Jazz/World

Marokkói zene itthonról

2009.10.22. 01:00
Ajánlom
Ha Közép-Európában valahol marokkói fesztivált rendeznek, a szervezőknek nincs sok választásuk: a magyar Chalaban zenekart hívják. Leginkább két okból. Egyrészt, mert tudják, hogy minőségi zenére számíthatnak, másrészt, mert a környező országokban nincs más, aki az afro-arab fúziós zenét játszaná.

Itthon az ország minden részében játszottak már ez alatt az egy évtized alatt, most készült el ötödik lemezük, és a hazai (továbbá a nemzetközi) világzenei palettán igencsak sikeresnek mondhatók. A népszerűség egyik kulcsa feltehetőleg az a nyitottság, amellyel a zenekar a különböző kultúrák felé közelít. A Chalaban alapítója és vezetője, Said Tichiti fő vezérelve is ez: „Számomra a fúziós zenében az a legfontosabb, hogy különböző kultúrák keverednek. Nálunk az afro-arab, tehát az észak-afrikai és a nyugat-afrikai, illetve a nyugati zene ötvöződik, és most szeretnénk nyitni kifejezetten a magyar népzene felé is" - nyilatkozta. Said gondosan ügyel arra, hogy külföldön marokkói-magyar zenekarként mutassa be a Chalabant, már csak azért is, mert tíz éves itt-tartózkodása alatt ő is megkapta a magyar állampolgárságot; mivel szerinte egy nyitott, kozmopolita felfogásban ez a zenekar is lehet a magyar kultúra képviselője külhonban.

Az afrikai ritmusok, a marokkói dalszövegek és a nyugati hangszerek ismerősebb hangzása egy olyan egységet alkot, amely magában Marokkóban is felkeltette a zeneszeretők érdeklődését. Legutóbb 20.000 ember előtt játszottak, megjárták Agadir és Casablanca színpadait, ahol nyitott fülekre talált ez a különleges zenei egyveleg. Said szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen Marokkó lakosságának közel 70 százaléka fiatal, akik mindenre nyitottak, ami Európából érkezik. „Számukra az európai élet az ideális" - meséli. Olyannyira, hogy már túl keveset törődnek a tradicionális berber zenével, inkább nyugati zenei alapokhoz illesztenek marokkói dalszövegeket és hoznak létre modern formákat: „Marokkó mindig is egy nyitott szemléletű ország volt. Sok nép megfordult itt. Éltek itt már együtt zsidók, franciák, muzulmánok, berberek, csak hogy néhányat említsek. Marokkó neve azt jelenti: Nyugat. Ez kifejezi, hol foglal helyet a keleti kultúrában."

A fúziós kísérletezések mellett legalább olyan fontos a Chalaban számára a tradicionális marokkói zene. Népdalfeldolgozásokat játszanak, melyek „repetitívek, monotonok, de csöppet sem unalmasak" meséli a zenész, természetesen magyar nyelven. És amit az egyik legfontosabb erényüknek tartanak: olyan tradicionális hangszereken játszanak, amin az országban más nem, ilyen például a guembri, egy afrikai hangszer, amelyet a 16. század óta használnak Marokkóban. Az arab lant, vagy más jellegzetes ütős hangszerek segítenek az autentikus hangzás megőrzésében.

Said a tíz év során sok jó hazai zenészt gyűjtött maga mellé, így most Vázsonyi János szaxofonos és Jelasity Péter altszaxofonos, Torják Dávid basszusgitáros, Lázár Tibor dobos, Kovács Bálint gitáros alkotja a zenekar magyar tagságát, Said Tichiti, Khalid Moutahirr pedig a marokkói zenét hozza. A koncerteken és a lemezeken gyakran lépnek fel vendégzenészek is, akik a legkülönfélébb zenei stílusokat képviselik.

A Chalaban dalai legtöbbször arról szólnak, amiről a dalok mindenhol a világon. A szép női szemekről (Oyoun című dal), a megélhetési problémákról (Kif n-dir, vagyis Mit tehetek?), vallásról (Albaraka). Saidnak azonban lesz egy személyes ihletettségű dala is. Az egyik számot - most dolgozik rajta - Nelson Mandelának írja, annak az embernek, akinek sokan köszönhették szabadságukat. „ A dal a rasszizmusról, a rabszolgaságról szól, azokról a dolgokról, amelyek az én családomat is személyesen érintették." Said Tichiti édesapja ugyanis rabszolga volt egykor...


Marokkói est: Chalaban - lemezbemutató koncert; B'net Marrakesh

Km.: Chalaban (tagjai: Said Tichiti/guembri, lant, ének, ütőhangszerek, Ahmed Tabet/mandolin, ütőhangszerek, ének, Torják Dávid/basszusgitár, Kovács Bálint/gitár, Golovic Ferenc/dob, Vázsonyi János/szaxofon, Jelasity Péter/szaxofon, Abdul Aziz /ütőhangszerek)

2009. november 3. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.