Jazz/World

Medvesalji népzene

2011.01.19. 16:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat harminckettedik lemeze Medvesalja népzenéjét mutatja be.

A Medvesalja a Zoborvidék után a felvidéki magyarok talán legalaposabban feltérképezett, egyben egyik legkisebb kiterjedésű néprajzi tájegysége. E kistáj településeinek nagyobbik része: Almágy, Óbást, Egyházasbást, Tajti, Vecseklő és Medveshidegkút (valamint két népesebb pusztája, Belezsér és Bakóháza) Szlovákiához tartoznak, szlovák nemzetiségű lakosságuk aránya viszont máig elenyésző. Két falu tartozik még a Medvesaljához, az országhatár magyarországi oldalán található Cered és Zabar. A Magyar Királyság 1920-ban bekövetkezett feldarabolásáig a Medvesalja területén Gömör és Kishont, illetve Nógrád vármegyék osztoztak, nagyjából egyenlő arányban. Ám a közigazgatási tagoltság a hosszú évszázadok alatt sem tudta megbontani a medvesaljaiak összetartozás-tudatát, s e táj néprajzi képe máig egységes maradt. A falucsoport létezésének első írásos dokumentumai a 13-14. század fordulójának korából származnak.

Balogh "Savanya" Zoltán zenekarának bemutatását kezdjük talán egy első látásra könnyen elfogadható, mégis érdekesen sántító kijelentéssel, mely szerint a lemezen szereplő zenészek a város nagy múltú cigánybandáinak utolsó hírmondói. E megállapítás egyfelől helytálló, hiszen Füleken nagyapáink legénykorában, a két világháború közti időszakban több kiváló cigányzenész-dinasztia is szolgálta a lakodalmak, mulatságok vagy ipartestületi bálok zenei igényeit. Kiadványunk stúdiófelvételeinek idejére viszont már Dundi, Vitéz Ali, Huszi vagy Kapuszájú bandáinak hírmondója sem maradt, s a városban alig lakott annyi muzsikus, hogy össze tudjon állni egy teljes, hagyományos cigányzenekar. Másfelől, ha áttekintjük lemezünk szereplőinek adatait, kiderül, hogy az összes itt hallható zenész a szomszédos (néhai) Gömör és Kishont vármegye valamelyik közeli településén született (lemezünk cimbalmosa nem is költözött ki a szülőfalujából, haláláig Balogfalán lakott). Életük mégis összefonódott a várossal, amely a vendéglők, illetve a társadalmi élet megannyi ünnepi eseménye révén, ha nem is mindig rendszeres, de legalább a tanult szakmájukból származó kereset lehetőségével vonzotta őket magához. Muzsikusaink a zenélés mellett a pártállami időkben mind különféle egyéb, "jegyzett" foglalkozásban is kénytelenek voltak elhelyezkedni. Többségük a füleki zománcgyárban vagy a bútorgyár valamelyik üzemében vállalt munkát. A zenekart vezető Balogh "Savanya" Zoltán viszont ezen a téren is kiemelkedett a zenészkollégák sorából. A hetvenes évek végétől ő volt a város egyik postása, majd az 1989-es fordulat után több üzleti vállalkozást is beindított. Lemezünk stúdiófelvételeinek idején Füleken egy kávézó, valamint egy zálogház tulajdonosának mondhatta magát.

 

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Klasszikus

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?
Jazz/World lemezajánló

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Jazz/World hír

Lukács Miklósé az év jazzalbuma

A MagyarJazz.hu szakmai szavazatok alapján ismerte el az év legjobb jazzelőadóit és lemezeit. A legjobb zenekar a Modern Art Orchestra, a legjobb énekesek Winand Gábor és Hajdu Klára.
Jazz/World lemezajánló

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Jazz/World jótékonyság

Gyűjtés indul nehéz helyzetben lévő népzenészek számára

Gyűjtés indul nehéz helyzetben lévő népzenészek megsegítésére; az Összefogás hagyományőrző mesterekért elnevezésű kampány zárásaként december 19-én online jótékonysági gálaestet szervez a Hagyományok Háza.