Jazz/World

Lukács Miklós: "A crescendo bennünk történik"

2012.02.09. 14:01
Ajánlom
A cimbalomvirtuóz felkérésére Szakcsi Lakatos Béla és Fekete-Kovács Kornél írt új versenyműveket. Az ősbemutatókra február 18-án kerül sor a Müpában.

A cimbalom irodalma ismét két versenyművel lett gazdagabb. Vukán György és Oláh Kálmán után most Szakcsi Lakatos Béla és Fekete-Kovács Kornél próbálta ki zeneszerzőként e jellegzetesen magyar hangszer adta lehetőségeket. A felkérések egy olyan zenésztől érkeztek, aki a klasszikus zenétől a jazzen át a világzenéig számos műfajban otthonosan mozog, s aki kíváncsi volt arra, hogyan "nyúl" a cimbalomhoz a magyar jazz négy kiváló alakja.

- Miért pont jazz zenészeket kerestél meg? 

- Hála elődeim felkéréseinek, kortárs klasszikus cimbalomverseny már több mint húsz született, ami igazán szép szám. S bár én egészen a diplomámig klasszikus zenész voltam, csak utána kezdtem kísérletezni a jazzel, így már régóta lavírozok ebben a "könnyebb" műfajban is, nagyon érdekelt, mit gondol egy jazz zenész a hangszeremről. Mit jelent neki a cimbalom, milyen lehetőségek nyílnak meg számára a hangszerben? 

- Ilyenkor a zeneszerző elvonul és csak a kész művel keres meg, vagy közben kapcsolatban álltok, esetleg együtt gondolkodtok?  

- Ennél a két műnél napi kapcsolatban voltam a szerzőkkel. Kornél felhívott egyszer, hogy elmondja, már kész van az első és a harmadik tétel. Aztán három nap múlva közölte, hogy újraírja, újragondolja az egészet. Ugyanakkor teljesen rájuk bízom a munkát. Azért őket kértem fel, mert megbízom az ő elgondolásaikban és ismerem a zenéhez fűződő viszonyukat. Tudom, hogy amellett, hogy a gyakorló jazz zenészek között is a legjobbak, remek komponisták. Azt is tudtam, hogy valóban érdekli őket a hangszerem. Kornél az elején eljött hozzám, hogy megmutassam neki a cimbalom lehetőségeit. Megkérdezte például, hogy el lehet-e érni a legato hangzást?

 - Gondolhatnánk, hogy a pedál miatt lehet... 

- Teljesen nem lehet, pláne, ha crescendo jelzés is van a két hang között. Ha a cimbalmot megütjük, mint minden ütős hangszernél, a hang elhalkul. Ezen a pedál sem változtat. Erre a tanáraim mindig azt mondták, és én is ezt vallom, hogy a crescendo bennünk történik meg, és ha ez így van, akkor az a hangszeren is megvalósítható. Egyszer, valahol, valaki besorolta a cimbalmot a húros hangszerek közé, de számomra inkább ütős hangszer. 

- Ha mégsem ismeri a szerző olyan jól a cimbalmot, előfordul, hogy kifog rajtad, illetve a hangszeren a mű?  

- Olyat nem fognak írni, amit nem lehet lejátszani, legfeljebb olyat, ami kényelmetlen. De ilyenkor változtatunk rajta. Én azt vallom, a zeneszerző írja meg azt, amit elképzel, ami benne van. Engem ugyanis ez érdekel. Nem szeretném, hogy a hangszer lehetőségei eleve korlátoznák.

- Te is írsz zenét? 

- Nagyon szeretek írni, de egy ponton választanom kellett, hogy zenész vagy zeneszerző legyek. Választottam, de még így is komponálok a kvintettemnek, színházaknak, táncszínházaknak. Dresch Mihállyal például barokk zenét és abból kiinduló improvizációkat játszunk most egy koncerten két klasszikus muzsikussal - ott is voltak szerzői feladatok.    

- Térjünk át a cimbalomra. Azt írtad a diplomamunkádban, hogy "a cimbalom kifogyhatatlan kincsesláda". 

- Igen, ezt mutatja, ahogy a különböző műfajok zenészei felfedezik maguknak. A hetvenes években a népzenei mozgalommal éledt fel, majd felfedezték a klasszikus zeneszerzők. E mellett természetesen a cigányzenében használták. Egy idő után azonban a klasszikus zeneszerzők ismételték magukat, és egymást. Érezni lehetett a fejlődés korlátait. Most a jazzben, a könnyűzenében, a világzenében fedezzük fel a hangszer lehetőségeit. 

- Cigányzenét nem játszol, ahogy édesapád? 

- Nem... ez érdekes. Nagyon szeretem hallgatni, hiszen egy nagyon egyedi, nagyszerű zene, de nem játszom. 

- Pedig ott lettek volna elődök, akiktől tanulhatsz... 

- Én nem voltam abban a helyzetben, hogy feltehettem volna híres, jazzt játszó cimbalmosok lemezeit és tanulhattam volna belőlük. A jazz sztenderdek játékát, előadásmódját, kíséretét is magamnak kellett kikísérleteznem, s azt is, hogy miként szólhat ebben a műfajban a legjobban a cimbalom. Efféle kérdésekkel nem nagyon foglalkoztak előttem cimbalmosok, legalábbis nem sokan. 

- Népzenében és klasszikus zenében más a helyzet.  

- Pláne, ha a cimbalom hangszercsaládját tekintjük. A hangszernek mintegy három évezredes történelme van. Szülőföldjén, Ázsiában szinte minden népnek megvan a maga cimbalomváltozata. Hozzánk a török hódítással jutott el katonai hangszerként, aztán az 1800-as években lett belőle ez a sajátosan magyar megoldás a lábakkal és a pedállal. Schunda Vencel József fejlesztette ki. 

- Játszol más cimbalmokon is?  

- Nem. Teljesen más mindegyik hangszer. Más a hangrendszer, a verőfogás, az oktávszám. A magyar cimbalom viszont nagyon népszerű külföldön. Rengeteg cimbalmos van Franciaországban, Angliában, Belgiumban. Hollandiában komplett cigányzenekarok vannak, amelyek magyar cigányzenét játszanak. 

- Vannak itthon cimbalomkészítők?  

- Természetesen. A 20. század cimbalomkészítő mestere Jancsó Pista bácsi volt, és az ő tanítványai viszik tovább a mesterséget. Valamikor, a századfordulón a legtöbb polgári család otthonában megszokott látvány volt a cimbalom. A gyereket taníttatták, és sokszor összeült a családi zenekar. Természetes volt az is, ha a kislány cimbalmozott klasszikus zenét vagy akár verbunkost.

- Hány éves a jó cimbalom?  

- Ez a hangszer az évtizedek múlásával veszít az értékéből. Negyven évnél idősebb hangszert már nem nagyon használnak. Az új hangszernek viszont kell vagy öt-tíz év, hogy megkapja a hangját. Úgy mondják: addig be kell verni. Hangszere válogatja, de egy cimbalom fénykora tíz és harminc év közé tehető.

- Mitől olyan különleges a magyar cimbalom?  

- Először is a hangzása. Bárkivel játszom a világban, pár perc után elhangzik az a mondat, hogy "ennek a hangszernek olyan felhangzása van, amely utánozhatatlan". És tényleg. Megütsz két hangot, vagy egy harmóniát, lenyomod a pedált és a következő hangnál olyan hangok szólnak, olyan hangzás keletkezik, amely egyik hangszernél sem. Másrészt rendkívül sokoldalú hangszer. A cimbalom ugyanis egyszerre ütős hangszer, dallamhangszer, szólóhangszer és kísérőhangszer. Annyi funkciója lehet, akár a zongorának. A hangszíne, a látványa, a lehetőségei semmihez sem hasonlíthatók. Azt szoktam mondani, nekünk cimbalmosoknak könnyű dolgunk van, mert csak megjelenünk a hangszerünkkel és - főleg külföldön - már ettől sikerünk lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.