Jazz/World

Lukács Miklós: "A köztünk létrejövő szimbiózis kulcsfontosságú"

2013.02.27. 07:03
Ajánlom
A cimbalomművész egy pillanatra sem enged ki: január végén Borbély Mihály tárogató-cimbalom kettősversenyét, február elején Dresch Mihállyal készített új duólemezét mutatta be, március 16-án pedig új, Cimbiózis névre keresztelt triójával lép elő. INTERJÚ

- Fiatalkorod óta mind a klasszikus zenei, mind a jazz-életben jelen vagy, Dresch Mihálytól Eötvös Péterig zenei életünk nagyjai hívnak játszani. Igazán nem panaszkodhatsz, hogy munka, vagy kihívások nélkül lennél. Mi késztetett mégis arra, hogy saját triót hívj életre?

- Valóban sok koncertem és egyéb elfoglaltságom van, mégis marad szabad kapacitásom. Amióta csak elkezdtem cimbalmozni, hozzá vagyok szokva, hogy le vagyok terhelve. Már a tanulmányaim mellett havonta két-három koncertet adtam, amikre nem keveset kellett folyamatosan készülni. Vannak olyan rövidebb periódusok, amikor meg kifejezetten nincs sok munkám, ilyenkor van időm előre tervezni. Átgondolom, hogy a következő egy éves időtartamra milyen reális lehetőségek állnak előttem, és komponálni is jellemzően ilyenkor szoktam.

- Ha kifejezetten saját művek megszólaltatása a célod, akkor miért nem a  meglévő kvintettedre írod az új darabokat?

- Az első saját zenekarom a kvintet volt. A zenekar bőgőse, Szandai Mátyás most januárban volt két éve, hogy elköltözött Franciaországba. Az ő személye nálam pótolhatatlan. A zenekar magalapításakor nem csupán és nem elsősorban hangszerekben gondolkoztam, hanem személyekben. Rájuk szabva komponáltam a számokat. Tavaly ezzel együtt voltak fontos koncertjeink a Művészetek Palotájában, a Bartók Szeminárium és Fesztiválon, Pécsett, legutoljára pedig Baselban léptünk fel, és a jövőben is tervezünk koncertezni. Ezen alkalmakra mindig el tud jönni Matyi, de a zenekar progresszív működését, az új számok összepróbálását már nem tudjuk megoldani. Megérett bennem egy újfajta zenei gondolkodás az elmúlt öt-hat évben, ennek a megvalósításához hívtam életre a triót. Szeretném, ha nem a kvintett helyett, hanem mellette működne.

- Az új hármasfogatban két társad Baló István dobos és Orbán György bőgős. Miért rájuk esett a választásod?

- Baló Pistivel régóta játszom együtt Dresch Mihály zenekarában, közös nyelvet beszélünk. Gyurival - amellett, hogy rokoni szálak fűznek hozzá, ami persze zenei szempontból nem, csak emberileg fontos - szintén együtt játszunk egy ideje Tóth Viktor Tercettjében. Az ország egyik legjobb bőgősének tartom, és jó párosnak gondoltam őket Pistivel. Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazene-szerűen szólaljunk meg, ahol egyforma súllyal van minden zenész jelen. Ezért is választottam névnek a Lukács Miklós Trió - Cimbiózist, mert a köztünk létrejövő szimbiózis kulcsfontosságú. Nem teljes kompozíciókat, hanem irányokat írok meg. Nagyjából húsz perces számok lesznek a koncerteken, amik két vagy három részre tagolhatóak. A két fő szakasz a „prologue" és az „act", és az actot is megelőzheti egy rész. Ez a zenei szövet teret enged a szabad játéknak, annak ellenére, hogy vannak kifejezetten kötött, a kortárs klasszikus zenére emlékeztető részei is.

- Erről leginkább a Wayne Shorter Quartet jut eszembe, ahol a megírt részek és a szabad zene úgy váltja egymást, hogy a változásokat a zenészek bármelyike indukálhatja a játékával, másrészt ugyanaz a zenei motívum teljesen más módon szólal meg koncertről koncertre. Hasonló ehhez a koncepciód?

- Amikor először leültünk a trióval kapcsolatban beszélgetni, a többieknek pont Shortert hoztam fel példaképp. Az ő hatása most olyan jelentős a jazzben, hogy számos zenekarban egyértelműen felismerhető. Ezzel együtt bizonyos inspirációkat nem tőle, hanem ugyanonnan vettem ahonnan ő is táplálkozik: a klasszikus zenéből.

- Nemrég zajlott le a premierje annak a tárogató-cimbalom kettősversenynek, amit Borbély Mihály komponált, s amely szintén mutat rokon vonásokat a klasszikus zenével.

- Január 22-én, a Magyar kultúra napján mutattuk be, a koncertet a Müpából élőben közvetítette a Bartók Rádió. Az MR Szimfonikusok mellett egy jazz ritmusszekció - Dés András és Barcza Horváth József - is közreműködött. Olyan művet írt Misi, ami nagyon mai mégis ápolja a tradíciókat. Mivel mindkét hangszer, a cimbalom és a tárogató is Schunda Vencel József nevéhez kötődik, zenei motívumként a neve meg is jelent a kompozícióban.

-  Tavaly a Hangszerelem című sorozatban volt alkalmam veled beszélgetni, akkor említetted, hogy szívesen kísérleteznél a cimbalom elektromos megszólaltatásával. Ezen a téren sikerült előrelépned, eltérsz majd a megszokott hangzástól?

- Folyamatosan keresek új hangszíneket a cimbalmon. A mai kortárs zenének sok tekintetben az eredője az új színek keresése. Az előző évszázadban igazán új a zenében az elektromos hangzás megjelenése volt, az ahogy megváltozott az akusztikai környezet. Ez nagyobb változás volt, mint akár a dodekafónia megjelenése. De a trióval nem olyan a megszólalásunk, amibe az elektronikus hangzás illene, így fel sem merült bennem, hogy ezen a téren most lépjek előre. A másik akadály, még nem fejlődött annyit a technika, hogy lehetővé vált volna a cimbalom elektronikus megszólaltatása. Ha ez egyszer majd meg tud valósulni, akkor zenei környezetnek is inkább elektronikus hangszereket választanék, mert az homogénebb hangzást eredményezne.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.
Jazz/World ünnep

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.