Jazz/World

Korongcímkék kincsestára

2012.12.09. 10:01
Ajánlom
Mit nekem az internet összes csábítása, ha ilyen színes-hangos könyveket lapozgathatok! - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Két pazar könyvet adott ki a bibliofilia és a lemezgyűjtés találkozási pontján Bajnai Klára és Simon Géza Gábor. És akkor itt rögtön el is tekintek a bizonyos életkor felett elkerülhetetlennek tűnő nosztalgiázástól annak kapcsán, hogy véget ért a lemezkorszak: például Tzumó Árpád, kiváló, Amerikában (tovább-)képzett, fiatal zongoristánk aktuális, izgalmas sorlemezét, Pictures of Notes címmel már kizárólag digitális letöltés formájában tette hozzáférhetővé. Ha nem lemezen adta ki, akkor persze a sorlemez kifejezés sem állja meg a helyét, Tzumó új anyagáról, új felvételeiről lehet csak beszélni, csak valahogy azért mégis érzékeltetnem kellene, hogy Tzumó új szerzeményeinek, főleg improvizációinak felvételeit művészileg elrendezett formában és terjedelemben tette hozzáférhetővé, mintha mondjuk opus számmal látta volna el.

A terminológiai kérdés akkor is felmerült, amikor a technikailag rögzített hangot már nem fonográf tekercsen, hanem lemezen reprodukálták. Emil Berliner találmánya nyomán 1889-90-ben kezdődött meg a sorozatgyártás: a készüléket először graphophonnak, majd grammophone-nak hívták. A hengerrel szemben a korong címkéjét jól láthatóan lehetett feliratozni, majd a kereskedelmi forgalom megindulása és kiszélesedése után grafikával, képpel és megtervezett felirattal ellátni.

A Bajnai-Simon szerzőpáros két könyve lényegében ezeknek a címkéknek, lemezipari kifejezéssel labeleknek a gondosan annotált reprodukciója. A két szerző mindenek előtt gyűjtő. Kolosszális gyűjteményüknek méretei rég túllépték azt, ami egy nagy lakásban elfér, múzeumot érdemel. A részletesebb, nagyobbik könyvben egyébként megemlítik, hogy sok tízezer dokumentum közül válogatták szigorúan a könyvbe bekerülteket. (Több mint két éve a Gramofon Online a nemzeti hangarchívum részeként teszi ingyen hozzáférhetővé és kereshetővé magukat a hangfelvételeket a 78-as fordulatszámú lemezek korából.)

Az első könyv, Gramophone-lemezek címmel a Tandem Grafikai Stúdió - ANNO - sorozatában jelent meg három éve. A négyzetes, zsebben elférő minialbumok nagyon népszerűek, korábban például biciklik, tarokk-kártyák, zászlótartók és egyéb tárgyak érdekességeit dokumentálták. A sorozat köteteinek szerkezete szigorúan oldalpárokra épül, tehát a páros oldalon a kommentár, a páratlanon a kép, a reprodukció áll. A szerzők (akiknek nevét a kis könyv esetében azért keresni kell egy keveset) rengeteg művelődéstörténeti adalékkal járulnak hozzá a műélvezethez, a kommentárok csupa olyan ismeretet nyújtanak, amelyek messze túlmutatnak a lemez alapvető adatain. Egyébként ezek nem is minden részletre kiterjedően olvashatók le a címkékről, a lemezek feliratai is sokszor pontatlanok. A gyűjtés ott végződik, és a művelődéstörténet ott kezdődik, ahol már ezeket a hibákat is javítják a közléskor, kiegészítik és értelmezik őket. Vágytam volna olvasás közben arra, hogy a szóban forgó lemezek pontos megjelenési évszáma is előforduljon a szövegben, de mivel a kis könyv a 62 lemezcímkét a lehető legpontosabban rekonstruált kronológikus sorrendben közli, csak azért volt hiányárzetem, mert a nagy történelmi korszakhatárokat így sem mindig érzékeltem.

A páros oldalak kapcsán műélvezetet emlegettem. Arra gondolok, hogy például a labelek grafikáján hogyan jelenik meg a lemez mint tárgy, azaz mi az ikonográfiája. Az egyiken egy angyal tollal (vö: stílus) vési a barázdákat (az alábbi könycímlapon látható is: az egyik ilyen címkén a dualizmus egész alkotmányjogi firmamentuma ábrázoltatik, ferencjóskástul), egy másikon sas hozza csőrében, még ennél is bizarrabb a hármasfogaton (vö.: Koch-ötös ) állva lovagló angyal gramofonnal egyik, lemezzel a másik kezében. Ehhez képest már szinte sablonos a gyerek gramofonnal, és még inkább az a szubrett gramofonnal. Egyenesen abszurd kép a lemez, mint a nyilas céltáblája. A fényes lemez mint a díva tükre inkább a CD-korszakból visszanézve érdekes. Azt pedig, hogy a kutyus ül a tölcsér előtt férehajtott fejjel, mindenki ismeri, de itt izgalmas részleteket olvashat a hanghordozó legismertebb logójának történetéről, vándorlásáról.

A Bajnai-Simon szerzőpáros Képes magyar hanglemez történet című, múlt hónapban megjelent, nagyalakú, kétnyelvű albuma pedig feldolgozza a hanghordozó magyarországi történetét a lemezgyártás kezdeteitől máig. A szerzők az ötven évnél régebbi lemezekre koncentrálnak, a LP-CD korszak még számukra is eléggé áttekinthetetlennek tűnik, fő témájuk a hanglemezgyárak, cégek, "labelek" működésének története (ezért sokszor kisebbek a label-reprók itt, mint a kicsi könyvben, az Annóban). Furcsán szövődik, vagy még inkább gabalyodik össze a szerzők szándéka, hogy a magyar kultúrára figyeljenek, miközben a XIX. század végétől kezdve éppen az ipari gyártású hanglemez a globalizáció egyik szálláscsinálója. Ez főleg az oda-vissza terjedő licenckiadások kapcsán vetődik fel.

Az a probléma, hogy kit tekintsünk magyar előadónak vagy szerzőnek, viszont már a dualizmus korától kezdve elég fejtörést okoz, később meg még annál is többet. Persze, a gyűjtők mondhatják, hogy minden Magyarországon kiadott (akár csak itthoni kereskedelmi célokra átcímkézett külföldi) felvételt magyarnak tekintenek. Érdekes módon ahogy a magyar filmgyártásban, úgy a magyar lemezgyártásban is volt egy pillanat, amikor például a külföldi stúdiózenekar-vezetők, mint például Felix Lehmann, magyar nevet vettek fel (Fesca Jenő/Városz Árpád), vagy az Eufon olasz hangmérnököt "importált" magának, mert olyan erős volt a hazai piac. Az egyik cég, nem is a legnagyobb, bár az első, amelyik a teljes vertikumot egy kézben tartotta, az Első Magyar Hanglemezgyár 1911 október elsején 2000 tételes katalógust adott ki csak saját (!) felvételekből.

A könyv bámulatos erénye a label-reprodukciók mellett látható hirdetések, katalógus-címlapok, tasakok és borítók korabeli fotók, sőt védjegy-jegyzékek, fejléces papírok és szórólapok faximiléinek közlése. Apropos, borító - azért egy szószedet nem ártott volna, hogy a magamfajta ámulószemű laikusok is tudják, aktuálisan mit kell érteni például azon hogy: tasak (sokáig a korongnak középen kerek lukkal kivágott tasakok voltak az egyenborítók, hogy a label kikukkanthasson belőle, miközben a cég arculata a tasakon állandó volt); matrica, matricaszám, fordulatszám, tölcsér nélküli, lemezátmérő (ha jól értem, akkor a tízes évekre kialakult, 27 cm átmérőjű lemez lett a standard, de azután 30 centisről is szó van). A hanglemez és a hangrögzítés technika- és ipartörténete is kivételesen izgalmas, de ha ehhez, mint ez a két album, még a kultúrtörténeti hátteret is megismerhetjük, az már minden igényt kielégítő olvasmány.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Színház

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Tánc

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Első ízben adják át a Fonó-díjakat

A jazz és a népzene művészeit, produkcióit díjazza a Fonó. Vasárnap online formában tekinthetik meg a nézők a díjátadót.
Jazz/World interjú

„A zene célja, hogy értéket teremtsen” – interjú Ülkei Dáviddal

Ülkei Dávid a Modern Art Orchestra szaxofonistája, akit a big band mellett több, a hazai zene legérdekesebb és kivétel nélkül kimagasló színvonalú formációjából is ismerhetünk már. Dávid mesél nekünk hangszerének kiválasztásáról, művészi prioritásairól és a MAO-val való kapcsolatáról. (X)
Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.