Jazz/World

Lajtha László népzenei gyűjtéseiből nyílt kiállítás

2012.09.22. 13:54
Ajánlom
"Az igaz hitben végig megmaradjunk..." címmel a zeneszerző, népzenetudós vezette Lajtha-csoport 1950-es évekbeli munkásságát mutatja be a Néprajzi Múzeum új kiállítása.

A Szakrális Művészetek Hete és a Lajtha-év alkalmából készült, 2013. január 6-ig nyitva tartó tárlaton Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató és csoportja gyűjtéseit, kottákat, jegyzőkönyveket, tárgyakat láthatnak az érdeklődők.

A kiállításon három dunántúli megye: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala térképén kis pöttyökkel mutatják be azt a több mint 100 települést, ahol Lajtha és csoportja gyűjtött 1951 és 1963 között. Egy papírcsíkon azt is ábrázolják, hogy milyen gyakorisággal mentek vissza a szakemberek egy-egy településre a pontosság kedvéért, hiszen a 80-90 éves embereknél előfordult, hogy csak később jött vissza az emlékezetükbe a szöveg vagy a dallam. Pálóczy Krisztina muzeológus, a kiállítás rendezője a megnyitó alkalmával beszélt arról is, hogy különbség van a népének és a népdal között. A népéneknek van írásos nyoma, forrása és ha tudja is a közlő a dallamot, szöveget, kottás füzetből énekli le elsősorban a pontos szöveg miatt. A népdalnál ilyen nincs, azt szabadon éneklik.

A Lajtha-csoport 800-1000 népéneket gyűjtött össze és múzeum azt tervezi, hogy jövőre kiadja Lajtha László Dunántúli népénekek című kétkötetes munkáját, amelyet a szerző még halála előtt nyomtatásra előkészített. Vannak dallamok, amelyeket lemezre vettek, másokat magnószalagra, elsősorban az érdekesen díszített előadásmód miatt. Tóth Margit, a Lajtha-csoport munkatársa a gyűjtőutakon a dallamot jegyezte le, Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós a szövegekkel foglalkozott. Ő nevezte el a csoportot Noé bárkájának, mert az abban az időben kiközösített emberekkel dolgoztak. Tóth Margit ciszterci apáca volt, Rajeczky Benjámin ciszterci szerzetes, Gábor Éva erdélyi menekült, Teleki Cecília menekült erdélyi grófnő. "Sokat gyűjtöttek, jól tudtak együtt dolgozni, nagy munkát végeztek és kevéssé ismert ez a munka. Ezen akarunk változatni a kiállítással, mert a magyar vallásos népének szellemi kulturális örökségünk és vallási hagyományaink szerves része" - jegyezte meg a rendező.

A tárlat két részből áll: az első teremben azt magyarázzák meg, hogy mi is a népének, hol találkozni vele, miben más, mint a templomi ének. Több annál - mutatott rá Pálóczy Krisztina -, mert szerepelnek a népénekek között a búcsújáró énekek, köszöntők, mint a betlehemezők rigmusai, de kevesebb is a templomi éneknél, mert bizonyos miserészletek, mint például gregorián dallam, nincs benne. Különböző kiadványok is ott vannak a tárlaton, mint például Kájoni János (1629-1687) csíki ferences szerzetes, orgonista, énekszerző Cantionale Catholicum című kötete, vagy az Öreg Debreceni Énekeskönyv 1778-ból, amely a magyar reformáció gyülekezeti énekeit tartalmazza. Láthatók kézzel írott énekes vagy imádságos füzetek, Vollay István első, tudatosan gyűjtött fonográf felvételei - sorolta a muzeológus. A másik terem Lajtha Lászlóról és csoportjáról szól: vannak erdélyi bútorok a népzenekutató hagyatékából, mintegy 800 dallamból lejegyzések. Tari Jánosnak a csoportról és Erdélyi Zsuzsannáról készített filmjéből is vetítenek 15 percet. Lehet hallgatni népénekeket fonográfról, Pátria hanglemezről és számítógépről egyaránt - tette hozzá Pálóczy Krisztina.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Budapesten játszik a (női) jazzbőgősők egyik legjobbika

Linda May Han Oh már unja, ha arról kérdezik, milyen érzés nőként egy erősen férfias szerepben, jazzbőgősként és basszusgitárosként létezni. Csak teszi a dolgát szívből, az emberek pedig nem győznek ámuldozni.
Jazz/World interjú

Salamon Soma: „A népzene vibráló energiája átjön a színpadon is"

Salamon Soma nemrég az USA egyik legnagyobb presztízsű zeneoktatási intézményében, a Berklee College of Music-on szemléltette a magyar népzenekutatás módszereit Hodorog András moldvai furulyással. Erről az útról is kérdeztük a Népzene Tanszék oktatóját, aki zenészként is praktizál.
Jazz/World magazin

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Szabad Hangok - Dés László Free Sounds Quartet

Dés László és zenekara csak hangszeres tudásukra, a fülükre és érzékenységükre hagyatkozva, minden előzetes próba, egyeztetés nélkül játszanak, a teljes szabadság örömével május 27-én az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.