Jazz/World

Lélekhangolók

A Fonó Budai Zeneház február 21-22-én Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonja címmel egy láthatatlan szakma titkaiba enged bepillantást. A borkóstolóval egybekötött kiállítás kapcsán a Fidelio Lakatos László ezüstkoszorús hangszerkészítő mester műhelyében járt, ahol kiderült, miért kell karácsonykor kivágni az alapanyaghoz készült fát, mitől szól jól egy hegedű és milyen eszköz a lélekkulcs. MAGAZIN

Lakatos Lászlóval és Faragó-Thököly Mártonnal a Hajós utcában található Rosé hangszerkészítő műhelyben beszélgettünk. Ezt a műhelyt a kilencvenes évek elején Juhos Tibor oboaművész és Elek Tihamér fuvolaművész alapította, ezért eleinte csak fúvós hangszerekkel foglalkoztak. A hangsúly akkor terelődött át a vonósokra, amikor Lakatos László idekerült. Azóta már az ő tanítványai, Buzás Gabriella és Gruber János is vele dolgoznak.

A századforduló környékén még külön kategóriaként emlegették a budapesti hegedűkészítő iskolát. Az államosítás idején azonban a világhírű mesterek egy része külföldre ment, más idős mestereknek pedig már nem maradt ideje továbbadni a tudást. Így csak pár olyan szakember maradt az országban, akik a műhelytitkokat továbbörökítették. 

A fordulópontot a kilencvenes évek eleje jelentette, fiatal mesterek új generációja nőtt fel és megalakult a budapesti hangszerkészítő iskola, ahol Lakatos László is tanít, és ahonnan immár olyan szakemberek kerülnek ki, akik a világ bármely pontján megállják a helyüket.

Lakatos László szerint a jó hegedűkészítő ismérvei elsősorban a precizitás és a komplex látásmód. Emellett szükséges egy olyan érzék, ami tudományosan nem megmagyarázható. „Megtanítani erre senkit nem lehet. Huszonöt év után viszont az ember elkezdi érezni a fát. Ha valaki azt állítja, hogy objektív tényezőkkel le tudja írni, mitől szól jól egy hegedű, az hazudik." - szögezi le a Maestro, akit mindenki így hív a környezetében.

Mint meséli, az a jó hangszer, ami rengeteg felhangot tud képezni. „A felhangoktól a hangzás telített, a hang gyönyörűen, szabadon szárnyal. A mestereknek el kell sajátítania, hogy melyik fával mit kell csinálni ahhoz, hogy a fa ilyen rezgéseket idézzen elő."

A hegedű két alapvető részből áll: a testből és a nyakból. A tető mindig sűrű szálú lucfenyőből készül. Nagyon fontos, hogy 1400 - 1800 méter magasan nőtt fa legyen, és lehetőség szerint a hegy ormán nőjön. Ennek azért van jelentősége, mert ott jobban fújja a szél, ezért pregnánsabb, erősebb fa lesz belőle. Mindig december 26-a környékén kell kivágni, teli- vagy fogyó holdkor, amikor teljesen elalszik a fenyő. Ilyenkor a legalacsonyabb a fa víztartalma. 

A káva, a nyak és a csiga habos jávorból készül. Ezt az anyagot a legkiválóbb minőségben Boszniából lehet beszerezni. A fogólapot mindig ébenfából faragják ki, a legjobbak az afrikai, kameruni ébenek. A kulcsokat és a húrtartót szintén ébenből vagy bukszusból, esetleg egyéb egzotikus fából készítik, de ezt általában a hegedűkészítők is vásárolják. A hegedűkészítés története során a vonó készítése mára külön szakmává vált. A vonókat általában egy különleges dél-amerikai fából, fernambukból készítik, ami erős, ellenálló anyag.

Lakatos László azt is elárulta, hogy a hegedűt a készítője tudattalanul is a tulajdonos személyére szabja. „A transzcendencia mindig becsúszik valamilyen formában a mi szakmánkba. Ha valakire ráhangolódok, akkor én neki készítek hangszert, és akkor bele fogok építeni rengeteg olyan dolgot, ami egyáltalán nem tudatos." Éppen ezért, ha tehetik, személyesen találkoznak a hegedű leendő tulajdonosával.

A hegedűkészítők a hosszú és aprólékos munkafolyamat miatt úgy tekintenek a hangszerre, mint saját gyermekükre, ezért nagyon nehéz elengedniük azt, mikor a hangszer elkészül. Egy hangszert egy avatatlan kéz el is tud rontani, teszik hozzá. „A hegedű nem felejt" - mondja Faragó-Thököly Márton. 

„Amikor megépül egy hangszer, akkor az valójában még csak egy doboz, egy természetes erősítő. Mivel az egész világegyetem rezgésekből áll, ezt is rezgéseken keresztül kell vizsgálni, tanítani. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy az anyag tanítható. Ha mindig ugyanolyan fajta rezgéseket keltünk rajta, akkor a hangszer megszokja azt."  - magyarázza Lakatos László, aki azt mondja, még egy Stradivari esetében is hónapokig tarthat ez a kétirányú tanulási folyamat.

A nemrégiben bemutatott Bogányi-zongora apropóján elmondják, hogy a hegedű azon kevés hangszerek közé tartozik, amelynek a prototípusát, a legelső hegedűt már tökéletesre alkotta a készítője. Az évszázadok során számtalan fejlesztési kísérlet volt, de mindig kiderült, hogy ez a legjobb forma. „Az aranymetszés szabályai szerint van megtervezve, és a humánum minden formában megnyilvánul benne, így például a női formák is felfedezhetők a vonalaiban. Ennél tökéletesebb nem létezik." - összegzi Lakatos László.

Kérdésünkre - hogy érzik magukat ebben a gyors termelést sürgető világban - így válaszolnak: „Minket itt felejtettek a 16. századból. Nemsokára meg is fog szűnni ez a szakma, de ezzel nincs semmi probléma. Az egyetlen fontos feladat megmenteni azt a szemléletet, hogy a humánum, az ember ne vesszen ki ebből az egészből. A hegedűkészítésből nem lehet az emberi tényezőt kihagyni."

A fotókon is látható, újonnan készült két hegedű ára hozzávetőlegesen egymillió kétszázezer forint. Hogy mennyi idő egy hegedű elkészítése? Nehezen adnak választ, mert a művészi munkához hasonlóan, a hegedű részeinek, részleteinek kidolgozása, a hangzás folyamatos ellenőrzése, a tárgy valódi életre keltése, nem mérhető olyan munkaórában, mint más szakmákban. „Körülbelül négyszázötven munkaóra van a farészében, ezen felül jön még a lakkozási szakasz. Évente három-négy hangszernél többet nem lehet megépíteni. Egyik évben nyolc hangszert készítettem el, de abba mind fizikailag, mind lelkileg majdnem belehaltam. Ezt a folyamatot nem szabad és nem is lehet siettetni." - hangsúlyozza Lakatos mester.

Faragó-Thököly Márton hozzáteszi, ő a képen látható hegedűt negyven nap alatt készítette el véglegesre, de ez olyan rekordidőnek számít a hegedűkészítésben, hogy azalatt a másfél hónap alatt semmi mással nem foglalkozott sem munkaidőben, sem azon kívül. 

Büszkén idézi fel a műhely mestere, hogy az egyébként Stradivari-hegedűn játszó Zürichi Tonhalle Zenekar első hegedűse rendelt tőle egyszer egy hegedűt. Amikor a zenész a londoni Royal Albert Hallban lépett fel az új hangszerrel, a koncert után odamentek a híres hegedűshöz, hogy gratuláljanak és megdicsérjék, milyen jól szólt a koncerten hallható Stradivari. A zenész megjegyezte, nem Stradivarit hallottak, hanem Lakatos-hegedű szólt a keze alatt.

A szerszámok olyan jelentőséggel bírnak a mindennapok precíz munkája során, hogy Lakatos mester azokat maga készíti, ezáltal annyira személyes tárgyakká válnak az eszközök, hogy még a hangszerkészítő saját jelképe is rákerül a nyélre. Apró, marokban is elférő plasztikázó gyalukat mutat, amit a fa finom megmunkálásához használnak. Az orvosi szerszámnak látszó ollóról kiderül, hogy eredetileg valóban sebészeti érfogó, amit a mester alakított át a hangszerész munkához. A fogorvosi eszközhöz hasonló, csillag alakú szerszám, az úgynevezett lélekkulcs, amivel az f-nyíláson keresztül benyúlva a hegedű belsejében található, a hangzást nagymértékben meghatározó kis lucfenyő rudat, a lelket illesztik és állítják be.

A hangszer szélébe egy vájatot vésnek, amibe berakásként három réteg fa kerül, két sötét között ebben fut végig egy világos csík. Abból is tudható, ha egy hegedű nem minőségi munka, hogy ez a csík rajzolva van a hangszeren. A hegedű oldalát, a kávát úgynevezett kávahajlítóval formálják. Régen a kávahajlító formalemezt Bunsen-égő fölé tartva melegítették, a mai modern hajlítón már be lehet állítani a hőfokot, az így felhevített fémsablonon pedig meghajlítják a faanyagot.

A hangszer rendelkezik még olyan belső részekkel, mint az alsó tőke, a felső tőke, ragasztó lécek, amik megnövelik a káva vastagságát ott, ahol nagyobb felületre van szükség a ragasztáshoz. A káva vastagsága mindig 1,2 és 1, 8 milliméter között van, aminek az eltérését gyakorlott hangszerkészítő tizedmilliméterre pontosan megmondja.

A vastagsági méretekhez külön mérőműszer tartozik, de a méretet mindig az anyag határozza meg. Az anyagot ezért a mester mindig kopogtatja, hajlítja, feszíti, hallás alapján ellenőrzi, figyeli, hogy az anyag miként indítja a hangot, hogyan rezeg. A készítőnek éreznie kell, hogyan működik és él az anyag.

Lakatos László azt vallja, a legnagyobb mester mindig a fa. A fa megtanítja a hangszerkészítőt arra, hogy mit tegyenek vele, úgy fogalmaz: „A fa beszél hozzánk, külön nyelvezete van, amelyet az évek során el kell sajátítanunk. A fa a mi igazi mesterünk, ő közli velünk, hogyan formáljuk, milyen vastagságra gyaluljuk, milyen formát alakítsunk ki belőle ahhoz, hogy megszülessen az a hang, amelyre mindannyian vágyunk, amely ott rezonál mindannyiunk lelkében." 

A Fonóban február 21-22-én negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Wine & Violin Hegedűkészítők Szalonja című rendezvényt Faragó-Thököly Márton kezdeményezésére hívták életre. Céljuk az volt, hogy a hegedű- és vonókészítők nagyközönség előtt is bemutatkozhassanak, az egymástól elzártan dolgozó szakemberek személyes párbeszédbe kezdjenek, valamint a hangszerkészítők, hangszerészek a zenészekkel is élő kapcsolatot alakítsanak ki. A Fonó hétvégi programján nemcsak a mesterekkel találkozhatunk, hanem a hangszereket is kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk egy pohár kézműves bor mellett. A Fonó hétvégi programját mindkét este koncerttel zárják: február 21-én a Sturcz Quartet, Banda Ádán és a Roby Lakatos Kvartett játszik, 22-én a Hodinka vonósnégyes ad koncertet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.
Vizuál

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Színház

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ZSIMÜ 2019

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Jazz/World müpa

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World ajánló

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Jazz/World ajánló

Szerelmes Chagall – Horgas Eszter és Bálint András estje

A mester életútját követve orosz, zsidó, francia és amerikai klasszikus és jazz zeneművekből válogatott bravúros feldolgozásokat hallhat a közönség május 25-én az Urániában.
Jazz/World hír

A spanyol királyi család is elismerően nyilatkozott a Snétberger-módszerről

A Nemzetközi Roma Napon, április 8-án vette át a Spanyol Roma Kulturális Intézet díját (Nuevos Creadores) Snétberger Ferenc a Spanyol Nemzeti Múzeumban, a Pradóban, ahol a királyi család tagjai is gratuláltak a Felsőörsön zajló tehetséggondozáshoz.