Jazz/World

Létezik-e olyan, hogy jazz-hangszer? II.

2016.04.25. 10:10
Ajánlom
A jazz különleges. Nem csak azért, mert terepet biztosít az emberi lélek belső szabadságának zenei kifejezésére, hanem azért is nagyszerű, mert lehetőséget ad olyan hangszerek együttes megszólalására is, amik a jazz nélkül talán soha nem találkoznának egy színpadon, vagy egy hangfelvételen.

Létezik-e olyan, hogy jazz-hangszer? I. 

Olvasd el a cikksorozat előző részét ide kattintva!

 A fúvós hangszerek, köztük a rézfúvósok a „legelevenebb” hangszerek közé tartoznak, és mint az aerofon instrumentumok úgy általában, együtt lélegeznek, szinte együtt élnek megszólaltatójukkal. Egyedi kinézetük, formájuk vonzza a tekintetet. Bár a trombita, vagy a harsona már a jóval a jazz megszületése előtt léteztek (szemben például a Fender Rhodes elektromos zongorával), kiválóan feltalálták magukat a zene univerzumának e mindenkit befogadó bolygóján is. Ha a trombitát, illetve a trombita jazz-hangszerek között betöltött szerepét akarjuk vizsgálni, logikus lépés annak az előadóművésznek az életművéhez fordulni, aki a XX. század második felében talán a legtöbbet tette e hangszer népszerűsítése érdekében. Az már csak szerencsés egybeesés, hogy ennek a zenésznek az életműve öleli fel a legszélesebb hangszerelési megoldásokat a jazz világán belül. Ez a muzsikus nem más, mint Miles Davis. Hogy a hangszereléssel kapcsolatos gondolat bizonyítást nyerjen, célszerű két példát hozni Miles Davis több mint negyven éves pályafutásából: két példát, két külön korszakból.

IMG 6910 msolata

IMG 6910 msolata

Half Nelson - ez a címe annak a kompozíciónak, melyet utolsóként rögzített a Miles Davis Quintet 1956. októberében a Workin' with the Miles Davis Quintet című lemezre (habár az említett számot tartalmazó LP csak három évvel később jelent meg). A hangszeres szólókkal tarkított felvételen szinte a hagyományos kvintett felállás hallható, azzal a különbséggel, hogy Paul Chambers nagybőgő helyett csellón játssza a basszus szólamot. A jazz instrumentális tradícióitól el nem rugaszkodott hagyományos hangszerelést hallhatunk, és a trombita a hangzás egészét szolgálja, nem akarja azt uralma alá hajtani. A sodró lendületű Half Nelson kitűnő ízelítőt ad abból a zenei világból, melyben Miles Davis az ötvenes évek második felében tartott.

Hogy a második példára rátérhessünk, ugornunk kell előre az időben kerek harminc évet. 1986-ban jelent meg Davis korszakváltó albuma, a Tutu, melyre a nyolcvanas évek közepén a zenei életben tomboló szintetizátor-orientált hangzás erőteljesen rányomta a bélyegét. Bár számos nyolcvanas évekbeli zenei felvétel hangzása ma már talán idejétmúltnak tűnik, Miles Davis lemeze esetében ez közel sincs így, sőt: a Tutu a mai fül számára is tartogat izgalmas és újszerű pillanatokat. Davis ebben a korszakában már leginkább szordínóval játszott hangszerén, mely az ő szavaival élve

az emberi hanghoz hasonlatossá tette trombitája hangját.

A lemezt záró Full Nelson egyfajta esszenciája a Tutu egészének: a fúvós, illetve a húros hangszerektől eltekintve szinte csak szintetizátorral megszólaltatott hangokat hallhatunk. Még a gitár is (mely ezen a lemezen kizárólag ritmushangszerként van jelen) olyan effektezéssel szólal meg, ami csak erre a korszakra volt jellemző. A különös hangzásvilág ellenére a trombita ebben a zenei környezetben is otthonosan érzi magát, pedig lássuk be, Miles Davis személyén és trombitajátékán kívül alig van hasonlóság a két szám között. Mind Davis Half Nelson-ja, mind a Marcus Miller által jegyzett Full Nelson más-más irányból közelíti meg a jazz világát. A jazz sokszínűségét jól mutatja, hogy két ennyire más jellegű és hangszerelésű kompozíciót milyen könnyed természetességgel képes egy előadó munkásságán belül felölelni, ahogy a Full Nelson, de maga az egész Tutu remek példa arra, milyen jól tud együtt szólni a tradicionális hangszerek sorából érkező trombita a néha szándékoltan gépies és rideg, máskor izgalmasan kísérletező és sokszínű szintetizátorral.

Természetesen hazai példákat is találhatunk a rézfúvós hangszerek és a szintetizátorok közös játékára, ebből elevenítsük fel talán a legérdekesebbet. Az előző cikkben is szereplő Fényes Szabolcs (aki április 30-án, az idei Nemzetközi Jazz Napon lenne 104 éves) egyik utolsó szerzeménye a Nyolc Évszak című filmsorozathoz írt Semmi Gond című dala, Szenes Iván szövegével. Az említett filmsorozat, valamint a hozzá tartozó zenei album egyaránt 1987-ben jelent meg, tehát egy évvel azután, hogy a nagyszerű zeneszerző eltávozott az élők sorából. Fényes Szabolcs már életében is szívesen bízta dalainak hangszerelését másokra, részben azért, mert nem kívánt a folyton változó zenei irányzatoknak megfelelni, ezúttal azonban sajnos az élet is közbeszólt. Az említett Fényes-Szenes szerzemény két változatban szerepel ezen a lemezen, a mi témánkat a második, instrumentális verzió érinti. A Semmi Gond 2. billentyűszólamait az album zenei rendezői teendőit is ellátó Victor Máté játszotta el, míg a kompozíció keserédesen szép harmóniamenetét Gőz László improvizatív harsonajátéka koronázta meg. Ha csak egy kis részletet hallgatunk meg a felvételből, már akkor is világossá válik, milyen nagyszerűen passzol a szintetizátor és a harsona együttes megszólalásából születő zenei atmoszféra Fényes Szabolcs világának derűs melankóliájához.

Mind a trombita, mind a harsona a klasszikus zene rézfúvós hangszereinek sorából érkezett a jazzbe, és ebben a zenei közegben lehetőségük nyílt megmutatni alkalmasságukat az improvizáció területén is. Nem kétséges, hogy tökéletesen helyt álltak.

Jön a jazznap.hu!

Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.