A Jazz Times című neves amerikai magazin és a Jazz at The Lincoln Center szervezésében idén januárban először tartották meg a Jazz Kongresszust a Lincoln Centerben. A 2004-ben megnyílt JALC New Yorkban, a Broadway-n található, a Time Warner Centeren belül, de a központi Lincoln Center kultúrközponton kívül. Művészeti vezetője Wynton Marsalis, aki már Magyarországon is járt a központ big bandjével. A jazzlap és Marsalisék feltehetően azért vállalkoztak erre a kezdeményezésre, mert egy hasonló rendezvény, az éves jazzoktatási konferencia néhány éve becsődölt, és azóta is sok mindenkinek hiányzott a szakmában egy ilyen rendszeres összejövetel. Az első alkalomra sikerült is összetrombitálniuk 700 résztvevőt és kiállítót, így feltehetően nem csak kincstári optimizmusnak tekinthető, hogy éves kongresszusnak nevezték már az elsőt. Azért a biztonság kedvéért a konferencia beletorkollt a holtszezonból erényt kovácsoló két másik New York City rendezvénybe, az Előadó-művészeti Szervezők Egyesületének konferenciájába és a Winter Jazzfestbe.
Kapcsolódó
Hogyan gyakoroljunk? – A világ egyik legjobb trombitásának tanácsai
Az év első napján nem árt tudatosítani néhány dolgot magunkban, például hogy mit és miért gyakorlunk. Wynton Marsalis jótanácsai nem csak zenészeknek hasznosak.
Kareem Adbul-Jabbar (Fotó/Forrás: forrás: jazznap.hu)
A bevezető nagyelőadást Kareem Adbul-Jabbar, a hírességek csarnokába is beválasztott felejthetetlen kosaras legenda tartotta, aki április 16-án tölti be a hetvenedik életévét.
Mindig a jazz volt az életem kísérőzenéje”
– kezdte előadását a híres sportoló, aki aktív pályafutása befejezése után sokoldalú társadalmi szerepet vállalt, munkáját az oktatásügy és a kisebbségek támogatásában és amerikai kulturális jószolgálati nagykövetként a leköszönő Obama elnök Szabadság-kereszt kitüntetéssel ismerte el. A Jazz Times internetes kiadásán olvasható tudósítás szerint
Abdul-Jabbar fiatal korától kezdve tisztában volt vele, hogy történelmi perspektívában is a jazz fejezi ki legjobban az afro-amerikaiak szenvedéseit, frusztrációikat, dühüket, melankóliájukat, egységüket és reményeiket.
Külön kitért rá, érintve a jazz szerepét a Harlem Reneszánszban és a fekete polgárjogi mozgalmakban, hogy a jazz fontos kifejezője a társadalmi változásoknak, és ezt a szerepét vissza kell szerezze. Ezért arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy ne érjék be a jazz passzív befogadásával, a zene népszerűsítésével, hanem a jazz közössége be kell álljon a társadalmi igazságosságot célzó civil mozgalmak mögé.
Jabbar szerint meg kellene mutatni a fiataloknak, hogy a jazz értékei maradandóbbak, mint a hamar elvirágzó popzenei divatok.
A jazz oktatását ezért nem csak az iskolarendszeren belül kell folytatni, el kell juttatni a helyi közösségekhez is. Szerinte a jazz a tökéletlenség tökéletessége, mert „beismeri az emberiség útján a járda repedéseit, lelkünk gyémántjának hibáit, személyes kapcsolataink tektonikus szakadékait, és összefogja ezeket a diszharmonikus hangokat valami olyan akkordba, ami nem csak a részek összessége, több annál. Végső soron a jazz nem csak jó érzést kelt bennünk, hanem képes bennünket is jobbá tenni.”
A JAZZNAPRÓL
Az UNESCO és nagykövete, a legendás zenész, Herbie Hancock által kezdeményezett Nemzetközi Jazznapot április 30-án szinte az egész világon megünneplik. Az ENSZ tagszervezete azért kiáltotta ki Nemzetközi Jazznapnak ezt a napot, hogy a műfaj oktatási és kulturális hasznát, demokratikus szellemét felmutassa. Fantasztikusan rövid idő alatt igazi világnap lett belőle, rendre vagy kétszáz országban rendeznek kapcsolódó eseményeket.
Magyarország 2014 óta különösen kitett magáért ez ügyben. A nemzetközi eseményekhez képest abban kiemelkedő a magyar részvétel, az érdeklődők pedig ingyen juthatnak be a koncertekre.
Az akció, melynek kezdeményezői Pallai Péter (Harmónia Alapítvány) és Zipernovszky Kornél (újságíró), célja kettős: első sorban magát a műfajt szeretnék tovább népszerűsíteni, hiszen bárkinek vonzó lehet egy ingyenes koncerten kipróbálni egy jazzklubot, elmenni a Müpába, egy múzeumba vagy egy kávézóba. De egyben azt is meg szeretnék mutatni, hogy milyen elképesztően színes, gazdag és kiterjedt Magyarországon (és határon túl) a jazzélet; földrajzi elhelyezkedés, generációs megoszlás, és jazz-stílusok szempontjából is változatos koncerteket hallhat az ember egész évben.
hírlevél
