Jazz/World

Korongcímkék kincsestára

2012.12.09. 10:01
Ajánlom
Mit nekem az internet összes csábítása, ha ilyen színes-hangos könyveket lapozgathatok! - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Két pazar könyvet adott ki a bibliofilia és a lemezgyűjtés találkozási pontján Bajnai Klára és Simon Géza Gábor. És akkor itt rögtön el is tekintek a bizonyos életkor felett elkerülhetetlennek tűnő nosztalgiázástól annak kapcsán, hogy véget ért a lemezkorszak: például Tzumó Árpád, kiváló, Amerikában (tovább-)képzett, fiatal zongoristánk aktuális, izgalmas sorlemezét, Pictures of Notes címmel már kizárólag digitális letöltés formájában tette hozzáférhetővé. Ha nem lemezen adta ki, akkor persze a sorlemez kifejezés sem állja meg a helyét, Tzumó új anyagáról, új felvételeiről lehet csak beszélni, csak valahogy azért mégis érzékeltetnem kellene, hogy Tzumó új szerzeményeinek, főleg improvizációinak felvételeit művészileg elrendezett formában és terjedelemben tette hozzáférhetővé, mintha mondjuk opus számmal látta volna el.

A terminológiai kérdés akkor is felmerült, amikor a technikailag rögzített hangot már nem fonográf tekercsen, hanem lemezen reprodukálták. Emil Berliner találmánya nyomán 1889-90-ben kezdődött meg a sorozatgyártás: a készüléket először graphophonnak, majd grammophone-nak hívták. A hengerrel szemben a korong címkéjét jól láthatóan lehetett feliratozni, majd a kereskedelmi forgalom megindulása és kiszélesedése után grafikával, képpel és megtervezett felirattal ellátni.

A Bajnai-Simon szerzőpáros két könyve lényegében ezeknek a címkéknek, lemezipari kifejezéssel labeleknek a gondosan annotált reprodukciója. A két szerző mindenek előtt gyűjtő. Kolosszális gyűjteményüknek méretei rég túllépték azt, ami egy nagy lakásban elfér, múzeumot érdemel. A részletesebb, nagyobbik könyvben egyébként megemlítik, hogy sok tízezer dokumentum közül válogatták szigorúan a könyvbe bekerülteket. (Több mint két éve a Gramofon Online a nemzeti hangarchívum részeként teszi ingyen hozzáférhetővé és kereshetővé magukat a hangfelvételeket a 78-as fordulatszámú lemezek korából.)

Az első könyv, Gramophone-lemezek címmel a Tandem Grafikai Stúdió - ANNO - sorozatában jelent meg három éve. A négyzetes, zsebben elférő minialbumok nagyon népszerűek, korábban például biciklik, tarokk-kártyák, zászlótartók és egyéb tárgyak érdekességeit dokumentálták. A sorozat köteteinek szerkezete szigorúan oldalpárokra épül, tehát a páros oldalon a kommentár, a páratlanon a kép, a reprodukció áll. A szerzők (akiknek nevét a kis könyv esetében azért keresni kell egy keveset) rengeteg művelődéstörténeti adalékkal járulnak hozzá a műélvezethez, a kommentárok csupa olyan ismeretet nyújtanak, amelyek messze túlmutatnak a lemez alapvető adatain. Egyébként ezek nem is minden részletre kiterjedően olvashatók le a címkékről, a lemezek feliratai is sokszor pontatlanok. A gyűjtés ott végződik, és a művelődéstörténet ott kezdődik, ahol már ezeket a hibákat is javítják a közléskor, kiegészítik és értelmezik őket. Vágytam volna olvasás közben arra, hogy a szóban forgó lemezek pontos megjelenési évszáma is előforduljon a szövegben, de mivel a kis könyv a 62 lemezcímkét a lehető legpontosabban rekonstruált kronológikus sorrendben közli, csak azért volt hiányárzetem, mert a nagy történelmi korszakhatárokat így sem mindig érzékeltem.

A páros oldalak kapcsán műélvezetet emlegettem. Arra gondolok, hogy például a labelek grafikáján hogyan jelenik meg a lemez mint tárgy, azaz mi az ikonográfiája. Az egyiken egy angyal tollal (vö: stílus) vési a barázdákat (az alábbi könycímlapon látható is: az egyik ilyen címkén a dualizmus egész alkotmányjogi firmamentuma ábrázoltatik, ferencjóskástul), egy másikon sas hozza csőrében, még ennél is bizarrabb a hármasfogaton (vö.: Koch-ötös ) állva lovagló angyal gramofonnal egyik, lemezzel a másik kezében. Ehhez képest már szinte sablonos a gyerek gramofonnal, és még inkább az a szubrett gramofonnal. Egyenesen abszurd kép a lemez, mint a nyilas céltáblája. A fényes lemez mint a díva tükre inkább a CD-korszakból visszanézve érdekes. Azt pedig, hogy a kutyus ül a tölcsér előtt férehajtott fejjel, mindenki ismeri, de itt izgalmas részleteket olvashat a hanghordozó legismertebb logójának történetéről, vándorlásáról.

A Bajnai-Simon szerzőpáros Képes magyar hanglemez történet című, múlt hónapban megjelent, nagyalakú, kétnyelvű albuma pedig feldolgozza a hanghordozó magyarországi történetét a lemezgyártás kezdeteitől máig. A szerzők az ötven évnél régebbi lemezekre koncentrálnak, a LP-CD korszak még számukra is eléggé áttekinthetetlennek tűnik, fő témájuk a hanglemezgyárak, cégek, "labelek" működésének története (ezért sokszor kisebbek a label-reprók itt, mint a kicsi könyvben, az Annóban). Furcsán szövődik, vagy még inkább gabalyodik össze a szerzők szándéka, hogy a magyar kultúrára figyeljenek, miközben a XIX. század végétől kezdve éppen az ipari gyártású hanglemez a globalizáció egyik szálláscsinálója. Ez főleg az oda-vissza terjedő licenckiadások kapcsán vetődik fel.

Az a probléma, hogy kit tekintsünk magyar előadónak vagy szerzőnek, viszont már a dualizmus korától kezdve elég fejtörést okoz, később meg még annál is többet. Persze, a gyűjtők mondhatják, hogy minden Magyarországon kiadott (akár csak itthoni kereskedelmi célokra átcímkézett külföldi) felvételt magyarnak tekintenek. Érdekes módon ahogy a magyar filmgyártásban, úgy a magyar lemezgyártásban is volt egy pillanat, amikor például a külföldi stúdiózenekar-vezetők, mint például Felix Lehmann, magyar nevet vettek fel (Fesca Jenő/Városz Árpád), vagy az Eufon olasz hangmérnököt "importált" magának, mert olyan erős volt a hazai piac. Az egyik cég, nem is a legnagyobb, bár az első, amelyik a teljes vertikumot egy kézben tartotta, az Első Magyar Hanglemezgyár 1911 október elsején 2000 tételes katalógust adott ki csak saját (!) felvételekből.

A könyv bámulatos erénye a label-reprodukciók mellett látható hirdetések, katalógus-címlapok, tasakok és borítók korabeli fotók, sőt védjegy-jegyzékek, fejléces papírok és szórólapok faximiléinek közlése. Apropos, borító - azért egy szószedet nem ártott volna, hogy a magamfajta ámulószemű laikusok is tudják, aktuálisan mit kell érteni például azon hogy: tasak (sokáig a korongnak középen kerek lukkal kivágott tasakok voltak az egyenborítók, hogy a label kikukkanthasson belőle, miközben a cég arculata a tasakon állandó volt); matrica, matricaszám, fordulatszám, tölcsér nélküli, lemezátmérő (ha jól értem, akkor a tízes évekre kialakult, 27 cm átmérőjű lemez lett a standard, de azután 30 centisről is szó van). A hanglemez és a hangrögzítés technika- és ipartörténete is kivételesen izgalmas, de ha ehhez, mint ez a két album, még a kultúrtörténeti hátteret is megismerhetjük, az már minden igényt kielégítő olvasmány.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.