Jazz/World

Lukács Miklós: "A köztünk létrejövő szimbiózis kulcsfontosságú"

2013.02.27. 07:03
Ajánlom
A cimbalomművész egy pillanatra sem enged ki: január végén Borbély Mihály tárogató-cimbalom kettősversenyét, február elején Dresch Mihállyal készített új duólemezét mutatta be, március 16-án pedig új, Cimbiózis névre keresztelt triójával lép elő. INTERJÚ

- Fiatalkorod óta mind a klasszikus zenei, mind a jazz-életben jelen vagy, Dresch Mihálytól Eötvös Péterig zenei életünk nagyjai hívnak játszani. Igazán nem panaszkodhatsz, hogy munka, vagy kihívások nélkül lennél. Mi késztetett mégis arra, hogy saját triót hívj életre?

- Valóban sok koncertem és egyéb elfoglaltságom van, mégis marad szabad kapacitásom. Amióta csak elkezdtem cimbalmozni, hozzá vagyok szokva, hogy le vagyok terhelve. Már a tanulmányaim mellett havonta két-három koncertet adtam, amikre nem keveset kellett folyamatosan készülni. Vannak olyan rövidebb periódusok, amikor meg kifejezetten nincs sok munkám, ilyenkor van időm előre tervezni. Átgondolom, hogy a következő egy éves időtartamra milyen reális lehetőségek állnak előttem, és komponálni is jellemzően ilyenkor szoktam.

- Ha kifejezetten saját művek megszólaltatása a célod, akkor miért nem a  meglévő kvintettedre írod az új darabokat?

- Az első saját zenekarom a kvintet volt. A zenekar bőgőse, Szandai Mátyás most januárban volt két éve, hogy elköltözött Franciaországba. Az ő személye nálam pótolhatatlan. A zenekar magalapításakor nem csupán és nem elsősorban hangszerekben gondolkoztam, hanem személyekben. Rájuk szabva komponáltam a számokat. Tavaly ezzel együtt voltak fontos koncertjeink a Művészetek Palotájában, a Bartók Szeminárium és Fesztiválon, Pécsett, legutoljára pedig Baselban léptünk fel, és a jövőben is tervezünk koncertezni. Ezen alkalmakra mindig el tud jönni Matyi, de a zenekar progresszív működését, az új számok összepróbálását már nem tudjuk megoldani. Megérett bennem egy újfajta zenei gondolkodás az elmúlt öt-hat évben, ennek a megvalósításához hívtam életre a triót. Szeretném, ha nem a kvintett helyett, hanem mellette működne.

- Az új hármasfogatban két társad Baló István dobos és Orbán György bőgős. Miért rájuk esett a választásod?

- Baló Pistivel régóta játszom együtt Dresch Mihály zenekarában, közös nyelvet beszélünk. Gyurival - amellett, hogy rokoni szálak fűznek hozzá, ami persze zenei szempontból nem, csak emberileg fontos - szintén együtt játszunk egy ideje Tóth Viktor Tercettjében. Az ország egyik legjobb bőgősének tartom, és jó párosnak gondoltam őket Pistivel. Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazene-szerűen szólaljunk meg, ahol egyforma súllyal van minden zenész jelen. Ezért is választottam névnek a Lukács Miklós Trió - Cimbiózist, mert a köztünk létrejövő szimbiózis kulcsfontosságú. Nem teljes kompozíciókat, hanem irányokat írok meg. Nagyjából húsz perces számok lesznek a koncerteken, amik két vagy három részre tagolhatóak. A két fő szakasz a „prologue" és az „act", és az actot is megelőzheti egy rész. Ez a zenei szövet teret enged a szabad játéknak, annak ellenére, hogy vannak kifejezetten kötött, a kortárs klasszikus zenére emlékeztető részei is.

- Erről leginkább a Wayne Shorter Quartet jut eszembe, ahol a megírt részek és a szabad zene úgy váltja egymást, hogy a változásokat a zenészek bármelyike indukálhatja a játékával, másrészt ugyanaz a zenei motívum teljesen más módon szólal meg koncertről koncertre. Hasonló ehhez a koncepciód?

- Amikor először leültünk a trióval kapcsolatban beszélgetni, a többieknek pont Shortert hoztam fel példaképp. Az ő hatása most olyan jelentős a jazzben, hogy számos zenekarban egyértelműen felismerhető. Ezzel együtt bizonyos inspirációkat nem tőle, hanem ugyanonnan vettem ahonnan ő is táplálkozik: a klasszikus zenéből.

- Nemrég zajlott le a premierje annak a tárogató-cimbalom kettősversenynek, amit Borbély Mihály komponált, s amely szintén mutat rokon vonásokat a klasszikus zenével.

- Január 22-én, a Magyar kultúra napján mutattuk be, a koncertet a Müpából élőben közvetítette a Bartók Rádió. Az MR Szimfonikusok mellett egy jazz ritmusszekció - Dés András és Barcza Horváth József - is közreműködött. Olyan művet írt Misi, ami nagyon mai mégis ápolja a tradíciókat. Mivel mindkét hangszer, a cimbalom és a tárogató is Schunda Vencel József nevéhez kötődik, zenei motívumként a neve meg is jelent a kompozícióban.

-  Tavaly a Hangszerelem című sorozatban volt alkalmam veled beszélgetni, akkor említetted, hogy szívesen kísérleteznél a cimbalom elektromos megszólaltatásával. Ezen a téren sikerült előrelépned, eltérsz majd a megszokott hangzástól?

- Folyamatosan keresek új hangszíneket a cimbalmon. A mai kortárs zenének sok tekintetben az eredője az új színek keresése. Az előző évszázadban igazán új a zenében az elektromos hangzás megjelenése volt, az ahogy megváltozott az akusztikai környezet. Ez nagyobb változás volt, mint akár a dodekafónia megjelenése. De a trióval nem olyan a megszólalásunk, amibe az elektronikus hangzás illene, így fel sem merült bennem, hogy ezen a téren most lépjek előre. A másik akadály, még nem fejlődött annyit a technika, hogy lehetővé vált volna a cimbalom elektronikus megszólaltatása. Ha ez egyszer majd meg tud valósulni, akkor zenei környezetnek is inkább elektronikus hangszereket választanék, mert az homogénebb hangzást eredményezne.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Klasszikus

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Zenés színház

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: Buller a Pubban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy felettébb szokatlan sajtótájékoztatót idéz fel.
Jazz/World hír

Segítséget kérnek a válság miatt a brit zenészek a kormánytól

Paul McCartney, Ed Sheeran és a Rolling Stones 1500 további zenésszel együtt azt kéri, hogy a kormány adjon támogatást az élő zenei rendezvények életben tartásához.
Jazz/World ajánló

Koncert Vaksötétben – zongora és énekhang fények nélkül

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület a mögöttünk álló nehéz hónapok után újra, immáron hetedszer szervez Vaksötét koncertet, hogy a kikapcsolódásra és a zenére vágyó közönséget invitálhassa meg egy különleges estére.
Jazz/World lemez

Bob Dylan a legidősebb élő zenész, aki új dalokkal került a brit slágerlista élére

Új, Rough and Rowdy Ways című lemezével nyolc év után tér vissza Bob Dylan. A hetvenkilenc éves zenész albumáért rajong a kritika.
Jazz/World hír

Itt nézheted vissza a Fonó oktatóvideóit

A karanténhelyzet bevezetésének első heteiben indította el a Fonó online oktatásait Kubinyi Júlia és Berecz István vezetésével.