Jazz/World

“Különleges érzés azon a környéken játszani, ahonnan elindultam” – Interjú Csízi Lászlóval

2020.10.10. 10:25
Ajánlom
Csízi László felvidéki születésű muzsikus, akinek a zenéhez való affinitása már egészen fiatalon megmutatkozott. Hagyományokról, kortárs jazzről és inspirációról beszélgettünk vele.

Csízi László felsőfokú tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékén végezte. Az egyetemi évek alatt kétszer is kiérdemelte a Dongszan Alapítvány ösztöndíját, illetve egyéb szakmai díjakban is részesült. Olyan kiváló hazai zenekarokban hallhattuk játékát, mint László Attila zenekara, a Hybrid Trio, a Molnár Sándor Quintet, a Meleg Tamás Quintet, a Senior Big Band, az Ülkei-Pecze Quintet, a The Subtones, a Lantos Zoltán Opensource és a Budapest Jazz Orchestra, illetve közreműködött Szakcsi Lakatos Bélával is. 2011 óta a Modern Art Orchestra tagja.

Milyen formában találkoztál a Modern Art Orchestrával először és hogyan kerültél be a zenekarba?

Arra emlékszem, hogy első alkalommal még a régi BJC-ben voltam a MAO koncertjén a Múzeum utcában, de előtte már sokat hallottam a zenekarról. Fekete-Kovács Kornéllal egy helyettesítés alkalmával játszottam először a Morgan Workshop egyik próbáján. Ez 2011-ben történt és Kornél ugyanezen év októberében keresett meg, hogy lenne-e kedvem csatlakozni a Modern Art Orchestrához. Akkoriban jelent meg a MAO és Miklósa Erika “Másképp” című albuma, aminek a lemezbemutató koncertjén már én játszottam.

Generációd egyik legkiemelkedőbb dobosaként számos formációban dolgoztál és dolgozol most is. Véleményed szerint miben különbözik a MAO világa az egyéb zenekarokétól?

A cél általában az, hogy legyen egy egyéni hangzásvilág, ami az adott zenekarra jellemző, legyen az trió, vagy big band. A jazzben nagyon fontos a saját nyelvezet, gondolkodásmód, erre törekszünk, de mindenki a hagyományokból merít ihletet. Az improvizáció egy nagyon izgalmas dolog és életen át tartó kísérletezés, tanulási folyamat.

Minél nyitottabb az ember, annál több impulzust engedhet közel magához, ami hatással lesz a saját zenei világára is.

A big band irodalomban számos olyan zenekar létezik, amely a nagyzenekari hangzást a saját képére tudta formálni, például Count Basie, Duke Ellington, Thad Jones-Mel Lewis, Woody Herman, Stan Kenton, Buddy Rich, vagy Maynard Ferguson zenekarai. Közös bennük, hogy az egyéni “sound” mellett mindenkinél hallani, hova vezetnek vissza a gyökerek.

_J1A2142-101616.jpg

Csízi László (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

Szerintem akkor tudunk hitelesek maradni, ha az amerikai hagyományok mellett máshonnan érkező hatásokat is beépítünk a saját zenénkbe. Ez nem feltétlenül tudatos munka eredménye, csupán el kell fogadnunk, hogy más környezeti hatások is érnek minket. A MAO is egy ilyen szellemben működő, erősen kísérletező kedvű zenekar, így nemcsak tradicionális jazzt játszunk, hanem kortárs klasszikus zenét, illetve számos "besorolhatatlan", kevert stílust is.

Kornél a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet arra, hogy rendszeresen játsszuk ma élő szerzők műveit is

és sok esetben az alkotók egyben a MAO hangszeres művészei. Nagyon izgalmas feladat végigkísérni ezeknek a műveknek az útját az első próbától a koncertteremig.

A ritmusszekció nélkülözhetetlen részeként a zenekar valamennyi koncertjén muzsikálsz. Milyen érzés a nagyzenekarral játszani és mennyiben különböznek a kisebb formációkkal előadott koncertek a teljes létszámú fellépésektől?

Nehéz összehasonlítani a kettőt, mert mindkét környezetben előfordulnak hasonló zenei helyzetek. Adott esetben minden hang pontosan le van jegyezve a kottában, máskor pedig teljesen szabadon is lehet játszani, ahol szinte minden a zenész fantáziájára van bízva. Talán csak ezeknek az aránya változó a kis- és nagyzenekarok esetében. Ha valaki big band-et emleget, akkor nem a free jazz jut először az emberek eszébe, hanem egy swinges lüktetésű, viszonylag kötött zenei közeg, ellentétben mondjuk egy trióval, ahol viszont könnyebben helyet kaphat a keretekből való merészebb kimozdulás.

_J1A2220-101616.jpg

Csízi László (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

A Felvidékről származó magyarként milyen érzéssel tölt el, amikor szülőhelyed földjén muzsikáltok a zenekarral?

A sok koncert és utazás miatt ritkán tudok hazamenni a szülőfalumba, de annál értékesebb, ha alkalmam adódik rá. Mindig különleges érzés azon a környéken játszani, ahonnan elindultam, ahol a zene alapjait elsajátítottam. Ez minden alkalommal eszembe jut, ha arra gondolok, hogy a mai napig azt csinálhatom, amit szeretek. 

Mi a véleményed a jelenleg nagy népszerűségnek örvendő külföldi dobosokról és hogyan viszonyulsz a magyar kortárs jazzélethez, aminek magad is a szerves része vagy?

Nagyon sok kedvenc külföldi dobosom van, de amíg fiatalabb koromban a zenében főleg a dobolás fogott meg, ma már inkább a zene egésze érdekel. A dobolásban is azt szeretem, amikor a hangszer teljes mértékben a zenét szolgálja, akár kísér, akár szólózik. Nagy tanulság volt számomra, amikor New York eldugott jazzklubjaiban olyan "nem sztár" dobosokat is hallgattam, akiket előtte nem is ismertem, mégis elképedve figyeltem őket.

Rengeteg jó zenész van a világ minden táján, és mindig nagy öröm számomra egy új személyiséget megismerni.

GKOT4349-101616.jpg

Modern Art Orchestra (Fotó/Forrás: Birtalan Zsolt / Modern Art Orchestra)

Mely muzsikusok gyakorolják rád a legnagyobb hatást jelenleg? Milyen módszerekkel képezed magad a zenehallgatás és a gyakorlás eszköztárain keresztül?

Tényleg nagyon sok kedvencem van, nem tudnék közülük senkit kiemelni. Időről időre találok valakit, aki egy adott időszakban különösen nagy hatással van rám. Ha az elmúlt időszakból kellene egy listát összeállítanom, talán ez lenne: Bill Evans, Gadó Gábor, Keith Jarrett, John Coltrane, Radiohead, Big Thief, John Hollenbeck, Oregon és Aaron Parks. Számomra fontos a rendszeres gyakorlás és a sok kötetlen jamelés a barátaimmal, viszont sok esetben egy új lemez felfedezése nagyobb löketet adhat, mint több órányi dobolás. A lényeg, hogy mindkettő elengedhetetlen.

Milyen szakmai tanáccsal látnád el a tíz évvel ezelőtti Csízi Lacit?

Akármennyire is szerelem a dobolás, a sok ülést egy idő után muszáj kompenzálni. Amióta rendszeresen úszom, néha azt kívánom, bárcsak hamarabb elkezdtem volna.

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.
Jazz/World ajánló

14. születésnapját ünnepli a Budapest Jazz Club

Három virtuóz szaxofonos felejthetetlennek ígérkező produkciójával ünnepli 14. születésnapját a Budapest Jazz Club 2022. január 8-án.
Jazz/World gyász

Elhunyt Dobos Attila 

Dobos Attila zeneszerző, táncdalénekes a hatvanas években a Táncdalfesztiválokon vált ismertté. A művész 80 évesen, hétfőre virradó éjjel hunyt el budapesti otthonában - erősítette meg a hírt az MTI-nek testvére, Dobos Zsuzsanna.
Jazz/World interjú

Lovasi András: A rock and roll lassan el fog tűnni

Lovasi András harmadik szólóalbuma, a Grand Hotel Halmahera könyv formájában jelent meg. Halmahera, a csendes-óceáni sziget valóban létezik, az elvágyódás motívuma sem új a magyar folklórban, az mégis kérdéses, hogy van-e olyan hely a világon, ahol még minden szép és jó.