Jazz/World

Lélekhangolók

2015.02.19. 20:04
Ajánlom
A Fonó Budai Zeneház február 21-22-én Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonja címmel egy láthatatlan szakma titkaiba enged bepillantást. A borkóstolóval egybekötött kiállítás kapcsán a Fidelio Lakatos László ezüstkoszorús hangszerkészítő mester műhelyében járt, ahol kiderült, miért kell karácsonykor kivágni az alapanyaghoz készült fát, mitől szól jól egy hegedű és milyen eszköz a lélekkulcs. MAGAZIN

Lakatos Lászlóval és Faragó-Thököly Mártonnal a Hajós utcában található Rosé hangszerkészítő műhelyben beszélgettünk. Ezt a műhelyt a kilencvenes évek elején Juhos Tibor oboaművész és Elek Tihamér fuvolaművész alapította, ezért eleinte csak fúvós hangszerekkel foglalkoztak. A hangsúly akkor terelődött át a vonósokra, amikor Lakatos László idekerült. Azóta már az ő tanítványai, Buzás Gabriella és Gruber János is vele dolgoznak.

A századforduló környékén még külön kategóriaként emlegették a budapesti hegedűkészítő iskolát. Az államosítás idején azonban a világhírű mesterek egy része külföldre ment, más idős mestereknek pedig már nem maradt ideje továbbadni a tudást. Így csak pár olyan szakember maradt az országban, akik a műhelytitkokat továbbörökítették. 

A fordulópontot a kilencvenes évek eleje jelentette, fiatal mesterek új generációja nőtt fel és megalakult a budapesti hangszerkészítő iskola, ahol Lakatos László is tanít, és ahonnan immár olyan szakemberek kerülnek ki, akik a világ bármely pontján megállják a helyüket.

Lakatos László szerint a jó hegedűkészítő ismérvei elsősorban a precizitás és a komplex látásmód. Emellett szükséges egy olyan érzék, ami tudományosan nem megmagyarázható. „Megtanítani erre senkit nem lehet. Huszonöt év után viszont az ember elkezdi érezni a fát. Ha valaki azt állítja, hogy objektív tényezőkkel le tudja írni, mitől szól jól egy hegedű, az hazudik." - szögezi le a Maestro, akit mindenki így hív a környezetében.

Mint meséli, az a jó hangszer, ami rengeteg felhangot tud képezni. „A felhangoktól a hangzás telített, a hang gyönyörűen, szabadon szárnyal. A mestereknek el kell sajátítania, hogy melyik fával mit kell csinálni ahhoz, hogy a fa ilyen rezgéseket idézzen elő."

A hegedű két alapvető részből áll: a testből és a nyakból. A tető mindig sűrű szálú lucfenyőből készül. Nagyon fontos, hogy 1400 - 1800 méter magasan nőtt fa legyen, és lehetőség szerint a hegy ormán nőjön. Ennek azért van jelentősége, mert ott jobban fújja a szél, ezért pregnánsabb, erősebb fa lesz belőle. Mindig december 26-a környékén kell kivágni, teli- vagy fogyó holdkor, amikor teljesen elalszik a fenyő. Ilyenkor a legalacsonyabb a fa víztartalma. 

A káva, a nyak és a csiga habos jávorból készül. Ezt az anyagot a legkiválóbb minőségben Boszniából lehet beszerezni. A fogólapot mindig ébenfából faragják ki, a legjobbak az afrikai, kameruni ébenek. A kulcsokat és a húrtartót szintén ébenből vagy bukszusból, esetleg egyéb egzotikus fából készítik, de ezt általában a hegedűkészítők is vásárolják. A hegedűkészítés története során a vonó készítése mára külön szakmává vált. A vonókat általában egy különleges dél-amerikai fából, fernambukból készítik, ami erős, ellenálló anyag.

Lakatos László azt is elárulta, hogy a hegedűt a készítője tudattalanul is a tulajdonos személyére szabja. „A transzcendencia mindig becsúszik valamilyen formában a mi szakmánkba. Ha valakire ráhangolódok, akkor én neki készítek hangszert, és akkor bele fogok építeni rengeteg olyan dolgot, ami egyáltalán nem tudatos." Éppen ezért, ha tehetik, személyesen találkoznak a hegedű leendő tulajdonosával.

A hegedűkészítők a hosszú és aprólékos munkafolyamat miatt úgy tekintenek a hangszerre, mint saját gyermekükre, ezért nagyon nehéz elengedniük azt, mikor a hangszer elkészül. Egy hangszert egy avatatlan kéz el is tud rontani, teszik hozzá. „A hegedű nem felejt" - mondja Faragó-Thököly Márton. 

„Amikor megépül egy hangszer, akkor az valójában még csak egy doboz, egy természetes erősítő. Mivel az egész világegyetem rezgésekből áll, ezt is rezgéseken keresztül kell vizsgálni, tanítani. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy az anyag tanítható. Ha mindig ugyanolyan fajta rezgéseket keltünk rajta, akkor a hangszer megszokja azt."  - magyarázza Lakatos László, aki azt mondja, még egy Stradivari esetében is hónapokig tarthat ez a kétirányú tanulási folyamat.

A nemrégiben bemutatott Bogányi-zongora apropóján elmondják, hogy a hegedű azon kevés hangszerek közé tartozik, amelynek a prototípusát, a legelső hegedűt már tökéletesre alkotta a készítője. Az évszázadok során számtalan fejlesztési kísérlet volt, de mindig kiderült, hogy ez a legjobb forma. „Az aranymetszés szabályai szerint van megtervezve, és a humánum minden formában megnyilvánul benne, így például a női formák is felfedezhetők a vonalaiban. Ennél tökéletesebb nem létezik." - összegzi Lakatos László.

Kérdésünkre - hogy érzik magukat ebben a gyors termelést sürgető világban - így válaszolnak: „Minket itt felejtettek a 16. századból. Nemsokára meg is fog szűnni ez a szakma, de ezzel nincs semmi probléma. Az egyetlen fontos feladat megmenteni azt a szemléletet, hogy a humánum, az ember ne vesszen ki ebből az egészből. A hegedűkészítésből nem lehet az emberi tényezőt kihagyni."

A fotókon is látható, újonnan készült két hegedű ára hozzávetőlegesen egymillió kétszázezer forint. Hogy mennyi idő egy hegedű elkészítése? Nehezen adnak választ, mert a művészi munkához hasonlóan, a hegedű részeinek, részleteinek kidolgozása, a hangzás folyamatos ellenőrzése, a tárgy valódi életre keltése, nem mérhető olyan munkaórában, mint más szakmákban. „Körülbelül négyszázötven munkaóra van a farészében, ezen felül jön még a lakkozási szakasz. Évente három-négy hangszernél többet nem lehet megépíteni. Egyik évben nyolc hangszert készítettem el, de abba mind fizikailag, mind lelkileg majdnem belehaltam. Ezt a folyamatot nem szabad és nem is lehet siettetni." - hangsúlyozza Lakatos mester.

Faragó-Thököly Márton hozzáteszi, ő a képen látható hegedűt negyven nap alatt készítette el véglegesre, de ez olyan rekordidőnek számít a hegedűkészítésben, hogy azalatt a másfél hónap alatt semmi mással nem foglalkozott sem munkaidőben, sem azon kívül. 

Büszkén idézi fel a műhely mestere, hogy az egyébként Stradivari-hegedűn játszó Zürichi Tonhalle Zenekar első hegedűse rendelt tőle egyszer egy hegedűt. Amikor a zenész a londoni Royal Albert Hallban lépett fel az új hangszerrel, a koncert után odamentek a híres hegedűshöz, hogy gratuláljanak és megdicsérjék, milyen jól szólt a koncerten hallható Stradivari. A zenész megjegyezte, nem Stradivarit hallottak, hanem Lakatos-hegedű szólt a keze alatt.

A szerszámok olyan jelentőséggel bírnak a mindennapok precíz munkája során, hogy Lakatos mester azokat maga készíti, ezáltal annyira személyes tárgyakká válnak az eszközök, hogy még a hangszerkészítő saját jelképe is rákerül a nyélre. Apró, marokban is elférő plasztikázó gyalukat mutat, amit a fa finom megmunkálásához használnak. Az orvosi szerszámnak látszó ollóról kiderül, hogy eredetileg valóban sebészeti érfogó, amit a mester alakított át a hangszerész munkához. A fogorvosi eszközhöz hasonló, csillag alakú szerszám, az úgynevezett lélekkulcs, amivel az f-nyíláson keresztül benyúlva a hegedű belsejében található, a hangzást nagymértékben meghatározó kis lucfenyő rudat, a lelket illesztik és állítják be.

A hangszer szélébe egy vájatot vésnek, amibe berakásként három réteg fa kerül, két sötét között ebben fut végig egy világos csík. Abból is tudható, ha egy hegedű nem minőségi munka, hogy ez a csík rajzolva van a hangszeren. A hegedű oldalát, a kávát úgynevezett kávahajlítóval formálják. Régen a kávahajlító formalemezt Bunsen-égő fölé tartva melegítették, a mai modern hajlítón már be lehet állítani a hőfokot, az így felhevített fémsablonon pedig meghajlítják a faanyagot.

A hangszer rendelkezik még olyan belső részekkel, mint az alsó tőke, a felső tőke, ragasztó lécek, amik megnövelik a káva vastagságát ott, ahol nagyobb felületre van szükség a ragasztáshoz. A káva vastagsága mindig 1,2 és 1, 8 milliméter között van, aminek az eltérését gyakorlott hangszerkészítő tizedmilliméterre pontosan megmondja.

A vastagsági méretekhez külön mérőműszer tartozik, de a méretet mindig az anyag határozza meg. Az anyagot ezért a mester mindig kopogtatja, hajlítja, feszíti, hallás alapján ellenőrzi, figyeli, hogy az anyag miként indítja a hangot, hogyan rezeg. A készítőnek éreznie kell, hogyan működik és él az anyag.

Lakatos László azt vallja, a legnagyobb mester mindig a fa. A fa megtanítja a hangszerkészítőt arra, hogy mit tegyenek vele, úgy fogalmaz: „A fa beszél hozzánk, külön nyelvezete van, amelyet az évek során el kell sajátítanunk. A fa a mi igazi mesterünk, ő közli velünk, hogyan formáljuk, milyen vastagságra gyaluljuk, milyen formát alakítsunk ki belőle ahhoz, hogy megszülessen az a hang, amelyre mindannyian vágyunk, amely ott rezonál mindannyiunk lelkében." 

A Fonóban február 21-22-én negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Wine & Violin Hegedűkészítők Szalonja című rendezvényt Faragó-Thököly Márton kezdeményezésére hívták életre. Céljuk az volt, hogy a hegedű- és vonókészítők nagyközönség előtt is bemutatkozhassanak, az egymástól elzártan dolgozó szakemberek személyes párbeszédbe kezdjenek, valamint a hangszerkészítők, hangszerészek a zenészekkel is élő kapcsolatot alakítsanak ki. A Fonó hétvégi programján nemcsak a mesterekkel találkozhatunk, hanem a hangszereket is kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk egy pohár kézműves bor mellett. A Fonó hétvégi programját mindkét este koncerttel zárják: február 21-én a Sturcz Quartet, Banda Ádán és a Roby Lakatos Kvartett játszik, 22-én a Hodinka vonósnégyes ad koncertet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.
Jazz/World ünnep

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.