Jazz/World

Lélekvándorlás, avagy a rögtönzés varázsa

2016.06.27. 09:56
Ajánlom
Újra Budapesten lép közönség elé Keith Jarrett, a kortárs jazz mágikus hatású zongoristája. Aligha van művész a jazz világában, akinek koncertjeit nagyobb várakozás előzné meg. Keith Jarrett, sokak szerint korunk legjelentősebb rögtönző muzsikusa, több szempontból is megkülönböztetett figyelemre tarthat számot. A jazzt és a klasszikus zenét egyaránt magába foglaló, gazdagon dokumentált életműve széles körben hozzáférhető, a személyes találkozásra azonban fellépéseinek ritkuló száma miatt egyre kevesebbek alkalom adódik.
Keith Jarrett

Keith Jarrett (Fotó/Forrás: Rose Anne Colavito ECM Records)

Keith Jarrett Magyarországon 1972-ben és 1991-ben triójával, 1985-ben, 1989-ben és 2007-ben szólóban lépett fel. Újabb koncertje az év kimagasló eseményének ígérkezik. Az 1945. május 8-án, a Pennsylvania állambeli Allentown városában született, magyar felmenőkkel is rendelkező művész Art Blakey, Charles Lloyd és Miles Davis együtteseiben járta ki az iskolát, hogy aztán az 1970-es években a modern jazz meghatározó zongoristájává nője ki magát. Saját művészi arculatának kialakításában két, párhuzamosan működő kvartett játszott kulcsszerepet. Amerikai együttesében Dewey Redman szaxofonos, Charlie Haden bőgős és Paul Motian dobos voltak partnerei, míg az európai csapatban Jan Garbarek, Palle Danielsson és John Christensen szólaltatta meg ezeket a hangszereket.

Jarrett énjének kétféle médiumaként a két kvartett különböző zenei elképzelések és hangzások megvalósítását tette lehetővé. Az amerikai együttessel készített lemezek (Fort Yawuh, Treasure Island, Death and the Flower, Backhand, Shades, Mysteries, The Surviver's Suite) érdesebb, a szabad rögtönzésnek tágabb teret adó zenét tartalmaztak, a dallamnak nagyobb szerepet juttató európai albumok (Belonging, My Song, Nude Ants) népzenei, klasszikus zenei, olykor rockos hatásokat mutattak. Mindkét együttes bejárta a világot, sikert sikerre halmozott, Jarrett szerteágazó érdeklődése azonban más irányok felé is fordult. Szóló felvételekre vállalkozott, klasszikus zenei lemezekkel is jelentkezett, majd a trió formáció mellett kötelezte el magát. Mindehhez ösztönző partnerre talált a német ECM kiadóban, amely több mint négy évtizede rögzíti minden koncertjét és jelenteti meg lemezeit.

Kapcsolata Jack DeJohnette dobossal még az 1960-as évekre tehető, Ruta and Daitya címmel 1972-ben közös lemezt is készítettek. Együttműködésük 1983-ban Gary Peacock bőgős csatlakozásával új magaslatokra emelkedett. A „standards trio”-nak nevezett formáció több mint negyedszázada él, sőt virul, a telepatikus kommunikáció olyan csúcsaira jutva, ahová csak kevesek érnek fel. Műsorán többnyire örökzöldek szerepelnek, ez azonban inkább a beazonosíthatóság miatt lényeges: a jazzben a téma többnyire csak kiindulópont, a hangsúly az interpretálás módján van, beleértve az improvizációt, amiben a muzsikus személyisége igazán megmutatkozik. Ebben a hármas mindig képes újat hozni, nem utolsósorban Jarrett kifogyhatatlan zenei ihletének, kiszámíthatatlan ötleteinek köszönhetően, ami folyamatos kihívás elé állítja és megújuló kreativitásra készteti partnereit.

Jarrett, a klasszikus

A klasszikus zene és a jazz kapcsolata az 1950-es évek óta foglalkoztatja a jazzmuzsikusokat. A kettősség a mindkét kategóriában Grammy-díjas Wynton Marsalis trombitáson kívül leginkább Keith Jarrett pályáját jellemzi, s ennek az ECM kiadó készséggel ad teret. Első, saját kompozícióit tartalmazó ilyen természetű lemeze In the light címmel 1973-ban jelent meg, amit a luminessence (1974) és az Arbour zena (1975) követett. Utóbbi lemezeken Jan Garbarek szaxofonos és Charlie Haden bőgős képviselte a jazzoldalt. Legnagyobb szabású, zenekarra, ütőhangszerekre és zongorára komponált műve a Celestial Hawk (1980) című lemezén hallható. Saját szerzeményein kívül Jarrett több lemezen szólaltatta meg a zeneirodalom klasszikus és modern alkotásait, így Bach, Händel, Mozart, Sosztakovics szerzeményeit.

A Jarrettről alkotott kép hiányos maradna legszemélyesebb megnyilatkozásának, szóló zongorázásának említése nélkül. Már Facing You (1971) című bemutatkozó lemezét kedvező kritikai visszhang fogadta, de hírnevét igazán a Solo Concerts: Bremen and Lausanne (1974) című albuma alapozta meg. A The Köln Concert (1975) áttört egy falat: ez lett a jazztörténet legnagyobb sikerű, milliós példányszámban elkelt szóló felvétele, amely gyönyörű dallamaival, zsongító harmóniáival, bensőséges hangvételével ejti rabul a hallgatót. Ezt olyan lemezek követték, mint a Staircase, a tízlemezes Sun Bear Concerts (Japán), a Paris Concert, a Vienna Concert, a La Scala, a The Melody at Night With You, a Radiance, a Rio.

Keith Jarrett zongorajátéka sokféle forrásból merít, amelyek ösztönös dramaturgiai érzéke és szuggesztív előadásmódja révén szervesülnek egységes világgá. Játéka legtöbbször a saját hangulata és a hely szelleme által meghatározott improvizáció, kivételes formakultúrája azonban rögtönzött darabjait is tökéletesen megformált kompozíciókká rendezi. Olyan égi ajándék ez, amely minden koncertjét egyszeri és megismételhetetlen élménnyé avatja. Keith Jarrett zongorajátéka hangok varázslatos útja – lélektől lélekig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megvan, hová költözik az SZFE a Vas utcából

Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, amelyben az új oktatási helyszíneken túl az átalakuló intézeteket is bemutatják. A három helyszínen folyó képzés megújult, modern struktúrát ígér.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.
Jazz/World hír

Toplistás lemezekkel indul az év a Fonónál

Online koncertekkel és új lemezekkel búcsúztatta az óévet a Fonó. A 2020-ban megjelent albumok közül több a nemzetközi toplistákra és a legjobb hazai kiadványok közé került.
Jazz/World lemez

David Bowie utolsó, legnehezebb szerepe

Öt éve, utolsó albumának megjelenése és hatvankilencedik születésnapja után két nappal elhunyt David Bowie. Hogy a Blackstar hattyúdalnak készült-e, abban az alkotótársak véleménye is megoszlik. Nézz fel, a mennyben vagyok – énekelte a popsztár, és ezt aligha lehet másképpen értelmezni.
Jazz/World hír

A legjobb lemezkiadók közé választotta a BMC-t egy rangos amerikai jazzmagazin

A 2020-as év öt legjobb dzsessz lemezkiadója közé választotta a magyar BMC Recordsot a New York City Jazz Record rangos magazin. A BMC több tavalyi albumát külön is díjazta a lap.