Jazz/World

"Már levetettük a pitykés mellényt”

2014.07.10. 07:02
Ajánlom
A Fölszállott a pávában megismert Bazseva zenekar cimbalmosával, Szabó Dániellel a zenekar szellemiségéről és az áprilisban megjelent Első bekezdés című bemutatkozó albumáról beszélgettünk. INTERJÚ

- Mesélj a zenekar alapításáról!

- Három tag ötletéből született meg a zenekar. A Tárkány Művekből ismert Paár Julianna volt az egyik ösztönző, aki nagyon szeretett volna a feldolgozások mellett autentikus népzenét is énekelni, viszont nem volt kísérőzenekara. A bőgős Bognár Andris és én sokáig együtt dolgoztunk zenészként a Honvéd Táncszínháznál és mivel nagyon jól megértettük egymást a zenében, ezért rengeteget gondoltunk arra, hogy milyen jó lenne egy saját zenekarban együtt muzsikálni. A brácsás Papp Endrével is sokat játszottunk együtt korábban, illetve Nyitrai Tamással is, akit végül elhívtuk prímásnak. Szerettünk volna valami újat mutatni a piacon, ezért két énekessel dolgozunk: Julcsi mellett Horváth Sára Nina énekel, aki idén diplomázott a Zeneakadémia jazz-ének tanszakán, de erős a népdalénekesi vénája is.

- Másfél éve alakultatok és máris elkészült az első lemez. Hogy sikerült ilyen gyorsan?

- Körülbelül fél év próbálás után megpályáztuk a Hagyományok Háza által kiírt pályázatot, ahol ötven óra stúdióidőt lehetett nyerni. Erre a pályázatra nyáron már össze kellett állítani a zenét. Gyorsan felrántottuk a demóanyagot, amivel megnyertük a stúdióidőt és ősszel már ki is kellett jelölni a felvétel időpontjait. Ekkor kezdtük kivesézni a számokat. Novemberben felvettük a lemezt, és január végére sikerült megkeverni az anyagot, amit a Fonó adott ki, velük nagyon jó a kapcsolatunk.

- Miben áll a Bazseva szellemisége?

- Autentikusan, mégis aktualizálva, személyessé téve szeretnénk megszólaltatni a magyar népzenét. Nem biztos, hogy egy széki lassút pont azokkal a szövegekkel éneklik el a lányok, mint ami a gyűjtésben szerepel, hanem keresnek hozzá olyat, ami az ő személyiségüket jobban kifejezi. Tematikus számokat is készítünk, és megpróbáljuk a férfiéneklést is visszahozni a folkdivatba.

- A lemezen szerepel, hogy ti azt a küldetést vállaljátok, hogy megmutatjátok, a népzene sosem megy ki a divatból. Mitől tud népszerű lenni ma a népzene?

- A filozofikus háttere a népzene-játszásnak általában az, hogy a népzenével a saját gyökereinket szeretnénk erősíteni, de mi ezt nem akarjuk vaskalaposan hirdetni, már levetettük a „pitykés mellényt". Mi mind Budapesten élünk, de gyerekkorunkban belecsöppentünk a népzene és a táncház vonáskörébe, ezért fontosnak tartjuk megmutatni ennek a kultúrának a közösségteremtő erejét - azt, amit a saját bőrünkön tapasztalunk - hogy milyen jó bulik tudnak kikerekedni erre a zenére.

- A Fölszállott a pávában kritikával illették az énekes lányok „hétköznapi öltözetét", amiben a színpadra léptek. Egyetértesz azzal, hogy az autentikusságnak a külsőségekben is meg kell mutatkoznia?

- Szerintem ezen már rég túl vagyunk. Ez akkor volt nagyon fontos, amikor a harmincas években elindult a Gyöngyösbokréta mozgalom és mindenki felvette a nagymamája ruháját. Ha egy néptáncegyüttes feláll a színpadra és autentikus anyagot visznek, akkor az ő esetükben fontos. De mi, népzenészek most kvázi olyan felállásban zenélünk, mint egy cigányzenekar. A cigányzenészek pedig sohasem vettek fel népviseletet, már a harmincas években sem öltöztek fel népviseletbe, mindig újítók voltak. És bármilyen hihetetlen, a népzene is egy újító műfaj. Hagyományőrzés csak most létezik Budapesten, falun soha nem őriztek hagyományt: ott, ha meghallottak egy új dallamot, azonnal beépítették a repertoárba, szerves részévé vált a kultúrának. Ha jött egy új ruha, azonnal „levetették a régit". Tehát én azt hiszem, hogy ebben semmi kivetnivaló nincs. Mi is újítók vagyunk és nem a nagymamáink ruháit hordjuk.

- Új dallamok, szövegek, ritkán játszott tájegységek zenéi hallhatóak a lemezen...

- Koncepció volt, hogy kicsit frissebb dallamokat, frissebb szövegeket hozzunk. A gyűjtések most már a mozgalomban elég jól elérhetőek és bőven lehet válogatni az érdekes anyagokból. Mi megpróbálunk azokhoz a dallamokhoz hozzányúlni, amik nem mozognak annyira közkézen, illetve szeretnénk az ismert tájegységek zenéit is érdekes hangszerelésben megmutatni. Például a széki népzene nagyon ismert, de a lemezen szerepel szilágysági zene is, amit viszont nem nagyon szoktak játszani. Vagy akár egy sófalvi összeállítás is érdekes tud lenni, pedig csak egy hegedű, cimbalom és ének szerepel rajta, de a szövegek nagyon erősek.

- Szerepel a lemezen saját gyűjtésű dallam is?

- Mindenkinek benne van a szíve csücske ebben a lemezben. Paár Julcsi a buzai énekes anyagból írta a szakdolgozatát, úgyhogy a buzai számot ő rakta össze, az az ő száma. Én nagyon sokat foglalkoztam sóvidék zenéjével, az a szám az enyém, én válogattam a dallamokat. Papp Endre, a brácsásunk a Fondor zenekar brácsása is, ők például sokat foglalkoztak a szilágyságival, azt az anyagot ő dobta be a közösbe.

- Táncházban szoktatok még muzsikálni?

- Szoktunk, bár nem ez a fő vonal, mi koncertzenekar szeretnénk lenni. De természetesen nem lehet kivonni magunkat a táncházmozgalom alól, hiszen az a legtermészetesebb közege ennek a zenének. A Fonó évadzáró táncházat például mi fogjuk csinálni.

- Mi a különbség a táncházban való muzsikálás és a színpadi zenélés között?

- Messze áll egymástól a kettő. Míg egy lemezbemutatón például egy profin összeállított műsor kerül a színpadra, addig a táncházi muzsikálás egy spontán örömzene, aminek éppen abban van az ereje, hogy improvizatív és lehet közben hülyéskedni. Ugyanakkor a táncházi muzsika olyan, mint egy jó próba: ott lehet egymással megtalálni a közös hangot.

- Sok fiatal zenekar van ma, akik népzenét játszanak. Hogy lehet kitűnni a mezőnyből?

- Elég egyszerűen csak jól muzsikálni. Mióta a Zeneakadémián működik a népzene tanszak, azóta ontja a népzenészeket, én is ott végeztem, de ez fontos is, hiszen kell nagyon az utánpótlás. Cimbalmosokból például még mindig nincs telítve a piac. A népzenét játszó zenekarokon belül is nagyon különböző stílusúak vannak. Szerintem meg kell találni az aranyközéputat, több területből kell merítkezni ahhoz, hogy a népzenét egy színpadképes műfajjá tudjuk varázsolni. A mi titkos receptünk az, hogy klasszikus hangképzéssel, tisztán játszva, jó stílusérzékkel, nem cigányosan játszunk népzenét. Ha át vannak gondolva a számok, jól vannak felépítve, akkor a népzenét fel lehet emelni a színpadra. Akár a Zeneakadémia színpadára is, ahol egy klasszikus zenéhez szokott közönség számára is egy teljes zenei élményt tudunk nyújtani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.
Jazz/World

Billy Cobhammal és Richard Bonával vár a SopronDrum Fesztivál

A június 15-én kezdődő SopronDrum ütősfesztiválon világhírű ütőszenészek és világzenei előadók muzsikáján keresztül ismerhetjük meg az ütős zene sokszínűségét a fertőrákosi barlangszínház gyönyörű környezetében és Sopronban.