Jazz/World

Lajkó Félix: „Ez most buli”

2016.04.01. 09:03
Ajánlom
A hegedű és citera fenegyereke, a Liszt-díjas Lajkó Félix április 3-án mutatja be új, Most jöttem... című albumát a Papp László Sportarénában rendezendő Táncháztalálkozón. A lemezen a korábbi albumokhoz képest újra előtérbe kerül a népzenei hangzás, amihez vendégzenészeket és énekeseket is segítségül hívott. Ennek apropóján kérdeztük őt.
Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Hajdu András)

- Nemrég átvetted a zenészeknek járó legmagasabb állami kitüntetést, a Liszt-díjat. Meglepődtél?

- Nyilván lehet tudni előre, ha jelölnek egy ilyen díjra, tehát nem igazán lepődtem meg. Jól esik persze az embernek az efféle elismerés, de ettől a díjtól még nem érzem komolyabb embernek magamat.

- Az utóbbi időben a Végtelen című, Budafoki Dohnányi Zenekarral közös szimfonikus lemezzel és a Balázs János zongoraművésszel közös Jelszó című lemez kapcsán a klasszikus zene irányába fordultál. Most viszont az új albumoddal a népzene nyers erejéhez nyúlsz vissza. Kellenek az efféle kontrasztok egy zenész számára?

- Szerintem nem rossz, ha vannak kontrasztok, de nem innen indult ez a történet. Régi vágyam volt, hogy egyszer csináljak egy jó népi lemezt, amin énekelhető folk slágerek vannak, mint ahogy az is, hogy szimfonikus zenekarral játsszam el a kedvenc számaimat. Ez most buli.

- Habár a játékodon mindig érezni a népzene hatását, eddig nem nagyon lehetett téged hallani autentikus népzenét játszani. Hogyan jellemeznéd a viszonyodat ezzel a műfajjal?

- Volt nekem egy korszakom, amikor citerán és hegedűn is próbáltam népzenét játszani. Akkoriban azt gondoltam, hogy népzenész leszek, de szóltak is, meg magamtól is rájöttem, hogy nem ez az én utam. (nevet)

- Mit mondtak, akik rád szóltak?

- Hogy ezt nem így kell játszani. De igazuk volt: az eredeti népzene tényleg nem olyan, ahogy én akkor muzsikáltam.

Én már akkor is máshogy képzeltem el a zenét.

De ez nem baj. Mindenesetre most is el tudok játszani jópár népzenei témát, nótákat, persze nem ugyanúgy, ahogy azt egy bizonyos falu adatközlője annak idején feljátszotta a gyűjtőknek. Ettől függetlenül nagyon szeretem ezt a stílust is muzsikálni.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Hajdu András)

- Az új lemezen három nagyon különböző karakterű énekesnő – Palya Bea, Tintér Gabriella és Csizmadia Anna – közreműködik. Mi volt a szempont, amikor őket kiválasztottátok?

- Egyéniségeket kerestünk, és a próbán be is igazolódott, hogy jól döntöttünk, hiszen nagyon jól tudnak ők együtt dolgozni. Beával régebb óta volt már egy emberi és munkakapcsolatunk, Tintér Gabit Tokajban hallottam először és rögtön magával ragadott a hozzáállása és a hangja is. Anna pedig majdnem a tökéletes ellentéte Gabinak olyan értelemben, hogy egészen más orgánummal rendelkezik és egészen más érzelmeket tesz bele az éneklésbe. Ez nagyon tetszett, és az is fontos számomra, hogy ő hazai, hiszen mindenképpen szerettem volna egy vajdasági énekest is ebbe a produkcióba.

- Általa megjelenik egyfajta vajdasági íz a lemezen?

- Szerintem ő már jóval több, mint csupán egy vajdasági énekes, kinőtte már ezt a szerepet, de biztos, hogy valamilyen szinten magával hozza ezt a hangulatot.

Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, Palya Bea, Lajkó Félix

Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, Palya Bea, Lajkó Félix

- Rajtuk kívül fontos még ebben a formációban Porteleki László, a Muzsikás prímása, aki énekel is a lemezen.

- Igen, van egy nóta, amit ő énekel: a Rég elhúzták az estéli harangszót, amiről egy idő után kiderült számomra, hogy valójában egy Petőfi-vers. Ő egy gyerekkori kedvencem, még abból az időből, amikor a Téka Együttessel muzsikált. Nagyon sokat hallgattam őt akkoriban, rádióban és különböző lemezeken is. Az ő játéka nagy hatással volt rám és biztos, hogy a népzene iránti vonzódásomhoz is hozzájárult. Az, hogy ő is közreműködik ezen a lemezen, egy hatalmas megtiszteltetés számomra.

- Miért ez lett az album címe, azon túl, hogy a Most jöttem Gyuláról című, a lemezen is szereplő mezőségi dalra utal?

- Mert nem találtunk jobbat. (nevet) Úgy érzem, hogy ennek a lemeznek nagy ereje, lendülete, sodrása van, úgyhogy ha akarom, ez a cím egy hatásos megérkezésre, berobbanásra is utalhat.

- És hogyan kapcsolódik össze a lemezen a te szabad játékod a kísérőzenészek és az énekesek viszonylag autentikus előadásmódjával?

- Szerintem simán. Nem én vagyok, aki a népdalfeldolgozást kitalálta, hiszen Bartók óta ennek nagy hagyománya van.

Szerintem pont az a csodálatos a népzenében, hogy sok mindent megenged és nagyon hálás anyag.

A mi módszerünkkel pedig akár még jobban ki lehet emelni bizonyos oldalát, karakterét a népzenének.

Lajkó Félix, Brasnyó Antal, Porteleki László

Lajkó Félix, Brasnyó Antal, Porteleki László

- Te magad másképp nyúlsz a hangszerhez ilyenkor, mint például egy szimfonikus koncerteden?

- Próbálok nem úgy állni hozzá, hogy „most népi koncert van és akkor most népieskedem egyet”. Igyekszem úgy felkészülni és úgy játszani, hogy ne adjam alább, de nyilván másképp kell játszani a népzenét. Nem csak a bulissága végett, hiszen azért vannak itt lassú, olykor szomorú nóták is, amihez mondjuk ajánlatos egy komoly hozzáállás, hanem azért is, mert nagy odafigyelést igényel a ritmikája miatt.

- Nemrég citerás partikoncertet adtál, ahol teljesen más, szokatlan környezetbe került ez a hangszer. Milyen a viszonyod az elektronikával?

- Régen sok live actet csinálunk DJ-kel, például Dj Palotaival. Akkor ez is abbamaradt, de most – ugyanúgy ahogy a népzene esetében- megint feltámadt bennem az igény, hogy valami mást játsszak. Fölvetődött, hogy egy DJ-vel kellene együtt dolgoznom, de aztán meghallgattam az Óperentzia nevű zenekart és nagyon bejött, amit csináltak. Ők is megörültek, hogy lehetne együtt muzsikálni. Volt már egy próbakoncertünk az Akváriumban, de akkor még nem volt végleges a koncertprogram, úgyhogy még csak ezután fogjuk igazán elkezdeni a közös munkát.

- Itt is akusztikus hangszeren játszol?

- Igen. Az mondjuk nincs kizárva, hogy torzítjuk majd a hangot, ha felvételre kerül sor, hogy ne legyen olyan nagy kontraszt az elektronikus hangzás és a nyers, akusztikus hangzás között. De alapvetően nem fog változni a citera és a hegedű hangzásvilága. Most nyáron játszunk majd sok szabadtéri helyszínen, reméljük, hogy a közönség is átveszi azt a rezgésszámot, ami megkülönbözteti a partikoncertet az akusztikus koncertjeinktől. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál majd egy fesztiválközönség.

- A Most jöttem... albumot a Táncháztalálkozón mutatjátok be. Milyen emlékeid vannak erről a rendezvényről?

- Nekem az első pesti élményeim összekapcsolódnak a Táncháztalálkozóval. Először anyámmal jöttem ide, majd, amikor egyedül, szülők nélkül utaztam Pestre, akkor is a Táncháztalálkozó volt az apropó. Sok idő eltelt azóta, mióta utoljára itt jártam, úgyhogy kíváncsi leszek, milyen lesz most fellépőként visszatérni.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.
Jazz/World interjú

„Ha valaki nem őszinte, az a jazzben erősen kiütközik” - Interjú Oláh Krisztiánnal

A zongorista Oláh Krisztián mindössze 23 éves, de már nyolc éve profi zenészként működik. Azt meséli, most jött el az a pillanat, amikortól kezdve tudatos szeretne lenni a mindennapokban és a zenekarvezetésben egyaránt.
Jazz/World interjú

Szőke Nikoletta újabb saját dallal ostromolja a jazz és pop közötti falat

Néhány napja debütált a sztenderd-éneklés és scat egyik legnagyobb hazai kiválósága, Szőke Nikoletta harmadik saját szerzeménye, melynek kapcsán nekünk is mesélt a dalszerzés belső folyamatáról.
Jazz/World kritika

Szabadon illeszkedő rétegek

A zene lehet szórakozás, vagy szolgálat, mindkét esetben szerencsésebb, ha a közreműködők a feladatot veszik komolyan, mintsem saját magukat. Gyémánt Bálint új triója a kivagyiság helyett a zenében szeret megfürödni, ezzel pedig a közönségnek is megkönnyíti, hogy azzal törődjön, amiért a BJC-be érkezett április 10-én.