Jazz/World

Lajkó duóban: csak zene

2010.02.03. 22:41
Ajánlom
A vajdasági Palicson élő hegedűs ismertsége, és elismertsége már nemzetközi szinten sem csekély, Budapesten viszont igazi, kultikus hős. Könnyű lenne most azt mondani, hogy sikerének a titka csak annyi, hogy remek muzsikus, de bizonyosan nem ilyen egyszerű a megfejtés.

Az üres színpadon két szék, meg egy hangszertok. Ennyi volt Lajkó Félix technikai igénye az ország legnagyobb, és bizonyára leginkább reprezentatívnak mondható koncerttermében. Megvilágítani hagyta magát, de azt is csak módjával (vagyis, semmi trükk). Ilyen kondíciók mellett persze nincs show, nincs hangi effekt, nincs egy szó, de még csak egy gesztusféle sem, csak zene - méghozzá a hangszerek manipulációmentes, természetes hangján. Az ezerhétszáz jegyvásárlóból pedig legfeljebb harmincan nem jöttek el, vagyis ennyiből is logikus a következtetés, mely szerint Félix valami olyat tud, amit csak nagyon kevesen...

A MüPa színpadára ő már kockázatmentesen érkezett meg, ahogy az ott fellépők legtöbbje. Borítékolható volt az érdeklődés és a siker. Tizenhét éve, tizennyolc évesen, Dresch Mihály partnereként hallhattuk Félixet először, és ettől kezdve üstökösként ívelt fel kultusza mifelénk. Pedig szinte ugyanazt játssza, ugyanúgy, szólóban, trióban, ritkán más, nagyobb formációk vendégszólistájaként, de leginkább egy partnerrel, azaz duóban - mint ezúttal is. Nem változik a zene lényege akkor sem, ha színházi, vagy filmzeneként szólal meg Félix keze által. De az a tény, hogy mindig ugyanazt halljuk tőle, jelen esetben inkább pozitív előjelű megfigyelés, mint az ellenkezője; mert természetesen nem néhány konkrét darabra értendő, hanem a Lajkó-féle zenei áradat lényegére. Maga a zene nem annyira talányos. Azt is mondhatnánk ismerős, különösen a hetvenes években feltűnt, balkáni hatásra szaporodó, energikus világzenei produkciók óta (akkoriban persze nem így hívták a műfajt). Ennek a zenének - főleg az instrumentális - összetevőit később a balkáni roma zenészek is beoltották valamelyest, melyről mára beigazolódott, hogy mégsem múló divat volt. Nos, ezt folytatja Lajkó Félix, ösztönös, őszinte, szabad és szilaj módon, sok improvizációval és nagy átéléssel; kissé magányos hős benyomását is keltve.

A szóban forgó koncerten, az évek óta vele játszó brácsás, Brasnyó Antal volt partnere, akivel a hangzás tekintetében szinte nagyzenekari hatást képesek kelteni (erősítés nélkül is). A programban hallható zeneszámok nagyrészt a legutóbbi, A Bokorból című lemez anyagáról valók. Ezek a darabok viszont néhány árnyalatban különböznek a fentebb, általánosságban megfogalmazott zeneáradattól, vagyis a bizonytalan időtartamú, önfeledt improvizációktól. Ezúttal egy-egy zenei karaktert, témát körüljáró, hat-nyolc perces etűdöket hallhattunk, szinte szabályos struktúrába rendezett (téma - melléktéma - feldolgozás - improvizáció - repríz) formákban. Tehát szabályos kompozíciókra tagolódott a program, ami mindenképp valamiféle letisztulási folyamatra enged következtetni, Félix zenéjét illetően. A lószőrszaggató balkános ritmizálás, a bátor futamok, a magasra ívelő szenvedélyes, kitartott hangok persze most sem maradhattak el, hisz ezek a Lajkó-zene lényegéhez tartoznak, de így, ilyen „rendezetten" jobban érződik, hogy Félix mennyire tiszteli a tradíciókat, és hogy mennyire idegenkedik a valóban szabad (mondjuk atonális) zenei kalandoktól.

Csakhogy ezek a megfigyelések sem adnak választ a titokra, mely szerint igazi kultusz épült (zenéje? személye?) köré. A kérdésre, hogy vajon miért, valószínűleg sokan mondanák a virtuozitást, az időtlenség hatását, a felszabadultan szárnyaló hangszeres produkció varázsát, de a vájt fülűek többségét ez sem elégítené ki. Ugyanis a zene nemcsak érzéki élmény tud lenni, hanem intellektuális, hovatovább szellemi is. Ehhez pedig a hallottak alapján tudnunk, éreznünk kell, hogy mit mond, miről szól.

De mielőtt bárki valami borzasztó lilaságra gondolna, sietve jelzem, hogy a zene a legegyszerűbb dolgokról sem banálisan szól. És hát ezen a ponton kerülhetünk közel Félix zenéjéhez... Vagyis, ha ráismerünk, hogy ez a zene a boldogságkeresés öröméről szól, s mint olyan, nagyon érzéki, és természetes módón dolgozik az érzelmekre. Szilajság, szenvedély és szabadság a közege, és így főleg érzelmi reakciót vált ki a fogékony lelkekből, melyről egyszerű eldönteni a szeretem, vagy nem szeretem kérdést. Szeretni jobb - általában. Vagyis így érthető, hogy miért ilyen egyértelmű a közönség viszonyulása; de lássuk be, nem csupán Lajkó zenéjéhez, hanem a színpadon álló, kortalan hatású, családfőként is örök fiú benyomását keltő ember iránt is...


Lajkó Félix koncertje, km.: Brasnyó Antal
2010. Február 2, Művészetek Palotája, Nemzeti Hangversenyterem

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.