Szeptemberben indult és azóta mintegy 100 pajtát fog össze a Pajtakult. Az egyedülálló, komplex értékmentő és értékteremtő projekt összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén levő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott Pajtakult összefogja mindazon törekvéseket és szintetizálja mindazon tapasztalatokat, amelyek ez irányban az elmúlt években egymástól függetlenül különböző helyszíneken elindultak.

A Pajtakult a digitális kommunikáció minden eszközét felhasználva – televíziós műsor, Instagram, YouTube, Facebook-videók – járja körül és mutatja be a nagyközönségnek a Pajtákat, múltjukat és jelenüket, a bennük zajló jelenlegi tevékenységeket és vázolja fel ezek további lehetőségeit, valamint szervez a tulajdonosokkal együttműködve Pajtakult koncerteket ezekben a minden szempontból különleges terekben. Szeptember óta több mint 40 különböző koncert és egyéb kulturális esemény valósult meg összesen két tucatnyi pajtában olyan művészekkel, mint Harcsa Veronika, Ferenczi György, Palya Bea vagy Boban Markovics.

Veresegyház, Katlan Tóni malma, a színpadon Snétberger Ferenc (Fotó/Forrás: Pajtakult)

A Fonó 25 éves tevékenységének meghatározó helyszíne a Fonó Pajta helyisége, ahol a hazai nép- és világzene fővárosi eseményei, koncertjei, táncházai beépültek mindennapjainkba, de most már elmondhatjuk, a nemzetközi zenei körforgásba is. Horváth László, a Fonó ügyvezetője hasonló, működő pajtákat látva más helyszíneken is, szükségét érezte annak, hogy rendszerben gondolkodjunk a pajtákról, mint a közösségek szervező erejéről, kulturális helyszíneiről.

Palya Bea a Pajtakult koncertjén (Fotó/Forrás: Pajtakult)

„Maga a Pajta szó, valamikor a 15-16. században jelenik meg, feltehetőleg délszláv hatásra és alapvetően egy gabonatároló és gabonacséplő építményként hozták létre. Magyarországon egy nagyon határozott kettéosztást találhatunk, ez valahol a Tarna és a Zagyva folyók vonalánál érhető tetten, attól nyugatra pajtának nevezzük, attól keletre és Erdélyben pedig csűrnek nevezik ezt az épületet. Érdekes, hogy a Pajta szó Erdélyben egészen mást jelent, ott alapvetően az állattartó istállót nevezik így. Akármennyire hihetetlen, a Pajták voltak a parasztgazdaságok legnagyobb épületei.” (Dr. Sári Zsolt, a Szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese)

melyik irányba tudjuk elvinni a pajták téliesítését, hogyan tudja ez a közösséget szolgálni, hogyan tudja netán a falusi kocsmát fölváltani és az is fölmerül, hogyan lesz ebből új, magyar építészeti irány. A pajtáknak a szabad tere milyen közösségi megmozdulásoknak adhat teret – nem mellékesen ezek a nagy összefüggő terek nagyon jó koncerthelyszínek, ezt megtapasztaltuk.” (Horváth László, a Fonó igazgatója, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója)

Laposa Julianna és Kovács Gyula göcseji erdész (Tündérkert) (Fotó/Forrás: Pajtakult)

Az építészeti innováció magával hordozza, húzza, alakítja a közösségek mindennapjait is, a Pajtakult pedig előrevetíti azokat a jó megoldásokat, amelyek a közösségeket felszabadultabb, kulturáltabb együttléthez segíthetik, legyen az oktatás, szabadidő, kultúra vagy más közösségi találkozás. A figyelemre méltó törekvés mellé állt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap, szakmai partnerként a Szentendrei Skanzen és a Hagyományok Háza.

Nem tudom, hogyan működik, de minden gesztusommal azon vagyok, hogy minél több belső epizóddal a közösséget erősítsük, az előadókkal, a gyümölcsfákkal, a falu közösségével, építészekkel, képzőművészekkel. Úgy hiszem, hogy kultúra-visszatanuló korban élünk, ahol a régi az új. Az eleink elmentek úgy, hogy sok mindent már nem tudtak nekünk átadni, de ez a gondolat elvezet bennünket oda, hogy vissszakérdezzünk, visszatanuljunk. Az én pajtaszínházamban bármilyen műfaj, ami bejött, jól érezte magát.” (Szarvas József Kossuth-díjas színművész, a viszáki Pajtaszínház alapítója, tulajdonosa)

Üllés Pusztaszínház (Fotó/Forrás: Pajtakult)

A Hír Televízióban novembertől havi egy alkalommal vasárnaponta elindult a PajtaKult magazinműsor, amely 11 órakor és 23 órakor ismétléssel várja a nézőket és széles közönségnek ad betekintést, egyben meghívást ezekhez a programokhoz, életérzéshez. Az eddigi adásokban a következő helyszíneken jártak: Hosszúhetény, Őriszentpéter, Viszák, Üllés. A Pajtakult stábja, Kubinyi Júlia, Laposa Julianna, Paár Julianna énekesek, a Pajtakult nagykövetei Mezei Dániel műsorvezető társaságában kalauzolják a nézőket ebben a varázslatos világban, amely izgalmasan vegyíti a tradíciót (múlt), az aktualitásokat (jelen) és a víziót (jövő), ezzel segítve a magyar közösség erejének bemutatását.

Fejléckép: Harcsa Veronika énekes, Horváth László (Pajtakult, kulturális igazgató) és Paár Julianna (Pajtakult-művésznagykövet)

Támogatott tartalom.