Jazz/World

"Már levetettük a pitykés mellényt”

2014.07.10. 07:02
Ajánlom
A Fölszállott a pávában megismert Bazseva zenekar cimbalmosával, Szabó Dániellel a zenekar szellemiségéről és az áprilisban megjelent Első bekezdés című bemutatkozó albumáról beszélgettünk. INTERJÚ

- Mesélj a zenekar alapításáról!

- Három tag ötletéből született meg a zenekar. A Tárkány Művekből ismert Paár Julianna volt az egyik ösztönző, aki nagyon szeretett volna a feldolgozások mellett autentikus népzenét is énekelni, viszont nem volt kísérőzenekara. A bőgős Bognár Andris és én sokáig együtt dolgoztunk zenészként a Honvéd Táncszínháznál és mivel nagyon jól megértettük egymást a zenében, ezért rengeteget gondoltunk arra, hogy milyen jó lenne egy saját zenekarban együtt muzsikálni. A brácsás Papp Endrével is sokat játszottunk együtt korábban, illetve Nyitrai Tamással is, akit végül elhívtuk prímásnak. Szerettünk volna valami újat mutatni a piacon, ezért két énekessel dolgozunk: Julcsi mellett Horváth Sára Nina énekel, aki idén diplomázott a Zeneakadémia jazz-ének tanszakán, de erős a népdalénekesi vénája is.

- Másfél éve alakultatok és máris elkészült az első lemez. Hogy sikerült ilyen gyorsan?

- Körülbelül fél év próbálás után megpályáztuk a Hagyományok Háza által kiírt pályázatot, ahol ötven óra stúdióidőt lehetett nyerni. Erre a pályázatra nyáron már össze kellett állítani a zenét. Gyorsan felrántottuk a demóanyagot, amivel megnyertük a stúdióidőt és ősszel már ki is kellett jelölni a felvétel időpontjait. Ekkor kezdtük kivesézni a számokat. Novemberben felvettük a lemezt, és január végére sikerült megkeverni az anyagot, amit a Fonó adott ki, velük nagyon jó a kapcsolatunk.

- Miben áll a Bazseva szellemisége?

- Autentikusan, mégis aktualizálva, személyessé téve szeretnénk megszólaltatni a magyar népzenét. Nem biztos, hogy egy széki lassút pont azokkal a szövegekkel éneklik el a lányok, mint ami a gyűjtésben szerepel, hanem keresnek hozzá olyat, ami az ő személyiségüket jobban kifejezi. Tematikus számokat is készítünk, és megpróbáljuk a férfiéneklést is visszahozni a folkdivatba.

- A lemezen szerepel, hogy ti azt a küldetést vállaljátok, hogy megmutatjátok, a népzene sosem megy ki a divatból. Mitől tud népszerű lenni ma a népzene?

- A filozofikus háttere a népzene-játszásnak általában az, hogy a népzenével a saját gyökereinket szeretnénk erősíteni, de mi ezt nem akarjuk vaskalaposan hirdetni, már levetettük a „pitykés mellényt". Mi mind Budapesten élünk, de gyerekkorunkban belecsöppentünk a népzene és a táncház vonáskörébe, ezért fontosnak tartjuk megmutatni ennek a kultúrának a közösségteremtő erejét - azt, amit a saját bőrünkön tapasztalunk - hogy milyen jó bulik tudnak kikerekedni erre a zenére.

- A Fölszállott a pávában kritikával illették az énekes lányok „hétköznapi öltözetét", amiben a színpadra léptek. Egyetértesz azzal, hogy az autentikusságnak a külsőségekben is meg kell mutatkoznia?

- Szerintem ezen már rég túl vagyunk. Ez akkor volt nagyon fontos, amikor a harmincas években elindult a Gyöngyösbokréta mozgalom és mindenki felvette a nagymamája ruháját. Ha egy néptáncegyüttes feláll a színpadra és autentikus anyagot visznek, akkor az ő esetükben fontos. De mi, népzenészek most kvázi olyan felállásban zenélünk, mint egy cigányzenekar. A cigányzenészek pedig sohasem vettek fel népviseletet, már a harmincas években sem öltöztek fel népviseletbe, mindig újítók voltak. És bármilyen hihetetlen, a népzene is egy újító műfaj. Hagyományőrzés csak most létezik Budapesten, falun soha nem őriztek hagyományt: ott, ha meghallottak egy új dallamot, azonnal beépítették a repertoárba, szerves részévé vált a kultúrának. Ha jött egy új ruha, azonnal „levetették a régit". Tehát én azt hiszem, hogy ebben semmi kivetnivaló nincs. Mi is újítók vagyunk és nem a nagymamáink ruháit hordjuk.

- Új dallamok, szövegek, ritkán játszott tájegységek zenéi hallhatóak a lemezen...

- Koncepció volt, hogy kicsit frissebb dallamokat, frissebb szövegeket hozzunk. A gyűjtések most már a mozgalomban elég jól elérhetőek és bőven lehet válogatni az érdekes anyagokból. Mi megpróbálunk azokhoz a dallamokhoz hozzányúlni, amik nem mozognak annyira közkézen, illetve szeretnénk az ismert tájegységek zenéit is érdekes hangszerelésben megmutatni. Például a széki népzene nagyon ismert, de a lemezen szerepel szilágysági zene is, amit viszont nem nagyon szoktak játszani. Vagy akár egy sófalvi összeállítás is érdekes tud lenni, pedig csak egy hegedű, cimbalom és ének szerepel rajta, de a szövegek nagyon erősek.

- Szerepel a lemezen saját gyűjtésű dallam is?

- Mindenkinek benne van a szíve csücske ebben a lemezben. Paár Julcsi a buzai énekes anyagból írta a szakdolgozatát, úgyhogy a buzai számot ő rakta össze, az az ő száma. Én nagyon sokat foglalkoztam sóvidék zenéjével, az a szám az enyém, én válogattam a dallamokat. Papp Endre, a brácsásunk a Fondor zenekar brácsása is, ők például sokat foglalkoztak a szilágyságival, azt az anyagot ő dobta be a közösbe.

- Táncházban szoktatok még muzsikálni?

- Szoktunk, bár nem ez a fő vonal, mi koncertzenekar szeretnénk lenni. De természetesen nem lehet kivonni magunkat a táncházmozgalom alól, hiszen az a legtermészetesebb közege ennek a zenének. A Fonó évadzáró táncházat például mi fogjuk csinálni.

- Mi a különbség a táncházban való muzsikálás és a színpadi zenélés között?

- Messze áll egymástól a kettő. Míg egy lemezbemutatón például egy profin összeállított műsor kerül a színpadra, addig a táncházi muzsikálás egy spontán örömzene, aminek éppen abban van az ereje, hogy improvizatív és lehet közben hülyéskedni. Ugyanakkor a táncházi muzsika olyan, mint egy jó próba: ott lehet egymással megtalálni a közös hangot.

- Sok fiatal zenekar van ma, akik népzenét játszanak. Hogy lehet kitűnni a mezőnyből?

- Elég egyszerűen csak jól muzsikálni. Mióta a Zeneakadémián működik a népzene tanszak, azóta ontja a népzenészeket, én is ott végeztem, de ez fontos is, hiszen kell nagyon az utánpótlás. Cimbalmosokból például még mindig nincs telítve a piac. A népzenét játszó zenekarokon belül is nagyon különböző stílusúak vannak. Szerintem meg kell találni az aranyközéputat, több területből kell merítkezni ahhoz, hogy a népzenét egy színpadképes műfajjá tudjuk varázsolni. A mi titkos receptünk az, hogy klasszikus hangképzéssel, tisztán játszva, jó stílusérzékkel, nem cigányosan játszunk népzenét. Ha át vannak gondolva a számok, jól vannak felépítve, akkor a népzenét fel lehet emelni a színpadra. Akár a Zeneakadémia színpadára is, ahol egy klasszikus zenéhez szokott közönség számára is egy teljes zenei élményt tudunk nyújtani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Jazz-kalandra hív a Kati Bár

Június 18-án a balatonboglári Bábel Camp klubban ad nyárindító koncertet a legendás ’80-as évekbeli budapesti szórakozóhely nevét viselő Kati Bár jazz-formáció.
Jazz/World ajánló

Csík Jánossal köszöntik a nyarat Újpalotán

A XV. kerületi Boldog Salkaházi Sára templom udvara ad otthont június 21. és 25. között az Újpalotai Nyári Játékoknak, amelynek programjai ingyenesen látogathatók.
Jazz/World hír

Gitárpengetéstől lesz hangos Balatonfüred

Immár 15. alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legjelentősebb gitárfesztiválját, a Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivált, amely a több hónapnyi bezártság után friss zenei élményeket szeretne nyújtani a városba látogatóknak.
Jazz/World gyász

Elhunyt Winand Gábor zenész

Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában elhunyt Winand Gábor fuvolán és zongorán is kiválóan játszó zenész, énekes, tanár és zeneszerző – tudatta Budapest Jazz Club.
Jazz/World ajánló

Különleges hangzásvilággal szól a jazz a Rieger Rhodes Quartet első albumán

A Rieger Rhodes Quartet (RRQ) Long-lost Brothers című debütáló anyaga a patinás svájci jazz kiadó, a UNIT Records gondozásában jelenik meg. A júniusi magyar megjelenés megelőzi a nemzetközi kiadást, amely szeptember elejére van kitűzve. Ekkor lesz elérhető a nyolc saját kompozíciót tartalmazó CD teljes anyaga a nagyobb zeneletöltő portálokon is.