Jazz/World

Létezik-e olyan, hogy jazz-hangszer? II.

2016.04.25. 10:10
Ajánlom
A jazz különleges. Nem csak azért, mert terepet biztosít az emberi lélek belső szabadságának zenei kifejezésére, hanem azért is nagyszerű, mert lehetőséget ad olyan hangszerek együttes megszólalására is, amik a jazz nélkül talán soha nem találkoznának egy színpadon, vagy egy hangfelvételen.

Létezik-e olyan, hogy jazz-hangszer? I. 

Olvasd el a cikksorozat előző részét ide kattintva!

 A fúvós hangszerek, köztük a rézfúvósok a „legelevenebb” hangszerek közé tartoznak, és mint az aerofon instrumentumok úgy általában, együtt lélegeznek, szinte együtt élnek megszólaltatójukkal. Egyedi kinézetük, formájuk vonzza a tekintetet. Bár a trombita, vagy a harsona már a jóval a jazz megszületése előtt léteztek (szemben például a Fender Rhodes elektromos zongorával), kiválóan feltalálták magukat a zene univerzumának e mindenkit befogadó bolygóján is. Ha a trombitát, illetve a trombita jazz-hangszerek között betöltött szerepét akarjuk vizsgálni, logikus lépés annak az előadóművésznek az életművéhez fordulni, aki a XX. század második felében talán a legtöbbet tette e hangszer népszerűsítése érdekében. Az már csak szerencsés egybeesés, hogy ennek a zenésznek az életműve öleli fel a legszélesebb hangszerelési megoldásokat a jazz világán belül. Ez a muzsikus nem más, mint Miles Davis. Hogy a hangszereléssel kapcsolatos gondolat bizonyítást nyerjen, célszerű két példát hozni Miles Davis több mint negyven éves pályafutásából: két példát, két külön korszakból.

IMG 6910 msolata

IMG 6910 msolata

Half Nelson - ez a címe annak a kompozíciónak, melyet utolsóként rögzített a Miles Davis Quintet 1956. októberében a Workin' with the Miles Davis Quintet című lemezre (habár az említett számot tartalmazó LP csak három évvel később jelent meg). A hangszeres szólókkal tarkított felvételen szinte a hagyományos kvintett felállás hallható, azzal a különbséggel, hogy Paul Chambers nagybőgő helyett csellón játssza a basszus szólamot. A jazz instrumentális tradícióitól el nem rugaszkodott hagyományos hangszerelést hallhatunk, és a trombita a hangzás egészét szolgálja, nem akarja azt uralma alá hajtani. A sodró lendületű Half Nelson kitűnő ízelítőt ad abból a zenei világból, melyben Miles Davis az ötvenes évek második felében tartott.

Hogy a második példára rátérhessünk, ugornunk kell előre az időben kerek harminc évet. 1986-ban jelent meg Davis korszakváltó albuma, a Tutu, melyre a nyolcvanas évek közepén a zenei életben tomboló szintetizátor-orientált hangzás erőteljesen rányomta a bélyegét. Bár számos nyolcvanas évekbeli zenei felvétel hangzása ma már talán idejétmúltnak tűnik, Miles Davis lemeze esetében ez közel sincs így, sőt: a Tutu a mai fül számára is tartogat izgalmas és újszerű pillanatokat. Davis ebben a korszakában már leginkább szordínóval játszott hangszerén, mely az ő szavaival élve

az emberi hanghoz hasonlatossá tette trombitája hangját.

A lemezt záró Full Nelson egyfajta esszenciája a Tutu egészének: a fúvós, illetve a húros hangszerektől eltekintve szinte csak szintetizátorral megszólaltatott hangokat hallhatunk. Még a gitár is (mely ezen a lemezen kizárólag ritmushangszerként van jelen) olyan effektezéssel szólal meg, ami csak erre a korszakra volt jellemző. A különös hangzásvilág ellenére a trombita ebben a zenei környezetben is otthonosan érzi magát, pedig lássuk be, Miles Davis személyén és trombitajátékán kívül alig van hasonlóság a két szám között. Mind Davis Half Nelson-ja, mind a Marcus Miller által jegyzett Full Nelson más-más irányból közelíti meg a jazz világát. A jazz sokszínűségét jól mutatja, hogy két ennyire más jellegű és hangszerelésű kompozíciót milyen könnyed természetességgel képes egy előadó munkásságán belül felölelni, ahogy a Full Nelson, de maga az egész Tutu remek példa arra, milyen jól tud együtt szólni a tradicionális hangszerek sorából érkező trombita a néha szándékoltan gépies és rideg, máskor izgalmasan kísérletező és sokszínű szintetizátorral.

Természetesen hazai példákat is találhatunk a rézfúvós hangszerek és a szintetizátorok közös játékára, ebből elevenítsük fel talán a legérdekesebbet. Az előző cikkben is szereplő Fényes Szabolcs (aki április 30-án, az idei Nemzetközi Jazz Napon lenne 104 éves) egyik utolsó szerzeménye a Nyolc Évszak című filmsorozathoz írt Semmi Gond című dala, Szenes Iván szövegével. Az említett filmsorozat, valamint a hozzá tartozó zenei album egyaránt 1987-ben jelent meg, tehát egy évvel azután, hogy a nagyszerű zeneszerző eltávozott az élők sorából. Fényes Szabolcs már életében is szívesen bízta dalainak hangszerelését másokra, részben azért, mert nem kívánt a folyton változó zenei irányzatoknak megfelelni, ezúttal azonban sajnos az élet is közbeszólt. Az említett Fényes-Szenes szerzemény két változatban szerepel ezen a lemezen, a mi témánkat a második, instrumentális verzió érinti. A Semmi Gond 2. billentyűszólamait az album zenei rendezői teendőit is ellátó Victor Máté játszotta el, míg a kompozíció keserédesen szép harmóniamenetét Gőz László improvizatív harsonajátéka koronázta meg. Ha csak egy kis részletet hallgatunk meg a felvételből, már akkor is világossá válik, milyen nagyszerűen passzol a szintetizátor és a harsona együttes megszólalásából születő zenei atmoszféra Fényes Szabolcs világának derűs melankóliájához.

Mind a trombita, mind a harsona a klasszikus zene rézfúvós hangszereinek sorából érkezett a jazzbe, és ebben a zenei közegben lehetőségük nyílt megmutatni alkalmasságukat az improvizáció területén is. Nem kétséges, hogy tökéletesen helyt álltak.

Jön a jazznap.hu!

Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Alig várja Boros Misi, hogy bejárja az országot

Országos turnéra indul Boros Misi. Tizenhét évesen tizenhét városban lép fel, de mielőtt elindulna, szóra bírtuk tinédzserkorról, szlogenekről és továbbtanulási tervekről.
Klasszikus

Kórházakban, iskolákban, aluljárókban csendül fel Bach zenéje

Idén március 16-án kezdődik a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek idején több mint száz településen élvezhetjük Bach muzsikáját.
Vizuál

Meghalt Terry Jones, a Monty Python tagja

A legendás angol humorista csapat tagja hosszú betegség után, 77 éves korában hunyt el.  
Vizuál

A díva, akit "kitoloncoltak" az opera világából

Harcoljunk az álmainkért – javasolja Miklósa Erika, ahogy teszi Siv Wennberg svéd operaénekesnő is, akiről izgalmas dokumentumfilm látható a BIDF versenyprogramjában. A magyar operaénekesnő már látta a filmet és arra biztat, hogy mi se hagyjuk ki.
Könyv

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.
Jazz/World kult50

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.