegben, de mivel a kis könyv a 62 lemezcímkét a lehető legpontosabban rekonstruált kronológikus sorrendben közli, csak azért volt hiányárzetem, mert a nagy történelmi korszakhatárokat így sem mindig érzékeltem.

A páros oldalak kapcsán műélvezetet emlegettem. Arra gondolok, hogy például a labelek grafikáján hogyan jelenik meg a lemez mint tárgy, azaz mi az ikonográfiája. Az egyiken egy angyal tollal (vö: stílus) vési a barázdákat (az alábbi könycímlapon látható is: az egyik ilyen címkén a dualizmus egész alkotmányjogi firmamentuma ábrázoltatik, ferencjóskástul), egy másikon sas hozza csőrében, még ennél is bizarrabb a hármasfogaton (vö.: Koch-ötös ) állva lovagló angyal gramofonnal egyik, lemezzel a másik kezében. Ehhez képest már szinte sablonos a gyerek gramofonnal, és még inkább az a szubrett gramofonnal. Egyenesen abszurd kép a lemez, mint a nyilas céltáblája. A fényes lemez mint a díva tükre inkább a CD-korszakból visszanézve érdekes. Azt pedig, hogy a kutyus ül a tölcsér előtt férehajtott fejjel, mindenki ismeri, de itt izgalmas részleteket olvashat a hanghordozó legismertebb logójának történetéről, vándorlásáról.

A Bajnai-Simon szerzőpáros Képes magyar hanglemez történet című, múlt hónapban megjelent, nagyalakú, kétnyelvű albuma pedig feldolgozza a hanghordozó magyarországi történetét a lemezgyártás kezdeteitől máig. A szerzők az ötven évnél régebbi lemezekre koncentrálnak, a LP-CD korszak még számukra is eléggé áttekinthetetlennek tűnik, fő témájuk a hanglemezgyárak, cégek, "labelek" működésének története (ezért sokszor kisebbek a label-reprók itt, mint a kicsi könyvben, az Annóban). Furcsán szövődik, vagy még inkább gabalyodik össze a szerzők szándéka, hogy a magyar kultúrára figyeljenek, miközben a XIX. század végétől kezdve éppen az ipari gyártású hanglemez a globalizáció egyik szálláscsinálója. Ez főleg az oda-vissza terjedő licenckiadások kapcsán vetődik fel.

Az a probléma, hogy kit tekintsünk magyar előadónak vagy szerzőnek, viszont már a dualizmus korától kezdve elég fejtörést okoz, később meg még annál is többet. Persze, a gyűjtők mondhatják, hogy minden Magyarországon kiadott (akár csak itthoni kereskedelmi célokra átcímkézett külföldi) felvételt magyarnak tekintenek. Érdekes módon ahogy a magyar filmgyártásban, úgy a magyar lemezgyártásban is volt egy pillanat, amikor például a külföldi stúdiózenekar-vezetők, mint például Felix Lehmann, magyar nevet vettek fel (Fesca Jenő/Városz Árpád), vagy az Eufon olasz hangmérnököt "importált" magának, mert olyan erős volt a hazai piac. Az egyik cég, nem is a legnagyobb, bár az első, amelyik a teljes vertikumot egy kézben tartotta, az Első Magyar Hanglemezgyár 1911 október elsején 2000 tételes katalógust adott ki csak saját (!) felvételekből.

A könyv bámulatos erénye a label-reprodukciók mellett látható hirdetések, katalógus-címlapok, tasakok és borítók korabeli fotók, sőt védjegy-jegyzékek, fejléces papírok és szórólapok faximiléinek közlése. Apropos, borító - azért egy szószedet nem ártott volna, hogy a magamfajta ámulószemű laikusok is tudják, aktuálisan mit kell érteni például azon hogy: tasak (sokáig a korongnak középen kerek lukkal kivágott tasakok voltak az egyenborítók, hogy a label kikukkanthasson belőle, miközben a cég arculata a tasakon állandó volt); matrica, matricaszám, fordulatszám, tölcsér nélküli, lemezátmérő (ha jól értem, akkor a tízes évekre kialakult, 27 cm átmérőjű lemez lett a standard, de azután 30 centisről is szó van). A hanglemez és a hangrögzítés technika- és ipartörténete is kivételesen izgalmas, de ha ehhez, mint ez a két album, még a kultúrtörténeti hátteret is megismerhetjük, az már minden igényt kielégítő olvasmány.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.