Jazz/World

“Különleges érzés azon a környéken játszani, ahonnan elindultam” – Interjú Csízi Lászlóval

2020.10.10. 10:25
Ajánlom
Csízi László felvidéki születésű muzsikus, akinek a zenéhez való affinitása már egészen fiatalon megmutatkozott. Hagyományokról, kortárs jazzről és inspirációról beszélgettünk vele.

Csízi László felsőfokú tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén végezte. Az egyetemi évek alatt kétszer is kiérdemelte a Dongszan Alapítvány ösztöndíját, illetve egyéb szakmai díjakban is részesült. Olyan kiváló hazai zenekarokban hallhattuk játékát, mint László Attila zenekara, a Hybrid Trio, a Molnár Sándor Quintet, a Meleg Tamás Quintet, a Senior Big Band, az Ülkei-Pecze Quintet, a The Subtones, a Lantos Zoltán Opensource és a Budapest Jazz Orchestra, illetve közreműködött Szakcsi Lakatos Bélával is. 2011 óta a Modern Art Orchestra tagja.

Milyen formában találkoztál a Modern Art Orchestrával először és hogyan kerültél be a zenekarba?

Arra emlékszem, hogy első alkalommal még a régi BJC-ben voltam a MAO koncertjén a Múzeum utcában, de előtte már sokat hallottam a zenekarról. Fekete-Kovács Kornéllal egy helyettesítés alkalmával játszottam először a Morgan Workshop egyik próbáján. Ez 2011-ben történt és Kornél ugyanezen év októberében keresett meg, hogy lenne-e kedvem csatlakozni a Modern Art Orchestrához. Akkoriban jelent meg a MAO és Miklósa Erika “Másképp” című albuma, aminek a lemezbemutató koncertjén már én játszottam.

Generációd egyik legkiemelkedőbb dobosaként számos formációban dolgoztál és dolgozol most is. Véleményed szerint miben különbözik a MAO világa az egyéb zenekarokétól?

A cél általában az, hogy legyen egy egyéni hangzásvilág, ami az adott zenekarra jellemző, legyen az trió, vagy big band. A jazzben nagyon fontos a saját nyelvezet, gondolkodásmód, erre törekszünk, de mindenki a hagyományokból merít ihletet. Az improvizáció egy nagyon izgalmas dolog és életen át tartó kísérletezés, tanulási folyamat.

Minél nyitottabb az ember, annál több impulzust engedhet közel magához, ami hatással lesz a saját zenei világára is.

A big band irodalomban számos olyan zenekar létezik, amely a nagyzenekari hangzást a saját képére tudta formálni, például Count Basie, Duke Ellington, Thad Jones-Mel Lewis, Woody Herman, Stan Kenton, Buddy Rich, vagy Maynard Ferguson zenekarai. Közös bennük, hogy az egyéni “sound” mellett mindenkinél hallani, hova vezetnek vissza a gyökerek.

_J1A2142-101616.jpg

Csízi László (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

Szerintem akkor tudunk hitelesek maradni, ha az amerikai hagyományok mellett máshonnan érkező hatásokat is beépítünk a saját zenénkbe. Ez nem feltétlenül tudatos munka eredménye, csupán el kell fogadnunk, hogy más környezeti hatások is érnek minket. A MAO is egy ilyen szellemben működő, erősen kísérletező kedvű zenekar, így nemcsak tradicionális jazzt játszunk, hanem kortárs klasszikus zenét, illetve számos "besorolhatatlan", kevert stílust is.

Kornél a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet arra, hogy rendszeresen játsszuk ma élő szerzők műveit is

és sok esetben az alkotók egyben a MAO hangszeres művészei. Nagyon izgalmas feladat végigkísérni ezeknek a műveknek az útját az első próbától a koncertteremig.

A ritmusszekció nélkülözhetetlen részeként a zenekar valamennyi koncertjén muzsikálsz. Milyen érzés a nagyzenekarral játszani és mennyiben különböznek a kisebb formációkkal előadott koncertek a teljes létszámú fellépésektől?

Nehéz összehasonlítani a kettőt, mert mindkét környezetben előfordulnak hasonló zenei helyzetek. Adott esetben minden hang pontosan le van jegyezve a kottában, máskor pedig teljesen szabadon is lehet játszani, ahol szinte minden a zenész fantáziájára van bízva. Talán csak ezeknek az aránya változó a kis- és nagyzenekarok esetében. Ha valaki big band-et emleget, akkor nem a free jazz jut először az emberek eszébe, hanem egy swinges lüktetésű, viszonylag kötött zenei közeg, ellentétben mondjuk egy trióval, ahol viszont könnyebben helyet kaphat a keretekből való merészebb kimozdulás.

_J1A2220-101616.jpg

Csízi László (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

A Felvidékről származó magyarként milyen érzéssel tölt el, amikor szülőhelyed földjén muzsikáltok a zenekarral?

A sok koncert és utazás miatt ritkán tudok hazamenni a szülőfalumba, de annál értékesebb, ha alkalmam adódik rá. Mindig különleges érzés azon a környéken játszani, ahonnan elindultam, ahol a zene alapjait elsajátítottam. Ez minden alkalommal eszembe jut, ha arra gondolok, hogy a mai napig azt csinálhatom, amit szeretek. 

Mi a véleményed a jelenleg nagy népszerűségnek örvendő külföldi dobosokról és hogyan viszonyulsz a magyar kortárs jazzélethez, aminek magad is a szerves része vagy?

Nagyon sok kedvenc külföldi dobosom van, de amíg fiatalabb koromban a zenében főleg a dobolás fogott meg, ma már inkább a zene egésze érdekel. A dobolásban is azt szeretem, amikor a hangszer teljes mértékben a zenét szolgálja, akár kísér, akár szólózik. Nagy tanulság volt számomra, amikor New York eldugott jazzklubjaiban olyan "nem sztár" dobosokat is hallgattam, akiket előtte nem is ismertem, mégis elképedve figyeltem őket.

Rengeteg jó zenész van a világ minden táján, és mindig nagy öröm számomra egy új személyiséget megismerni.

GKOT4349-101616.jpg

Modern Art Orchestra (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

Mely muzsikusok gyakorolják rád a legnagyobb hatást jelenleg? Milyen módszerekkel képezed magad a zenehallgatás és a gyakorlás eszköztárain keresztül?

Tényleg nagyon sok kedvencem van, nem tudnék közülük senkit kiemelni. Időről időre találok valakit, aki egy adott időszakban különösen nagy hatással van rám. Ha az elmúlt időszakból kellene egy listát összeállítanom, talán ez lenne: Bill Evans, Gadó Gábor, Keith Jarrett, John Coltrane, Radiohead, Big Thief, John Hollenbeck, Oregon és Aaron Parks. Számomra fontos a rendszeres gyakorlás és a sok kötetlen jamelés a barátaimmal, viszont sok esetben egy új lemez felfedezése nagyobb löketet adhat, mint több órányi dobolás. A lényeg, hogy mindkettő elengedhetetlen.

Milyen szakmai tanáccsal látnád el a tíz évvel ezelőtti Csízi Lacit?

Akármennyire is szerelem a dobolás, a sok ülést egy idő után muszáj kompenzálni. Amióta rendszeresen úszom, néha azt kívánom, bárcsak hamarabb elkezdtem volna.

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Április 18-án búcsúztatják Eötvös Pétert

A megemlékezésre a Budapest Music Centerben kerül sor, délután négy órai kezdéssel. Az eseményen Kurtág György, Káel Csaba és Kovács Géza mond búcsúbeszédet.
Klasszikus

„A zenét nem interpretálni, hanem megtestesíteni kell” – interjú Barbara Hannigannel

A kanadai születésű szoprán határokat feszegető produkcióval érkezik a Müpába, április 10-én este, a Bartók Tavasz fellépőjeként. A közelgő előadás mellett a magyar kortárs zenéhez fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk vele.
Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

Új elnököt választott a Színházi Dolgozók Szakszervezete

A színházi szakmák országosan reprezentatív szakszervezete, az idén 105 éves Színházi Dolgozók Szakszervezete jelentősen megújuláson esett át, miután az április 8-án megtartott tisztújító küldöttgyűlésen megválasztották az új országos ügyvezető elnökséget.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?
Jazz/World hír

A Berklee-n tartott mesterkurzust Lukács Miklós cimbalomművész

A világhírű zeneoktatási intézmény valenciai campusán tartott kurzuson a hallgatók és a tanárok is megismerkedhettek a cimbalomban rejlő számtalan lehetőséggel.