Jazz/World

Marokkói zene itthonról

2009.10.22. 01:00
Ajánlom
Ha Közép-Európában valahol marokkói fesztivált rendeznek, a szervezőknek nincs sok választásuk: a magyar Chalaban zenekart hívják. Leginkább két okból. Egyrészt, mert tudják, hogy minőségi zenére számíthatnak, másrészt, mert a környező országokban nincs más, aki az afro-arab fúziós zenét játszaná.

Itthon az ország minden részében játszottak már ez alatt az egy évtized alatt, most készült el ötödik lemezük, és a hazai (továbbá a nemzetközi) világzenei palettán igencsak sikeresnek mondhatók. A népszerűség egyik kulcsa feltehetőleg az a nyitottság, amellyel a zenekar a különböző kultúrák felé közelít. A Chalaban alapítója és vezetője, Said Tichiti fő vezérelve is ez: „Számomra a fúziós zenében az a legfontosabb, hogy különböző kultúrák keverednek. Nálunk az afro-arab, tehát az észak-afrikai és a nyugat-afrikai, illetve a nyugati zene ötvöződik, és most szeretnénk nyitni kifejezetten a magyar népzene felé is" - nyilatkozta. Said gondosan ügyel arra, hogy külföldön marokkói-magyar zenekarként mutassa be a Chalabant, már csak azért is, mert tíz éves itt-tartózkodása alatt ő is megkapta a magyar állampolgárságot; mivel szerinte egy nyitott, kozmopolita felfogásban ez a zenekar is lehet a magyar kultúra képviselője külhonban.

Az afrikai ritmusok, a marokkói dalszövegek és a nyugati hangszerek ismerősebb hangzása egy olyan egységet alkot, amely magában Marokkóban is felkeltette a zeneszeretők érdeklődését. Legutóbb 20.000 ember előtt játszottak, megjárták Agadir és Casablanca színpadait, ahol nyitott fülekre talált ez a különleges zenei egyveleg. Said szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen Marokkó lakosságának közel 70 százaléka fiatal, akik mindenre nyitottak, ami Európából érkezik. „Számukra az európai élet az ideális" - meséli. Olyannyira, hogy már túl keveset törődnek a tradicionális berber zenével, inkább nyugati zenei alapokhoz illesztenek marokkói dalszövegeket és hoznak létre modern formákat: „Marokkó mindig is egy nyitott szemléletű ország volt. Sok nép megfordult itt. Éltek itt már együtt zsidók, franciák, muzulmánok, berberek, csak hogy néhányat említsek. Marokkó neve azt jelenti: Nyugat. Ez kifejezi, hol foglal helyet a keleti kultúrában."

A fúziós kísérletezések mellett legalább olyan fontos a Chalaban számára a tradicionális marokkói zene. Népdalfeldolgozásokat játszanak, melyek „repetitívek, monotonok, de csöppet sem unalmasak" meséli a zenész, természetesen magyar nyelven. És amit az egyik legfontosabb erényüknek tartanak: olyan tradicionális hangszereken játszanak, amin az országban más nem, ilyen például a guembri, egy afrikai hangszer, amelyet a 16. század óta használnak Marokkóban. Az arab lant, vagy más jellegzetes ütős hangszerek segítenek az autentikus hangzás megőrzésében.

Said a tíz év során sok jó hazai zenészt gyűjtött maga mellé, így most Vázsonyi János szaxofonos és Jelasity Péter altszaxofonos, Torják Dávid basszusgitáros, Lázár Tibor dobos, Kovács Bálint gitáros alkotja a zenekar magyar tagságát, Said Tichiti, Khalid Moutahirr pedig a marokkói zenét hozza. A koncerteken és a lemezeken gyakran lépnek fel vendégzenészek is, akik a legkülönfélébb zenei stílusokat képviselik.

A Chalaban dalai legtöbbször arról szólnak, amiről a dalok mindenhol a világon. A szép női szemekről (Oyoun című dal), a megélhetési problémákról (Kif n-dir, vagyis Mit tehetek?), vallásról (Albaraka). Saidnak azonban lesz egy személyes ihletettségű dala is. Az egyik számot - most dolgozik rajta - Nelson Mandelának írja, annak az embernek, akinek sokan köszönhették szabadságukat. „ A dal a rasszizmusról, a rabszolgaságról szól, azokról a dolgokról, amelyek az én családomat is személyesen érintették." Said Tichiti édesapja ugyanis rabszolga volt egykor...


Marokkói est: Chalaban - lemezbemutató koncert; B'net Marrakesh

Km.: Chalaban (tagjai: Said Tichiti/guembri, lant, ének, ütőhangszerek, Ahmed Tabet/mandolin, ütőhangszerek, ének, Torják Dávid/basszusgitár, Kovács Bálint/gitár, Golovic Ferenc/dob, Vázsonyi János/szaxofon, Jelasity Péter/szaxofon, Abdul Aziz /ütőhangszerek)

2009. november 3. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ZSIMÜ 2019

A gothic metál egyik legnépszerűbb énekesnője a Zsidó Művészeti Napokon

Izgalmas zenei fúzióval érkezik az idei Zsidó Művészeti Napokra Moran Magal izraeli származású énekesnő.
Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.
Jazz/World ajánló

Zeneünnep - Pop, swing, klezmer

Szűcs Gabi, Falusi Mariann és Váczi Eszter közös koncertje június 1-jén,19 órától látható a MOMkult Színháztermében, a Zsidó Művészeti Napok keretében.
Jazz/World budapest folk fest

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.