Jazz/World

Korongcímkék kincsestára

2012.12.09. 10:01
Ajánlom
Mit nekem az internet összes csábítása, ha ilyen színes-hangos könyveket lapozgathatok! - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Két pazar könyvet adott ki a bibliofilia és a lemezgyűjtés találkozási pontján Bajnai Klára és Simon Géza Gábor. És akkor itt rögtön el is tekintek a bizonyos életkor felett elkerülhetetlennek tűnő nosztalgiázástól annak kapcsán, hogy véget ért a lemezkorszak: például Tzumó Árpád, kiváló, Amerikában (tovább-)képzett, fiatal zongoristánk aktuális, izgalmas sorlemezét, Pictures of Notes címmel már kizárólag digitális letöltés formájában tette hozzáférhetővé. Ha nem lemezen adta ki, akkor persze a sorlemez kifejezés sem állja meg a helyét, Tzumó új anyagáról, új felvételeiről lehet csak beszélni, csak valahogy azért mégis érzékeltetnem kellene, hogy Tzumó új szerzeményeinek, főleg improvizációinak felvételeit művészileg elrendezett formában és terjedelemben tette hozzáférhetővé, mintha mondjuk opus számmal látta volna el.

A terminológiai kérdés akkor is felmerült, amikor a technikailag rögzített hangot már nem fonográf tekercsen, hanem lemezen reprodukálták. Emil Berliner találmánya nyomán 1889-90-ben kezdődött meg a sorozatgyártás: a készüléket először graphophonnak, majd grammophone-nak hívták. A hengerrel szemben a korong címkéjét jól láthatóan lehetett feliratozni, majd a kereskedelmi forgalom megindulása és kiszélesedése után grafikával, képpel és megtervezett felirattal ellátni.

A Bajnai-Simon szerzőpáros két könyve lényegében ezeknek a címkéknek, lemezipari kifejezéssel labeleknek a gondosan annotált reprodukciója. A két szerző mindenek előtt gyűjtő. Kolosszális gyűjteményüknek méretei rég túllépték azt, ami egy nagy lakásban elfér, múzeumot érdemel. A részletesebb, nagyobbik könyvben egyébként megemlítik, hogy sok tízezer dokumentum közül válogatták szigorúan a könyvbe bekerülteket. (Több mint két éve a Gramofon Online a nemzeti hangarchívum részeként teszi ingyen hozzáférhetővé és kereshetővé magukat a hangfelvételeket a 78-as fordulatszámú lemezek korából.)

Az első könyv, Gramophone-lemezek címmel a Tandem Grafikai Stúdió - ANNO - sorozatában jelent meg három éve. A négyzetes, zsebben elférő minialbumok nagyon népszerűek, korábban például biciklik, tarokk-kártyák, zászlótartók és egyéb tárgyak érdekességeit dokumentálták. A sorozat köteteinek szerkezete szigorúan oldalpárokra épül, tehát a páros oldalon a kommentár, a páratlanon a kép, a reprodukció áll. A szerzők (akiknek nevét a kis könyv esetében azért keresni kell egy keveset) rengeteg művelődéstörténeti adalékkal járulnak hozzá a műélvezethez, a kommentárok csupa olyan ismeretet nyújtanak, amelyek messze túlmutatnak a lemez alapvető adatain. Egyébként ezek nem is minden részletre kiterjedően olvashatók le a címkékről, a lemezek feliratai is sokszor pontatlanok. A gyűjtés ott végződik, és a művelődéstörténet ott kezdődik, ahol már ezeket a hibákat is javítják a közléskor, kiegészítik és értelmezik őket. Vágytam volna olvasás közben arra, hogy a szóban forgó lemezek pontos megjelenési évszáma is előforduljon a szövegben, de mivel a kis könyv a 62 lemezcímkét a lehető legpontosabban rekonstruált kronológikus sorrendben közli, csak azért volt hiányárzetem, mert a nagy történelmi korszakhatárokat így sem mindig érzékeltem.

A páros oldalak kapcsán műélvezetet emlegettem. Arra gondolok, hogy például a labelek grafikáján hogyan jelenik meg a lemez mint tárgy, azaz mi az ikonográfiája. Az egyiken egy angyal tollal (vö: stílus) vési a barázdákat (az alábbi könycímlapon látható is: az egyik ilyen címkén a dualizmus egész alkotmányjogi firmamentuma ábrázoltatik, ferencjóskástul), egy másikon sas hozza csőrében, még ennél is bizarrabb a hármasfogaton (vö.: Koch-ötös ) állva lovagló angyal gramofonnal egyik, lemezzel a másik kezében. Ehhez képest már szinte sablonos a gyerek gramofonnal, és még inkább az a szubrett gramofonnal. Egyenesen abszurd kép a lemez, mint a nyilas céltáblája. A fényes lemez mint a díva tükre inkább a CD-korszakból visszanézve érdekes. Azt pedig, hogy a kutyus ül a tölcsér előtt férehajtott fejjel, mindenki ismeri, de itt izgalmas részleteket olvashat a hanghordozó legismertebb logójának történetéről, vándorlásáról.

A Bajnai-Simon szerzőpáros Képes magyar hanglemez történet című, múlt hónapban megjelent, nagyalakú, kétnyelvű albuma pedig feldolgozza a hanghordozó magyarországi történetét a lemezgyártás kezdeteitől máig. A szerzők az ötven évnél régebbi lemezekre koncentrálnak, a LP-CD korszak még számukra is eléggé áttekinthetetlennek tűnik, fő témájuk a hanglemezgyárak, cégek, "labelek" működésének története (ezért sokszor kisebbek a label-reprók itt, mint a kicsi könyvben, az Annóban). Furcsán szövődik, vagy még inkább gabalyodik össze a szerzők szándéka, hogy a magyar kultúrára figyeljenek, miközben a XIX. század végétől kezdve éppen az ipari gyártású hanglemez a globalizáció egyik szálláscsinálója. Ez főleg az oda-vissza terjedő licenckiadások kapcsán vetődik fel.

Az a probléma, hogy kit tekintsünk magyar előadónak vagy szerzőnek, viszont már a dualizmus korától kezdve elég fejtörést okoz, később meg még annál is többet. Persze, a gyűjtők mondhatják, hogy minden Magyarországon kiadott (akár csak itthoni kereskedelmi célokra átcímkézett külföldi) felvételt magyarnak tekintenek. Érdekes módon ahogy a magyar filmgyártásban, úgy a magyar lemezgyártásban is volt egy pillanat, amikor például a külföldi stúdiózenekar-vezetők, mint például Felix Lehmann, magyar nevet vettek fel (Fesca Jenő/Városz Árpád), vagy az Eufon olasz hangmérnököt "importált" magának, mert olyan erős volt a hazai piac. Az egyik cég, nem is a legnagyobb, bár az első, amelyik a teljes vertikumot egy kézben tartotta, az Első Magyar Hanglemezgyár 1911 október elsején 2000 tételes katalógust adott ki csak saját (!) felvételekből.

A könyv bámulatos erénye a label-reprodukciók mellett látható hirdetések, katalógus-címlapok, tasakok és borítók korabeli fotók, sőt védjegy-jegyzékek, fejléces papírok és szórólapok faximiléinek közlése. Apropos, borító - azért egy szószedet nem ártott volna, hogy a magamfajta ámulószemű laikusok is tudják, aktuálisan mit kell érteni például azon hogy: tasak (sokáig a korongnak középen kerek lukkal kivágott tasakok voltak az egyenborítók, hogy a label kikukkanthasson belőle, miközben a cég arculata a tasakon állandó volt); matrica, matricaszám, fordulatszám, tölcsér nélküli, lemezátmérő (ha jól értem, akkor a tízes évekre kialakult, 27 cm átmérőjű lemez lett a standard, de azután 30 centisről is szó van). A hanglemez és a hangrögzítés technika- és ipartörténete is kivételesen izgalmas, de ha ehhez, mint ez a két album, még a kultúrtörténeti hátteret is megismerhetjük, az már minden igényt kielégítő olvasmány.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Vizuál

Online elérhető magyar filmek (nem csak) külföldieknek

Mindig is meg akartad mutatni a külföldi ismerőseidnek, hogy miért jók a hazai mozifilmek? Itt a lehetőség!
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Így készült a Terra Profonda új lemeze: Klippremier

A saját meghatározása szerint sámáni folk-blues zenét játszó Terra Profonda új lemezzel jelentkezik a Fonó kiadásában. Az album felvétele a sitkei Kálvária-kápolnában zajlott, ahol teljesen akusztikusan rögzítették a számokat, ez a különleges atmoszféra adja meg a lemez hangzásának alapját.
Jazz/World díj

Ismét a Sziget a legjobb külföldi fesztivál az angolok szerint

A UK Festival Awardson idén is a Sziget vitte el a "Best Overseas Festival", azaz a legjobb külföldi fesztivál kategória díját. A belga Tomorrowlandet is magunk mögé tudtuk.
Jazz/World ajánló

BoldiÖtven! – Jubileumi koncertet ad László Boldizsár

László Boldizsár idén ünnepli 50. születésnapját, ez alkalomból 2020. januárjában, Boldizsár-napon az Erkel Színházban ad nagyszabású koncertet.
Jazz/World ajánló

Snétberger Ferenc fúziós vizekre evez a SoLaTi zenekarral

Népszerű gitárművészünk is közreműködik ugyanis az Oláh Tzumo Árpád vezette SoLaTi zenekar transparent blue című új lemezén, amit december 7-én mutatnak be a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Az ördög magyar hangja – 20 éves a Quimby Ékszerelmére című lemeze

Nagyjából konszenzus van a körül a magyar popkultúrában, hogy az Ékszerelmére Kiss Tibiék pályafutásának eddigi kreatív csúcspontja, egyben a magyar könnyűzene elmúlt 30 évének egyik legjobb lemeze. Az album idén 20 éves, a zenekar jubileumi turnéra is viszi a lemezanyagot. Úgy gondoltuk, mi is futunk vele egy kört. Ebben segítségünkre van Balanyi Szilárd, a Quimby billentyűse.