Jazz/World

Megjelent A jazz évszázada című könyv

2015.06.22. 15:26
Ajánlom
Hiánypótló, alapos kötetet írt a jazz két hazai szakértője, Kerekes György és Pallai Péter. A jazz évszázada című könyv alapvetően a műfaj 20. századi amerikai történetét meséli el több száz zenei illusztrációval, amelyhez külön YouTube csatorna készült. A könyvbemutatót június 25-én, este fél 7-től a Fuga Budapesti Építészeti Központban tartják.

"Átfogó jazztörténeti könyv magyar nyelven még nem jelent meg, bár a műfajról írt korábban Gonda János, Pernye András és mások is. A jazz évszázada segítségére lehet azoknak a hazai zenészeknek, akik szeretnék a műfaj történeti eredetét feltárni, de azoknak is, akik nem foglalkoztak zeneelmélettel. A nagyokat, például Duke Ellingtont vagy Count Basie-t mindenki ismeri, de beszéltem egészen kiváló muzsikussal, akik még nem hallott Gerry Mulliganről" - mondta Pallai Péter.

A Fidelio Media Kft. gondozásában megjelent kötet megírása mintegy másfél évet vett igénybe. A két szerző fele-fele arányban (10,5:10,5) elosztott egymás között 21 fejezetet. "Mindketten foglalkoztunk a hangszerek bemutatásával, és a jazz kialakulásához, népszerűsödéséhez vezető társadalmi, kulturális, gazdasági háttér bemutatásával is". Az utolsó, az európai jazz kialakulását és néhány jellegzetes előadóját taglaló részt egy harmadik jazzszakértő, Zipernovszky Kornél írta.

A könyv egyik célja az volt, hogy a jazzt jobban lehet szeretni, ha érti az ember. A kötet megmagyarázza a jazzhez köthető alapvető fogalmakat, másrészt zeneileg illusztrálja is ezeket: Cseke Gábor zongoraművész eljátszotta például a szinkópát, a harmóniasort, a kétnegyedes szvinges lüktetést, a kromatikus skálát, a New Orleans bluest és sok minden mást.

Ezekhez, valamint a jazz történetének legfontosabb felvételeihez, összesen 750 kliphez egy YouTube csatornát rendeltek  - talán ez az első könyv Magyarországon, amely ezt a megoldást választotta.

"A magam részéről úgy dolgoztam, hogy elképzeltem magam előtt a zenéket, szinte időrendi és fejlődési sorrendben, és ezekre építettem, amit leírtam. Egy-két alkalommal tértem csak el ettől, például amikor olyanokra akadtam, akik után ugyan alig maradt fent zene, de egészen kiválóak voltak és befolyásolták az adott kor fejlődését. Ilyen volt Jesse Stone zongorista zenekara az 1920-as évek végén vagy Freddie Webster trombitás, aki után mindössze egy nagyzenekari felvétel maradt, ám Miles Davisre is hatással volt" - fejtette ki a szerző.

Utóbbi, Miles Davis, a trombitás legenda az egyetlen jazz-zenész, akivel külön fejezet foglalkozik. "Nem teremtett önálló stílust, de képes volt meglovagolni a modern zenei hullámokat, és hihetetlen jó érzékkel választotta ki maga mellé a leginvenciózusabb zenészeket".

A jazz történelmi és műfajszerkezeti megközelítésben egyaránt a szabadság zenéje, de a hatvanas-hetvenes évek kötetlen free jazze ebben olyan fokra jutott, amelyet már csak kevesen voltak képesek követni. Pallai Péter hozzátette: ettől egy kicsit azóta hátrább lépett a jazzvilág, több kompozicionális és hangszerelési elem jött vissza.

"A könyvben kifejezetten a 20. századi amerikai jazzel foglalkoztunk, ami jóval egységesebb hangzat, mint amit Európában hallunk. De a latin-amerikai és indo jazz kialakulása is azt eredményezte, hogy a világon több helyütt ma már nem az amerikai bluest tekintik az improvizáció ugródeszkájának, hanem a saját népi zenei hagyományokat. Így van Afrikában, Ázsiában, Skandináviában, és nálunk, Magyarországon is, ahol a Dresch Quartet magyar pentaton zenéből farag improvizált jazzt. De a könyvben a magyar jazzel nem foglalkoztunk, annak történetét tavaly megírta Jávorszky Béla Szilárd" - mondta.

Pallai Péter 13 évesen, 1951-ben talált rá a jazzre, amikor az be volt tiltva Magyarországon, és azóta is szerelmese a műfajnak. Az 1956-os forradalom után tanulmányait Londonban fejezte be, volt a BBC magyar osztályának munkatársa, később pop- és jazzműsorokat is szerkesztett, vezetett. A rendszerváltozás után kétlaki lett, Budapestről tudósította a BBC magyar adásait. Nyugdíjazása után különböző budapesti rádióknál népszerűsítette a jazzt. Több történelmi témájú kötet szerzője.

Kerekes György (1945) zenélt a hatvanas években, majd építészként sikeres karriert futott be, egy időben Budapest főépítésze volt. A 2005-ben és 2006-ban megjelent, Jazzportrék című kétkötetes művében összesen 1100 oldalon mutatja be a műfaj történetének kiemelkedő muzsikusait. Pallai Péterrel évek óta közösen szerveznek jazzkoncerteket a Budapest Jazz Clubban.

A jazz évszázada című könyv bemutatója június 25-én este lesz a Fuga Budapesti Építészeti Központban, ahol Balázs József zongorista játszik majd, a bevezetőt pedig Kovács István színművész olvassa fel..

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.