Élemedett korú asszonyokat látunk az alábbi videón, valahonnan Ukrajna szívéből, a csernyihivi területről, amint látatlanul-ismeretlenül küldik jókívánságaikat a magyar népnek, szívbőli üdvözletüket – miközben tán még azt sem tudják, hogy Magyarország merre van. Messze. Azon a nyáron, 2017-ben, az Ördögkatlan Fesztivál Rácz-udvarának vendégei voltak. Megtudták, hol van az a Magyarország. Most ideje nekünk is szemügyre venni a térképet. Ukrajna messze van – de nem, itt a szomszédban.
„Békét nekik és egészséget! Soha ne legyen háború!”
„Egyszer volt, hol nem volt…
Volt egyszer egy fesztivál, úgy hívták, Ördögkatlan, abban volt egy falucska, úgy hívták, Nagyharsány, abban volt egy házikó, úgy hívták, Rácz-ház, abban énekeltek messziről jött nénikék. És boldog volt, aki énekelt, boldog volt, aki hallgatta őket. Ukrán Udvarnak hívták ezt a helyet.
A fesztivál van, a falucska is van, a Rácz-ház is van. És várja a néniket.
Most háború van. Mi, kicsi katlanosok a mi kicsi, buta eszünkkel azt tudjuk, hogy a háborúban mindig csak vesztesek vannak. Csak azok vannak. Még azok is azok, akik ezt egy pillanatra másként hiszik.
És lehetséges, hogy a nénikék nem érkeznek meg ezen a nyáron. És boldogtalanok lesznek ők is, mi is, mindenki. Ez az egész, boldogtalan kerek világ.”
Both Miklós az Ukrán Udvar egyik koncertjén (Fotó/Forrás: Brozsek Niki, Ördögkatlan Fesztivál)
S még egy változtatás nélküli közlés, mert ide kívánkozik Both Miklós YouTube-csatornájáról az is, ami a fenti, 2017. június 18-i videó alatt állt és áll:
„A tavalyi nagy sikerű ukrán udvar után nem volt kérdés, hogy 2017-ben is megrendezzük az ukrán udvart az Ördögkatlan Fesztiválon. Idén nagyrészt Csernyihivi területen zajlottak a gyűjtések, emiatt a tavalyihoz képest három új falu érkezik a fesztiválra ebből a régióból. A három faluból összesen 13 énekes érkezik, életkorukat összeadva 1014 nehézségekkel megélt év jön ki.
Az asszonyok nagy része átélte a térséget különös erővel sújtó második világháborút, 1946-1947-es éhezés borzalmait, az egyik falu ráadásul a csernobili zárt zónában található.
Mégis énekeiket hallgatva keserűséget nem érzünk, csak erőt, jókedvet, olykor szomorúságot. Az udvarra érkezett énekeseink a néhai európai parasztság egyik utolsó képviselői.”
Fejléckép: Életkép az Ukrán-udvarból (Forrás: Holtz Miklós / Ördögkatlan Fesztivál)
hírlevél
