Jazz/World

Max Raabe újra Pesten

2011.03.14. 10:00
Ajánlom
A frivol Max Raabe és a nagyszerű Palast Orchester visszatér a Művészetek Palotájába, hogy új lemezüket bemutassák. INTERJÚ

Bájos gazember frakkban, a Kabaré konferansziéjának stílusában, egyszerre vicces és zseniális: Max Raabe és tizenkét tagú zenekara, a Palast Orchester a 20-as, 30-as évek német és nemzetközi szalonzenéjével hódította meg a világot. Pókerarccal, utánozhatatlan eleganciával énekel kuplékat, filmslágereket, Kurt Weill songokat, Friedrich Hollender, Fred Raymond, Robert Stolz, Irving Berlin dalokat. Tom Jones Sexbombja, Abba-slágerek vagy Britney Spears-dalok is szerepelnek Raabe és a Palast Orchester repertoárján.

Raabe az Észak-Rajna-vesztfáliai Lünen templomi gyerekkórusban énekelt, majd a berlini Művészeti Akadémián szerzett operaénekesi diplomát. 1986-ban egyetemista társaival alakította meg a Palast Orchestert. Két éve nagysikerű koncerttel mutatkoztak be a magyar közönség előtt, szintén a Művészetek Palotájában. Most szélesebb merítésű dalokból összeállított új lemezét mutatja be, melynek címe azt állítja, hogy egyedül nem lehet csókolózni.

- Képzett baritonként soha nem bánta meg, hogy eltávolodott az operától?

- Cseppet sem. Rátaláltam arra a műfajra, ami nekem való.

- Mi inspirálja a 20- as, 30-as évek német dalaiban?

- Zeneileg az elegáns, gyönyörű kompozíciók, a fülbemászó dallamok, az igényes hangzások. Korhangulat szempontjából egy bizonyos melankólia, a szövegeket illetően pedig a szellemesség, az irónia, olykor a fekete humor.

- Hogyan kezdődött ez a vonzalom?

- Még kamasz koromban. Igaz, klasszikus zenei képzésben részesültem, de Wagner és Beethoven zenéje mellett a fülembe ivódtak a régi berlini slágerek. A rádióban és a szüleim bakelitlemezein hallgattam őket.

- Javarészt a weimari köztársaság idején született dalok szerepelnek a Palast Orchester repertoárján. Ehhez a korszakhoz kötődik?

- Kétségkívül nagyon izgalmas, nyugtalan korszak volt. Sajnos vészterhes, veszélyes idők követték, de ami engem ebből érdekel, az a stílus, az arányérzék, az elegancia. A weimari köztársaság művészete festészetben, képzőművészetben, zenében, színházban, filmművészetben egyaránt új utakat nyitott.

- Amikor 1986-ben egy berlini pizzériában művészeti akadémiás társaival megalakították a Palast Orchestert, az volt a céljuk, hogy ennek a kornak a hangulatát, az életérzését közvetítsék?

 - A nyolcvanas években elindult egy retro hullám. Nem nevezném nosztalgiának, inkább a 20-as, 30-as évek művészeti újra felfedezésének. A Palast Orchester baráti alapon szerveződött, volt köztünk építész, mérnök, képzőművész, akik hobbiból zenéltek. Az első koncertünket 1987-ben a berlini Művészeti Akadémia aulájában tartottuk. Harminc dal volt a repertoárunkon, ma már több mint négyszázötven. Idővel, főként az elején néhányan lemorzsolódtak, új tagokkal bővültünk. Ami nagy erényünk, hogy „sokszólamú" zenekar vagyunk, sokan több hangszeren is játszanak.

- Minek tulajdonítja a huszonöt éve tartó frenetikus sikerüket világszerte, különösen úgy, hogy a dalok többségét németül énekli?

- Néhány angol mondattal eligazítom a közönséget a vicces szövegek megértésében. Ami a sikereket illeti, vélhetően úttörők vagyunk, jó időben, jó érzékkel „ szimatoltuk meg", hogy a közönség igényli azt a fajta modern régimódiságot, amivel stílust teremtettünk.

- Milyen dalokat szeret leginkább a közönség ?

- Attól függ, hogy milyen közönségről beszélünk. Németországban érthető módon fogékonyabbak a hazai dalokra. Európában, német nyelvterületen például Lehár Ferenctől a Vágyom egy nő után mindig bejön.

- Milyen utakon jutnak hozzá a régi dalokhoz?

- Az igazi kihívás ebben a kutatómunkában, amikor ismeretlen vagy elfeledett gyöngyszemekre vadászunk. Jó detektívek módján minden nyomon elindulunk. Bolhapiacokon, archívumokban, állami és magángyűjteményekben kutakodunk. Előfordul, hogy telefonon, levélben, közvetítők útján kapunk ajánlatokat.

- 2005-ben a Carnegie Hallban is felléptek, az első szólólemezét, a Raabe Singt-et is ott rögzítették élő koncerten. Milyen érzés volt?

- Fantasztikus! Minden zenész álma, hogy egyszer bevegye a komolyzene templomát. Standing ovationnal fogadott a közönség, három ráadást adtunk. Ez azért is meglepő, mert főleg német repertoárt adtunk elő. Másfelől mégsem az, ha arra gondolok, hogy a 20-as, 30-as évek szórakoztató zenéje oda-vissza hatott, megfertőzték egymást. Elvégre emigráns német zeneszerzők írtak amerikai slágereket, film és Broadway musicaleket. Emellett sok amerikai örökzöld született európai dalok motívumai alapján.

- Marilyn Manson esküvőjén is koncerteztek. Elég rendhagyó élmény lehetett a sokkoló rocker és a szalonzenészek találkozása...

- Majdnem lekéstük az esküvőt. Eredetileg Írországban koncerteztünk volna aznap, végül átszervezték az ottani fellépésünk időpontját. Manson amúgy nagy rajongónk. Én is tisztelem őt, különösen azóta, amióta láttam egy intelligens megnyilatkozását Michael Moore Kóla, puska, sültkrumpli című filmjében. Ami közös bennünk, hogy kitaláltunk magunknak egy stílust. Igaz az övé jóval komorabb, mint az enyém.

- Az ön színpadi figurája visszafogott, nélkülözi a testbeszédet, a gesztusokat, mégis óriási hatást vált ki.

- Nyílván a kevés több, mint a sok alapon. Lógó, élettelen karokkal állok a mikrofon előtt. Minden érzés az artikuláción és a mimikán keresztül jut el a nézőkig.

- Első szólólemeze, a Raabe Singt Christopher Israel zongorakíséretével bensőséges hangvételű dalok fűzére. Idén egy popalbummal jelentkezett szólistaként. Új oldaláról szeretett volna bemutatkozni?

- A Küssen kann man nicht alleine annyiban popzene, hogy a zeneszerzője ebben a műfajban tevékenykedik. A dalszövegeket én írtam, a hangvétele viszont megfelel a 20-as, 30-as éveknek.

- Milyen a kapcsolata a magyar zenével?

- Brahms Magyar rapszódiájával /feltehetően a Magyar táncokra gondolt - A szerk./ és Lehár Ferenc operett slágereivel nagyjából kimerül a tudásom.

- Milyen zenét szokott hallgatni?

- Otthon leginkább klasszikusokat, kamarazenét, Bachot. Útközben mindig szól a rádió, Madonnától Robbie Williamsen át Amy Winehouse-ig sokféle stílust, előadót szeretek.

Március 26, 20:00, Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Max Raabe és a Palast Orchester
Budapesti Tavaszi Fesztivál

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Oláh Szabolcs: "A zenét spirituális útnak tartom"

A Fidelión debütál a gitáros-zeneszerző Oláh Szabolcs kvintettjének új sessionvideója, mely a szeptember 6-án megjelenő – de az iTunes-on már előrendelhető – Crystal Brook című lemezen szereplő Dawn Rider című kompozícióhoz készült. Ennek apropóján fel is tettünk néhány kérdést Oláh Szabolcsnak.
Jazz/World magazin

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?
Jazz/World balatonfüred

Kedden kezdődik a Balatonfüredi Prímásverseny

Ebben az évben a cigányprímásokon a sor, hiszen a 7. Prímásverseny nekik szól. A versenyre idén tíz prímás jelentkezett az ország több pontjáról.
Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.