Jazz/World

Lajkó Félix: „Ez most buli”

2016.04.01. 09:03
Ajánlom
A hegedű és citera fenegyereke, a Liszt-díjas Lajkó Félix április 3-án mutatja be új, Most jöttem... című albumát a Papp László Sportarénában rendezendő Táncháztalálkozón. A lemezen a korábbi albumokhoz képest újra előtérbe kerül a népzenei hangzás, amihez vendégzenészeket és énekeseket is segítségül hívott. Ennek apropóján kérdeztük őt.
Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Hajdu András)

- Nemrég átvetted a zenészeknek járó legmagasabb állami kitüntetést, a Liszt-díjat. Meglepődtél?

- Nyilván lehet tudni előre, ha jelölnek egy ilyen díjra, tehát nem igazán lepődtem meg. Jól esik persze az embernek az efféle elismerés, de ettől a díjtól még nem érzem komolyabb embernek magamat.

- Az utóbbi időben a Végtelen című, Budafoki Dohnányi Zenekarral közös szimfonikus lemezzel és a Balázs János zongoraművésszel közös Jelszó című lemez kapcsán a klasszikus zene irányába fordultál. Most viszont az új albumoddal a népzene nyers erejéhez nyúlsz vissza. Kellenek az efféle kontrasztok egy zenész számára?

- Szerintem nem rossz, ha vannak kontrasztok, de nem innen indult ez a történet. Régi vágyam volt, hogy egyszer csináljak egy jó népi lemezt, amin énekelhető folk slágerek vannak, mint ahogy az is, hogy szimfonikus zenekarral játsszam el a kedvenc számaimat. Ez most buli.

- Habár a játékodon mindig érezni a népzene hatását, eddig nem nagyon lehetett téged hallani autentikus népzenét játszani. Hogyan jellemeznéd a viszonyodat ezzel a műfajjal?

- Volt nekem egy korszakom, amikor citerán és hegedűn is próbáltam népzenét játszani. Akkoriban azt gondoltam, hogy népzenész leszek, de szóltak is, meg magamtól is rájöttem, hogy nem ez az én utam. (nevet)

- Mit mondtak, akik rád szóltak?

- Hogy ezt nem így kell játszani. De igazuk volt: az eredeti népzene tényleg nem olyan, ahogy én akkor muzsikáltam.

Én már akkor is máshogy képzeltem el a zenét.

De ez nem baj. Mindenesetre most is el tudok játszani jópár népzenei témát, nótákat, persze nem ugyanúgy, ahogy azt egy bizonyos falu adatközlője annak idején feljátszotta a gyűjtőknek. Ettől függetlenül nagyon szeretem ezt a stílust is muzsikálni.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Hajdu András)

- Az új lemezen három nagyon különböző karakterű énekesnő – Palya Bea, Tintér Gabriella és Csizmadia Anna – közreműködik. Mi volt a szempont, amikor őket kiválasztottátok?

- Egyéniségeket kerestünk, és a próbán be is igazolódott, hogy jól döntöttünk, hiszen nagyon jól tudnak ők együtt dolgozni. Beával régebb óta volt már egy emberi és munkakapcsolatunk, Tintér Gabit Tokajban hallottam először és rögtön magával ragadott a hozzáállása és a hangja is. Anna pedig majdnem a tökéletes ellentéte Gabinak olyan értelemben, hogy egészen más orgánummal rendelkezik és egészen más érzelmeket tesz bele az éneklésbe. Ez nagyon tetszett, és az is fontos számomra, hogy ő hazai, hiszen mindenképpen szerettem volna egy vajdasági énekest is ebbe a produkcióba.

- Általa megjelenik egyfajta vajdasági íz a lemezen?

- Szerintem ő már jóval több, mint csupán egy vajdasági énekes, kinőtte már ezt a szerepet, de biztos, hogy valamilyen szinten magával hozza ezt a hangulatot.

Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, Palya Bea, Lajkó Félix

Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, Palya Bea, Lajkó Félix

- Rajtuk kívül fontos még ebben a formációban Porteleki László, a Muzsikás prímása, aki énekel is a lemezen.

- Igen, van egy nóta, amit ő énekel: a Rég elhúzták az estéli harangszót, amiről egy idő után kiderült számomra, hogy valójában egy Petőfi-vers. Ő egy gyerekkori kedvencem, még abból az időből, amikor a Téka Együttessel muzsikált. Nagyon sokat hallgattam őt akkoriban, rádióban és különböző lemezeken is. Az ő játéka nagy hatással volt rám és biztos, hogy a népzene iránti vonzódásomhoz is hozzájárult. Az, hogy ő is közreműködik ezen a lemezen, egy hatalmas megtiszteltetés számomra.

- Miért ez lett az album címe, azon túl, hogy a Most jöttem Gyuláról című, a lemezen is szereplő mezőségi dalra utal?

- Mert nem találtunk jobbat. (nevet) Úgy érzem, hogy ennek a lemeznek nagy ereje, lendülete, sodrása van, úgyhogy ha akarom, ez a cím egy hatásos megérkezésre, berobbanásra is utalhat.

- És hogyan kapcsolódik össze a lemezen a te szabad játékod a kísérőzenészek és az énekesek viszonylag autentikus előadásmódjával?

- Szerintem simán. Nem én vagyok, aki a népdalfeldolgozást kitalálta, hiszen Bartók óta ennek nagy hagyománya van.

Szerintem pont az a csodálatos a népzenében, hogy sok mindent megenged és nagyon hálás anyag.

A mi módszerünkkel pedig akár még jobban ki lehet emelni bizonyos oldalát, karakterét a népzenének.

Lajkó Félix, Brasnyó Antal, Porteleki László

Lajkó Félix, Brasnyó Antal, Porteleki László

- Te magad másképp nyúlsz a hangszerhez ilyenkor, mint például egy szimfonikus koncerteden?

- Próbálok nem úgy állni hozzá, hogy „most népi koncert van és akkor most népieskedem egyet”. Igyekszem úgy felkészülni és úgy játszani, hogy ne adjam alább, de nyilván másképp kell játszani a népzenét. Nem csak a bulissága végett, hiszen azért vannak itt lassú, olykor szomorú nóták is, amihez mondjuk ajánlatos egy komoly hozzáállás, hanem azért is, mert nagy odafigyelést igényel a ritmikája miatt.

- Nemrég citerás partikoncertet adtál, ahol teljesen más, szokatlan környezetbe került ez a hangszer. Milyen a viszonyod az elektronikával?

- Régen sok live actet csinálunk DJ-kel, például Dj Palotaival. Akkor ez is abbamaradt, de most – ugyanúgy ahogy a népzene esetében- megint feltámadt bennem az igény, hogy valami mást játsszak. Fölvetődött, hogy egy DJ-vel kellene együtt dolgoznom, de aztán meghallgattam az Óperentzia nevű zenekart és nagyon bejött, amit csináltak. Ők is megörültek, hogy lehetne együtt muzsikálni. Volt már egy próbakoncertünk az Akváriumban, de akkor még nem volt végleges a koncertprogram, úgyhogy még csak ezután fogjuk igazán elkezdeni a közös munkát.

- Itt is akusztikus hangszeren játszol?

- Igen. Az mondjuk nincs kizárva, hogy torzítjuk majd a hangot, ha felvételre kerül sor, hogy ne legyen olyan nagy kontraszt az elektronikus hangzás és a nyers, akusztikus hangzás között. De alapvetően nem fog változni a citera és a hegedű hangzásvilága. Most nyáron játszunk majd sok szabadtéri helyszínen, reméljük, hogy a közönség is átveszi azt a rezgésszámot, ami megkülönbözteti a partikoncertet az akusztikus koncertjeinktől. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál majd egy fesztiválközönség.

- A Most jöttem... albumot a Táncháztalálkozón mutatjátok be. Milyen emlékeid vannak erről a rendezvényről?

- Nekem az első pesti élményeim összekapcsolódnak a Táncháztalálkozóval. Először anyámmal jöttem ide, majd, amikor egyedül, szülők nélkül utaztam Pestre, akkor is a Táncháztalálkozó volt az apropó. Sok idő eltelt azóta, mióta utoljára itt jártam, úgyhogy kíváncsi leszek, milyen lesz most fellépőként visszatérni.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Világklasszisok a Fonóban

Dresch Mihály két koncertet is ad a közeljövőben a Dresch-trilógia folytatásaként, novemberben pedig a görög lírajátékos, Sokratis Sinopoulos kvartettje lép fel Lukács Miklóssal karöltve.
Jazz/World magazin

Tudtad? Joni Mitchell fest is, és most könyvben adják ki műveit

Az irodalmi mélységű dalszövegek szerzője, a jellegzetes, erős hang, a sokszínű gitárjátékos, az egyik legegyedibb dalszerző-énekes. Ez mind elmondható Joni Mitchellről, és még valami: a kifinomult képzőművész.
Jazz/World kritika

Zene össznépi felejtés ellen – Megjelent a Bujdosó Trió új lemeze

Még a betlehemes egyházzenei témából is avantgárd jazz lesz a Bujdosó Trió új albumán, a National Amnesia Institute címűn. Meghallgattuk a lemezt, és a zenekarvezetőt is megkérdeztük arról, mi járt a fejében, miközben ezeket a zenéket írta.
Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.