Jazz/World

Kultúrjav, avagy az élő ellenpélda

2012.04.18. 18:28
Ajánlom
Az iparág punnyadását semmibe vevő német lemezcég, az ACT vezetőjét tüntetik ki április 20-án a Jazzahead fesztiválon - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Škoda-díjat kap Siggi Loch Brémában - így is össze lehet foglalni a hírt, csak így elég provinciálisan hangzik, pedig nem az. Már az összeg is elég tekintélyes: 15 ezer euró. A helyszín és az alkalom: a brémai Jazzahead, Európa egyik jelentős szakmai találkozója és fesztiválja, amelynek törekvése, hogy Németországot középre pozícionálja az európai jazz színtéren. Ami a Jazzahead expo részét illeti, abban valóban vezet a kontinensen, és a német, illetve európai jazztalálkozók is jelentősek abból a szempontból, hogy sok feljövőben levő, tehetséges produkciónak biztosítottak bemutatkozást a koncentráltan szakmai közönség előtt.

Hogy Herr Loch mivel is érdemelte ki a díjat, akár el lehetne intézni azzal is, hogy kit léptet fel a gálaesten saját lemezcégének előadói közül: bár a Jazzahead vezetői biztosan beleszóltak, az ACT tulajdonos-vezérigazgatója nem hazudtolta meg önmagát: a német Jens Thomas és a brit Lighthouse trio (az itthon is nagy sikerrel fellépett Gwylim Simcock zongoristával) kapott meghívást. Tehát Loch még most is előre gondolkodik, a fiatalokban, neveket épít fel, pedig volna mire visszatekintenie. A hivatalos indoklás szerint ugyanis az idén 71 éves Loch a jazz ügyét szolgálja ötven éve, különösen a WEA európai igazgatójaként majd az ACT alapításával és működtetésével; a műfaj mint "kultúrjav" megőrzésén fáradozik. Eredetiben: Kulturgut, naná.

Siegfrid Loch legalul kezdte a szakmát: saját furgonjával fuvarozgatta a lemezeket a boltokba, területi képviselőként. Átmenetileg csinált egy dixieland zenekart is amatőr dobosként, annyira beleszeretett ebbe a zenébe Sindey Bechet egy koncertjét kölyökként hallva. Szerencsésnek mondja magát, hogy emelkedése a szakmai ranglétrán ilyen gyorsan zajlott, és azt is mindig hozzáteszi, hogy nagy lutrit vállaltak vele, a képzetlen fiatallal előljárói, és komoly megbízásokat, pozíciókat kapott, de meg tudta hálálni a bizalmat. Már Hamburgban volt, amikor a szárnyait bontogató Beatles fellépése által világhírűvé lett Star klub megnyílt. Loch kezdeményezte és vezette a Philipsnek az itt zajló első "élő" lemezfelvételeket. 1962-ben meggyőzte főnökeit, hogy lemezt rögzíthessen Klaus Doldinger német szaxofonossal, akire nagyon felnézett, amiért az oldtimer és a modern jazzt is ugyanolyan szinten játssza. Ez még ugyan bossa-nova lemez volt, a szükséges kompromosszum, de Doldingerrel utána megcsinálhatta a Jazz Made in Germany (Amerikában: Dig Doldinger) című lemezt, amely már művészileg is vállalható, kereskedelmileg is sikeres volt. Azóta, mondja interjúiban, példuál a jazz online-nak és a tavaly megjelent emlékirataiban, hogy olyan művészekkel akar dolgozni, akik a zenéjüket minél nagyobb közönséghez akarják eljuttatni. Tehát nem fordítva ülik meg a lovat, tehetnénk hozzá.

Loch pályáján az ACT alapításáig is sok érdekes dolog történt, Zoller Attilával is dolgozott például, még a Philipsnél, később a Warner (wea) csoport európai igazgatója lett Londonban. Mindezt úgy, hogy már a hatvanas években bejegyezte cégét ACT néven azért, hogy saját lemezcéget indítson, de erre ötven éves koráig nem került sor. Közben mind a Blue Note, mind az Atlantic (legendás jazzcégek) híres alapítóival is kapcsolatba került.

A lemezipart már az analóg hanglemezek kazettára másolása is erősen megrázta, de az igazán nagy sokk húsz éve következett be a digitális - az iparág képviselői szerint illegális - másolási lehetőségek kifejlesztésével és elterjedésével. Az lemezcégek összesített termelése nagyjából a felére esett vissza néhány év alatt. Ráadásul Loch kifejezett jazz-labelt alapított akkor, amikor a műfaj a globális lemezeladások mindössze kb 2%-át tette ki. De az ACT elindult, és egyedülálló teljesítményre volt képes: két évtizede minden évben növelni tudta bevételét az előző évhez képest. Ráadásul tekintélyes intézmény lett, kaptak Grammy-jelölést és Downbeat-címlapot - első európai zenekarként, az e.s.t.-vel, a MIDEM-en már tavalyelőtt gálát celebráltak nekik. Loch még svéd lovagkeresztet is kapott, annyi svéd művészt szerepeltettek. Olyannyira, hogy sokszor svédül hívják fel őket telefonon, pedig ők német cég.

De először a hispán zenei világ felé nyitott: a kölni rádió big bandjéhez Vince Mendozát hívta hangszerelőnek, meg olyan szólistákat, mint Michael Brecker és Al di Meola. A Jazzpaña siker volt, és jöhetett a következő lépés, az Europeana. Loch mindig átgondolta, hogy mekkorát tud lépni egyszerre, és a következő lépés is a fejében volt, mire rászánta magát. A francia, de vietnami származású gitáros, Nguyên Lê volt az első exkluzívan szerződtetett művésze, vele azóta is szorosan együttműködnek, közel járnak a húsz lemezhez. A második szerződést, talán egy még fontosabbat, a vörös trombonjáról ismert svéd Nils Landgrennel kötötte. Az is egyértelművé vált, hogy az ACT nem a jazzben uralkodó elvárásoknak kívánt megfelelni, a cég nem csak egy-egy tehetséges zenészt karolt fel. Loch a komplett produkciót, a művészegyéniséget kereste. Kritikailag talán legnagyob sikere Landgren első lemezének zongoristájához kötődik: Esbjörn Svenssonhoz. Az első e.s.t. triólemezt 1999-ben adták ki, és az áttörés ezzel teljessé vált: "jazz is cool" - a fiatalok az egész világon özönlöttek az expresszionista, tabudöntögető svéd trió koncertjeire.

Kereskedelmileg legnagyobb sikere viszont a már kialakult ACT profillal hozható nehezen össze: karácsonyi, akusztikus, szólózongorás lemez - csakhogy a Behavazódik a zongorám című albumot a nagy újító, Bugge Wesseltoft vette fel. Persze, neki is szerződést ajánlott a jó orrú igazgató, de ezt Wesseltoft azzal hárította el, hogy jönne szívesen, csak már elkezdte saját lemezcégének előkészítését (amit azóta ki is épített).

Loch nyilatkozataiban készséggel kitér arra is, hogy mi a titka, minek köszönheti az ACT-tal és korábban elért produceri sikereit. A Bechet-koncert óta töretlen rajongása az egyik előfeltétel, figyelemre méltó, hogy Loch végigmopedezett Hannoverből Düsseldorfba, a jazzfesztiválra, ahol végül Doldingerrel megismerkedett. Vagy hogy Landgrent a Jazz Balticán hallotta saját fülével, utána kereste meg a szerződéssel. Az ACT-nál már csak olyanokkal dolgozik, akiknek lemezét ő maga is megvenné a boltban. A művészekkel szemben nem csak a komoly motivációt tartja előfeltételnek, hanem azokat is előnyben részesíti, akik nem kifejezetten hagyományos jazzben gondolkodnak, és nem átallják népzenei, klasszikus zenei, vagy popzenei elemekkel átitatni zenéjüket. Az ACT-nak a műfajban eléggé ritka, széles ráfogású és hatékony marketing tevékenysége nélkül sem sikerült volna ilyen eredményeket elérni. Nem titkolja azt sem, hogy az örök arány, hogy általában a kiadott lemezek 20%-a tartja el a lemezcéget, a veszteséges másik 80%-ával együtt, rájuk is érvényes, de váltig hangsúlyozza, hogy a nyereséget az ACT mindig visszaforgatta a cégbe. Arra a legbüszkébb, mint a jazz online-nak mesélte, hogy nemrég Berlinben megszólította valaki a nézőtéren: - Maga a Mr ACT? Nagyon jó dolgokat csinálnak, csak így tovább! - lapogatta meg a hátát az ismeretlen.

Nagy kérdés, hogy a következő húsz évben mire lesz képes az ACT, no meg persze az európai jazzlemez-piac, immáron a teljesen online korszakban, amikor a "hordozó" fizikailag teljesen eltűnik. Loch tisztában van vele, hogy ő az internet előtti kor embere, és ezért lassan átadja a stafétát, mert nincs tisztában a digitális médiumok marketingjének módjaival. Csak azért aggódik, hogy legyenek olyanok, akik a fiatal zenészekkel foglalkoznak, felkarolják őket, mert ez mind a két oldalnak alapvető érdeke lenne: a művésznek és a közönségnek. Hogy a kultúrjavra is gondoljon valaki.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Színház

29 éves korában elhunyt Uszléber Ádám színpadtechnikus

A Komáromi Jókai Színház munkatársát hosszú betegség után, tragikusan fiatalon érte a halál – tudatta Facebookon a teátrum.
Jazz/World

Cseh Tamás-emléknapot szerveznek Bakonybélen

Soha nem hallott dalok is elhangzanak augusztus 13-án Bakonybélen, az Énekmondók emlékezete című rendezvényen, amelyet Cseh Tamás zenész-énekes tiszteletére rendeznek meg. 
Vizuál

Elsőként Budapesten látható a rasszizmus elleni vándorkiállítás

A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet egy bécsi vándorkiállítás, amely augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (hdgö) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. "A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a Soá" című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Cseh Tamás-emléknapot szerveznek Bakonybélen

Soha nem hallott dalok is elhangzanak augusztus 13-án Bakonybélen, az Énekmondók emlékezete című rendezvényen, amelyet Cseh Tamás zenész-énekes tiszteletére rendeznek meg. 
Jazz/World ajánló

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Jazz/World ajánló

Idén már hat városban csendülnek fel az MVM ZENERGIA dallamai

Egyedülálló élmény, zenei sokszínűség, Rúzsa Magdi, Balázs János, a Concerto Budapest és Keller András várja a hetedik MVM ZENERGIA koncert közönségét 2022. augusztus 27-én. Az Erkel Színház élőzenés, fényfestéssel kísért koncertje mellett öt vidéki helyszínen és online is csatlakozhatnak a jótékonysági esthez az érdeklődők.
Jazz/World ajánló

Az angyalföldi nyomornegyedből Párizsig jutott a világhírű magyar zongoraművész

Három részből álló Cziffra100 programsorozat várja a közönséget augusztus 3-án Szentendrén. A Városházán megnyílik az Árnyékból a fénybe című tablókiállítás Cziffra György életéről és munkásságáról, ugyanitt este a Hot Jazz Band lép színpadra, a P'Art moziban pedig a zongoraművészről szóló Virtuóz című dokumentumfilmet láthatja a közönség.
Jazz/World klippremier

Csodaszép klipet készített az Ephemere egy kápolnásnyéki mozdonyban

Az Ephemere két vezéregyéniségének, Caussanel Izabellának és Orbay Lillának új szerzeménye, a Te is tudod Szőcs Kálmán versére íródott. A Novák Péter által rendezett klipben megjelenik az utazás, a melankólia és a dőzsölés kontrasztja, a gyermeki naivitás és a tiltott szerelmek is. VIDEÓ