Jazz/World

Kovács Linda: „A természetességre törekszem”

2011.11.16. 10:19
Ajánlom
A sokoldalú énekesnő továbbra is kísérletezik, tanít, hangszerel, és persze koncertezik - legközelebb új formációjával november 19-én a BJC-ben.

- Két éve jelent meg a Kovács Linda Quartet jazzlemeze Teach me Silence címmel. Mi történt veled azóta?

- A lemez 2009 novemberében jelent meg, nagyon lelkesen készítettük és sokat vártunk a megjelenéstől, de nem volt akkora visszhangja, amit vártunk. Ez leginkább két dolognak köszönhető. Egyrészt a mi zenénk erősen rétegzene, esetenként nehezebben emészthető dallamokkal, másrészt pedig ott vannak a lemez terjesztésével kapcsolatos feladatok. Ezeket a feladatokat én csináltam, csinálom, ami nem könnyű. Ettől függetlenül nagyon szeretem ezt az albumot, hiszen ez az első saját lemezem, saját szerzeményekkel. A megjelenés után is volt jónéhány fellépésünk, sok klubban játszottunk, de az együttesről már csak múlt időben beszélhetünk, hiszen tavaly megszűnt.

- A Kovács Linda Quartet- ben ének - gitár - bőgő - dob felállást hallhattunk, a Quintet-ben pedig egy fúvósokkal kiegészült csapatot. Miért alapítottad meg a Quintet-tet? 

- Miután feloszlottunk, más formációban kezdtem gondolkodni. A Quartet megszűnésének részben az is volt azt oka, hogy valami újat kerestem. Engem már jóideje vonz a hangszerelés, és azt gondoltam, épp ezért izgalmas lenne fúvósokkal együtt dolgozni. Egyrészt a jó hangzás miatt, másrészt pedig mert ez még inkább ösztönözne. Így hívtam össze a zenekart. Ebben a nem szokványos, kamarajellegű felállásban Bacsó Kristóf (szaxofon), Schreck Ferenc (harsona), Komjáti Áron (gitár) és Horváth Balázs (bőgő) játszanak. Eddig egy koncerten vagyunk túl, így sajnos még nem tudtam teljesen kitapasztalni a Quintet formáció nyújtotta újdonságokat. A következő koncertünk november 19-én lesz a Budapest Jazz Clubban.

- Milyen formában volt/van jelen az ének egyik illetve másik formációban? Van e különbség?

- Repertoárunkban a dalok java része megmaradt, hiszen átmentettem őket a Quartet formációból, csak persze áthangszereltem őket. Az ének szerepe tehát a dalok szempontjából nem változott. Az új kísérőhangszerek azonban hoztak néhány változást nekem is. A Quartet-ben több volt az experimentális rész, amely természetesen nekem is teret adott az improvizálásra. Az új együttesben kevesebb a kísérletezés, egyrészt mert hiányzik egy igen meghatározó hangszer, a dob, másrészt pedig minden dal pontosabban meg van írva az új hangszerelés miatt. A felállás megköveteli, hogy pontosabban rögzítsem a dalok szerkezetét, ami nyilván kevesebb szabadságot ad. Ez egy másfajta kihívás.

- Énekesként végeztél, mégis jellemző rád a hangszeres gondolkodásmód. Minek köszönhető ez?

- Már jazz tanulmányim elejétől kezdődően sokkal szívesebben hallgattam instrumentális zenét. Valamiért izgalmasabbnak találtam ezeket a dalokat, mint az énekes felvételeket. Tanulmányim alatt persze a vokális zene is bekúszott az életembe, és a hangommal próbáltam meg megfogalmazni mondanivalómat. Az első olyan előadó, aki komolyan hatással volt rám, az Chet Baker volt, mert frazírozásai és az őáltala képviselt kifinomult jazz stílus nagyon közel áll hozzám. Mostanában sokat hallgattam Betty Cartert, aki pedig teljesen máshogy nyúl a zenéhez és az emberi hanghoz. Ő - persze jó értelemben - nagyon gátlástalanul bánik a hangjával, hiszen az egyfajta őserővel áramlik ki. Nem foglalkozik vele, hogy jól hangzik-e, vagy sem. Természetes és ösztönös, ami nekem nagyon tetszik, mert elsősorban én is mindig a természetességre törekszem. Sokat tanulok tehát az énekesektől is, de a hangszeres muzsikához való vonzódásom nem változott. Ebből fakadóan érdekel a hangszerelés is, amivel, mint már említettem nagyon sokat foglalkozom.

- Repertoárotokban szinte az összes dal saját szerzemény. Honnan merítesz, milyen témák érdekelnek?

- A zenét én írom, de a dalok szövegét a szintén jazz tanszakot végzett énekes, Király Martina írta. Soha nem adtam neki instrukciókat, csak eljátszottam, elénekeltem neki a dalt. A számok hangulata és története tehát ebből a közös munkából ered.

- Énektanárként dolgozol a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában. A hangképzésen, megfelelő frazírozáson kívül - gondolok itt például a színpadi viselkedésre -mit tanítasz meg diákjaidnak?

- Jó felvetés, mert szükség lenne rá, de az órákon inkább csak a szakmai jellegű dolgokat tanítom, tehát a hallást, hangképzést és különböző stilisztikai dolgokat. Színpadi viselkedést nem tanítok külön, mert ennek egyengetésére nem érzek késztetést. Az ebben való fejlődést igazából csak a fellépések időszakában tudom lemérni, ami a szorgalmi időszakhoz képest természetesen sokkal rövidebb idő. Négy éve tanítok. Sokáig nagyobbakkal foglalkoztam, akiknek más volt előképzettségük. A mostani tanítványaim még elég fiatalok, 14-15 évesek. Szép hangjuk és jó fülük van, ügyesek, de hangképzést tekintetében még sok tennivaló van. Ebbe most nekem is jobban bele kell ásnom magam, mert fontos, hogy a tudásomat hogyan adom át.

- Mik a terveid a jövőre nézve?

- A legfőbb az, hogy sokat koncertezzünk a Quintettel, és összeérjen a dolog. Egyelőre nem gondolkozom új lemezben, inkább ízlelgetni szeretném, hogy mit tudnék magamból kihozni éneklés illetve hangszerelés tekintetében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.
Jazz/World ajánló

Zeneünnep - Pop, swing, klezmer

Szűcs Gabi, Falusi Mariann és Váczi Eszter közös koncertje június 1-jén,19 órától látható a MOMkult Színháztermében, a Zsidó Művészeti Napok keretében.
Jazz/World budapest folk fest

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.
Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.