A L'Harmattan Könyvkiadó és az Eszmélet Alapítvány közös kötete (EszmÉlet könyvtár) korszerű, laikusoknak is izgalmas történelmi tanulmányokat közöl. A könyv nagyobbik részében főleg az úgynevezett történelem alulnézetből felfogás jegyében született tanulmányok olvashatóak, a polgári forradalmak korától egészen a legközelebbi közelmúltig, utolsó harmada viszont a jazznek van szentelve.

A híres marxista történész, Hobsbawm 51 éve publikál nagy hatású könyveket, munkásságának számtalan elismerése közül érdemes megemlíteni a prágai Károly egyetem díszdoktori címét, Bécs díszpolgárságát és az MTA külső tagságát, magyarul is megjelent már nyolc könyve. Amikor a New Statesman hasábjain fél évszázada jazzkritikákat kezdett publikálni, akkor azt egy ideig álnéven tette. A Francis Newton nevet választotta, Billie Holiday - kommunista meggyőződésű - trombitására, Frankie Newtonra utalva. Ugyancsak számtalan nyelvre lefordított és nagy visszhangot kiváltó könyvet publikált a jazzről 1959-ben, amelynek címe The Jazz Scene. Az újabb kiadásokon már Hobsbawm neve (is) olvasható.

Hobsbawm roppant tudással, széleskörű műveltséggel és egyfajta kulturszociológiai megközelítéssel ír a jazzről szóló tanulmányaiban is, amelyeknek különösen érdekes nézőpontot ad, hogy brit, tehát európai, de nem nagyon, viszont az amerikai kultúra minden kis rezdülésére fogékony. Megállapításai közül érdemes idézni, hogy pl. a jazz a zene történetéhez legjelentősebb hozzájárulását olyan környezetben fejtette ki, amely ma már nem létezik. Vagy hogy miközben a jazz elnevezése még nem gyökeresedett meg az Egyesült Államokban, 1915-17-ben már jazzegyüttesként hirdették Európában a turnézó amerikai zenekarokat. Különösen érdekesek a beat és a rock Angliából indult világhódításával kapcsolatos megjegyzései, nem csak a jazz kontextusából nézve.

Hobsbawm könyve eredetileg 1998-ban jelent meg, így újabb tanulmányai kerültek bele a válogatásba, például Duke Ellingtonról, Count Basie-ről szóló könyvek összefoglaló kritikái. Elemzi a műfaj hatását Európában, és 1960 utáni történetét. A társadalomtörténeti és a jazz-fejezetek közös csúcspontja az eredetileg Goodbye Columbus címmel, az 1492-es felfedezés félezredik évfordulója alkalmából megjelent, kultúrantroplógiai szempontból is izgalmas, kötetzáró tanulmánya. A bemutató után a vendégek a Kiende zenekar koncertjét élvezhették a Budapest Jazz Clubban.