Jazz/World

Maceo a Szigeten

2008.08.18. 00:00
Ajánlom
Szombat este a Szigeten a Klub Rádió Jazz Színpadán az amerikai szaxofonos, Maceo Parker funky-együttese vendégeskedett. Bár a sátor zsúfolásig tömve volt, nem akadt, aki mozdulatlan maradt volna, másfél órányi tömény funky szólt a közönségnek, amely az élménytől megrészegülten megállás nélkül tombolt. Két kivételtől eltekintve valamennyi szám hasonló, középgyors tempóban szólalt meg, a szövegek sem voltak túl változatosak, nem hiányozhatott egy refrénből sem a funky szó, mégis, az eredmény lenyűgöző.

Maceo Parker számára James Brown majd George Clinton zenekarában való részvétel jelentette a kezdeteket. Ezeknél a bandáknál keresve sem találhatott volna jobbat ahhoz, hogy a funk és a funky a vérébe ivódjon, saját szavaival élve, mintha egyetemre járt volna. Szólókarrierbe érdekes módon csak a ’90-es években kezdett, az 1992-ben Life On Planet Groove címmel megjelent harmadik lemeze után azonban megállíthatatlanul ívelt felfelé. Ray Charles, James Taylor, Dave Matthews zenekara, Prince, a Red Hot Chilli Peppers csak néhány név, akikkel Maceo Parker együtt dolgozott eddigi pályája során.

Szaxofonozásán kívül külseje, énekhangja, együttesének arculata, a produkció profizmusa révén koncertjei a hallgató számára maximálisan autentikus koncertélményt nyújtanak bárhol a világon. Igazi show-műsorról van szó, amely azonban szakmailag is tökéletesen megállja a helyét. Kettőt kivéve valamennyi szám középtempójú, a gitárkíséret sokszor ugyanolyan jellegű, Maceo Parker egy futam erejéig sem mozdul ki pentatonos-blues-os világából, mégis egy unalmas pillanat sincs a koncerten, a közönség tombol. Hogyan lehetséges ez?

Maceo Parker kisugárzása biztosan az egyik legjelentősebb ebben a tekintetben. Számunkra nyilvánvalóan magas életkora, származása, megjelenése a "messziről jött ember" varázsát kelti, de ettől függetlenül is remekül bánik a közönséggel. Ha szaxofonja helyett énekhangjával rukkol elő, igazi afro-amerikai hangszín és stílus fültanúi lehetünk. Szaxofonozása a kevésbé jazz- és improvizáció orientáltak számára tökélesetesen befogadható, tele lendülettel, "stenkkel".

Érdemes szót ejteni a dalokról is. Valamennyi téma a legegyszerűbb dallamokból épül fel, harmadik eljátszásuk után már a közönség is kívülről "fújja", mégsem buták, mégis stílusosak. A három fúvóst is magába foglaló hangszerelések nem túl bonyolultak, mégis tökéletesen beleillenek a zenekar játékába a koncert végéig megőrizve erejüket, izgalmasságukat.

És hogy kikből is áll a zenekar? Nos, Maceo Parker menedzsmentje valószínűleg nem kapkodta el a megfelelő tagok kiválasztását, kitűnő zenészeket toborzott össze. A zenekar trombitása elképesztő hangmagasságokban repesztett szólói folyamán. Improvizációján hallani lehetett, hogy alapvetően jazz-trombitás, a funky magas hőfoka azonban őt sem hagyta hidegen. A közönség ujjongással követte végig minden szóló-megnyilvánulását.

A harsonás, Dennis Rollins nem kevésbé jelentéktelen improvizatőr, rézfúvós körökben egyébként elismert jazz-zenész. Amire sokan panaszkodnak ezzel a hangszerrel kapcsolatban, vagyis hogy ha szólóra kerül sor, fekvésénél fokva fennáll annak a veszélye, hogy eltűnik a zenekari játékban – mely tánczenében még kockázatosabb lehet, nos ennek nyomát sem lehetett tapasztalni. Ezt egyrészt sajátos hangszínével, másrészt az általa produkált hangmagassággal sikerült elérnie, egyébként jazz-zenész mivoltát szinte majdnem hogy meghazudtoló módon végig a pentaton-blues-os hangrendszeren belül maradt. A közönség őt is hatalmas lelkesedéssel jutalmazta. Az vokál tagjainak tökéletesen "dögös" éneklésükkel kapcsolatban szintén nem lehet semmi panasz, a ritmusszekció feszes tempója pedig páratlanul szilárd alapot biztosított a zenekar megszólalásának.

A sátor tele volt, a tömeg egyfolytában csak ropta és ropta, minden szólót ovációval kísérve. A hatalmas sikernek a zenekar sem tudott ellenállni, és több számból álló ráadással viszonozta a hallgatóság lelkesedését. Lehet, sőt valószínű, hogy Maceo Parker csak a közönség kedvében járva nevezett minket a turné eddigi legjobb közönségének, de tény, hogy a hangulat és a siker nem mindennapi volt.

A zenekar nem megváltó a jazz történetében, ám aki elmegy Maceo Parker együttesének koncertjére, a táncoló tömeget látva eszébe sem jut a koncert zenetudományi jelentőségén morfondírozni, az élmény annyira magával ragadó. Alkalmazott zenéről, tánczenéről, bulizenéről van szó, nem intellektuális élményről, ám ebben a kategóriában annyira tökéletes a produkció, hogy ezen nem is érdemes tovább rágódni.

(2008. augusztus 16. 23:30 Klub Rádió Jazz Sátor, Sziget – Maceo Parker)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.