- Kitől származott az ötlet, hogy a Bernstein-évfordulóra a zeneszerző másik oldalát is megmutassátok?

- Mint annyi produkciót, ezt is Barcza-Horváth József bőgőművész, a férjem találta ki. Tavaly ősszel jutott eszébe, hogy csináljunk egy ilyen tematikus estet; akkor még nem is tudtuk, hogy idén lesz Bernstein születésének 100. évfordulója, tehát ez egy teljesen véletlen egybeesés volt.

Ugyanakkor egy fantasztikus karakter volt, élvezetesen tudott beszélni a zenéről, ezért úgy gondoltuk, hogy izgalmas lenne, ha róla készült archív felvételek vetítésével megidéznénk őt magunk közé.

Szőke Nikoletta (Fotó/Forrás: Lukács Dávid)

- Bernstein írt jazzszimfóniát, és különböző instrumentális jazzműveket, de a musicaljei mennyire adnak alkalmat jazzes éneklésre, improvizációra?

- Ez egy izgalmas kihívás volt, mert bár instrumentális jazzlemezek készültek már Bernstein műveiből, még senki nem próbálta meg elénekelni ezeket a nagy musical betétdalokat jazzes ízzel.

Úgyhogy teljes mértékig nekünk kellett rájönnünk, hogyan tudnak ezek a dalok megszólalni jazzfrazírral, és hogyan tudjuk megtalálni ezekben a saját hangunkat úgy, hogy a dal se sérüljön. Van egy-két olyan szerzeménye, ami már szinte jazz-standarddé vált: nagyon híres Bill Evans előadásában a Some Other Time, vagy Tony Bennett Lucky To Be Me-felvétele, de a repertoárunkban többségében a musicaldalaiból válogattunk. Idén sok produkció tiszteleg Bernstein előtt, de ezek általában a klasszikus zenei munkásságának állítanak emléket. A mi produkciónk különlegessége, hogy jazz, másrészt vokális.

Kapcsolódó

„Bernsteintől emberséget tanulhatunk”

500 perc tiszta zene: Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar a magyar zenei élet krémjét gyűjti egybe február 4-én a Müpában, hogy Leonard Bernstein és a 20. század nagy amerikai zeneszerzők életművéből válogassanak.

Szőke Nikoletta és Gájer Bálint

- Milyen duettpartner Gájer Bálint?

- Bálinttal léptünk már fel közösen, fantasztikus hangja van, ezért abszolút az ő neve ugrott be elsőként, amikor felmerült, hogy szükség lenne egy partnerre az olyan dalokhoz, amik duettként íródtak, mint a West Side Storyból a Tonight vagy a Somewhere. Az első próbák után mondhatom, hogy nagyon passzol egymáshoz a hangunk és az énekstílusunk.

- Nem lehet elmenni szó nélkül A Dal 2018 című műsorban való szereplésetek mellett. Tavaly hosszú Facebook bejegyzésben fejezted ki örömödet Salvador Sobral jazzénekes győzelme kapcsán. Az ő sikere inspirált arra, hogy elinduljatok a versenyen?

Kapcsolódó

Megdöbbentő: Jazzénekes nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon!

Valami egészen szokatlan dolog történt szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében: a sok gyárszalagon készült mesterséges zene, showelemmel felturbózott produkció helyett az a portugál Salvador Sobral nyert, aki a lehető legegyszerűbben előadott egy gyönyörűen meghangszerelt latin jazzballadát.

- Nem. Régóta mondogatták nekem, hogy induljak a versenyen, de a dalok rögzítése, kivitelezése nagyon sok időt és előkészületet igényel, ezt pedig eddig nem sikerült kiviteleznem. Másrészt a Montreux-i Jazzfesztivál énekversenye után (ahol első díjat nyert – a szerk.) azt mondtam magamban, hogy egy ideig nem szeretnék versenyezni, ezt kipipáltam az életemben. Most azonban, amikor Szakcsi Lakatos Róbert felkért, hogy Kökény Attilával énekeljem el a dalát, nem tudtam nemet mondani. Nagyon megtetszett a dal és a Kökény Attilával közös éneklés ötlete.

- Hogyan érezted magad a showműsorban, ahol az élő koncertekétől egészen eltérő stúdióközeg van?

- Nagyon izgultam, mert technikailag is voltak számomra újdonságok: soha nem énekeltem még fülmonitorral, ami által egyszerre olyan, mintha stúdióban lennék és koncerten. Másrészt féltem, hogy tévédíszletben esetleg másképp fogok majd működni, mint koncerten, ahol a közönség egy nagyon erős inspirációt jelent. Ez egy olyan zene, ami igazán élőben működik jól, ezért aztán a felvételeken is mindent bele kellett adni az éneklésbe, hogy átjöjjön ennek a hangulata. Ugyanakkor a szokatlansága ellenére is nagyon örülök, hogy egy ilyen nagy nézettségű műsorban szó esik a jazzről.

Egy ideje van bennem egy kötelezettségtudat, hogy a jazz-szerető közönségen túl azokhoz is eljuttassuk a műfajt, akik számára még mindig misztérium lengi körbe ezt a világot.

Nem szégyellem bevallani, hogy sok embernek szeretnék énekelni, hiszen csak úgy tud élni a műfaj, ha van rá befogadóközeg. Személy szerint a közösségi kommunikációimmal és az újabb produkcióimmal is azt szeretném megmutatni, hogy igenis megfér egymás mellett a magas fokú szakmaiság és a magas fokú szórakoztatás.