Jazz/World

Megtalálták a kiégés ellenszerét, úgy hívják: Chick Corea

2019.07.06. 15:10
Ajánlom
A zongorista két év után július elsején vadonatúj, The Spanish Heart Band nevű formációjával tért vissza Budapestre a Get Closer Concerts szervezésében. Ünnep volt a Kongresszusi Központban. Írásos párbeszédben rekonstruáltuk a történéseket.

Goór Gábor: Hát ez valami fantasztikus volt, Chick tényleg egy géniusz... Szinte el sem hiszem, hogy mindazt amit láttunk és hallottunk, 78 évesen "követte el". Bejött, bemutatta a zenekart és az új album első dalával, az Antidote-tal indított, beadva a közönségnek az első ellenanyagot az unalmas hétköznapok ellen.

Chick Coreáról köztudott, hogy felmenői között spanyolok is vannak, így a "Spanish Heart" nem csupán költői kép nála. A madridi Jorge Pardo tenorszaxofonos és fuvolista, valamint Nino Josele flamencogitáros mindketten Paco de Lucia zenekarának tagjai voltak, ők az andalúz, dél-spanyol hagyományok újragondolói, akik magas szinten beszélik az eredeti flamencót is. Csakígy a ritmuszekcióhoz csatlakozó flamencotáncos, Nino de los Reyes, akia tradicionális flamencoösszejövetelekhez hasonlóan táncával szerves része lett a zenének. A kubai bőgős, Carlitos Del Puerto és a venezuelai ütőhangszeres Luisito Quintero a latin-amerikai zenét képviselték. Míg a New York-i szcéna krémjéből érkező Marcus Gilmore dobos, Steve Davis pozanos és Michael Rodriguez trombitás – ugyan nem latin származásúak – mindannyian hangszerük élvonalbeli játékosai, akiknek stílusérzéke kiváló.  

Szász Emese: Corea azt nyilatkozta egyszer, hogy számára a kubai tánczene volt az ellenszer „a komolyabb, heves jazz utáni kiégettségére”. Az pedig a koncert első taktusaiból is nyilvánvalóvá vált, hogy 78 évesen nem akar már bizonygatni semmit, csak ünnepelni. A turnét beharangozó interjúban mondta is, hogy a barátaival közös örömzenéléseket szerette volna megörökíteni – milyen szerencsés, hogy a barátai hozzá hasonlóan világklasszis muzsikusok! Ráadásul úgy válogatta társait, hogy

egy esetleges apokalipszis esetén ez a nyolc ember egy másik bolygón is képes lenne rekonstruálni a teljes afro-kubai és latin zenei hagyományt.

Így amikor belekezdtek az Antidote fúvós uniszónójába, a közönség kénytelen volt azonnal megadni magát ennek a súlyos dallam- és ritmustámadásnak, és az intellektus egy időre pihenni tért.

TheSpanishHeartBand190701-048-182223.jpg

Michael Rodriguez (Fotó/Forrás: Kleb Attila / Get Closer Concerts)

GG: Már itt megcsillogtatta mindenki tudásának legjavát, az eredetileg alig kilencperces opuszt közel húsz percben adták elő – megannyi improvizatív játékkal. Jorge Pardo szaxofonszólóját nem lehet nem kiemelni, akkorát fújt, hogy a szám is tátva maradt. S a dal végén jött a lényeg, hiszen a spanyol zene tánc nélkül elképzelhetetlen: Nino de los Reyes tánca mindenkit lenyűgözött.

Ahogy beszélgettek Chickkel, egy komplett dialógus hangzott el, ahol a tánccipő kopogása felelt a zongora hangjaira változatos ritmikával és hangsúllyal.

A végén Chick azért kibökte, amit mindenki megtapasztalt: “Ez tényleg egy jó dal!”

TheSpanishHeartBand190701-063-181433.jpg

Nino de los Reyes táncol (Fotó/Forrás: Kleb Attila / Get Closer Concerts)

SZE: Volt egy sajátos humora annak, hogy Chick Corea úgy zongorázott, ahogy a táncos “fütyült”. Persze szokás mondani, hogy a flamenco táncos karmester is – Corea esetében mégis lenyűgöző volt látni azt az alázatot, amivel a világ egyik legnagyobb jazz-zongoristájaként követte Nino de los Reyes lábkopogását, és fordítva. Jorge Pardo pedig számomra is a csapat egyik legüdítőbb jelensége volt, aki egész lényével – beleértve pimasz és elegáns szólót – a déli lazaságot és sármot sugározta. A tenorszaxofon mellett a későbbiekben a fuvolát is elővette, hiszen ő az új flamenco, vagy ahogy ők mondják, “nuevo flamenco” egyik letéteményese, az elsők között használta a fuvolát ebben a zenei környezetben. Számomra a fuvola valahol analóg a női énekesek hangjával, Padro pedig különösen érthető tagmondatokban, énekszerűen játszik, ami nem meglepő annak tudatában, hogy ő maga énekes is. Egyébként a lemezen a híres panamai Ruben Blades énekel, Corea felesége, Gayle Moran Corea és Maria Bianca pedig vokálozik. Ők most nem jöttek el az európai turnéra – amelynek második állomása volt Budapest (!) – így a zenészek adták elő a fontosnak vélt vokális szólamokat, ami fűszernek jó volt, de ha elmaradt volna, sem lett volna ízetlen az étel.

GG: Nem lett volna ízetlen nélküle se, de azt vallom:

minden zenének része az emberi hang, s ezért szeretem kiemelten a vokális jazzformációkat.

Egy régi klasszikus, a Duende érkezett meg a színpadra, amit Chick Corea  Paco de Lucia-nak dedikált, aki nagy hatással volt rá. Ahogy a felkonfban elmondta, Nino a gitárját is Paco de Luciától kapta, akinek a zenekarában játszott. A dalt egyfajta fájdalmas zongorajáték vezette be, melyet a fuvola finoman hozzásimulva kerekített ki. Gyönyörű megemlékezés ez az elhunyt szerzőről. Kisírva bánatukat egy kis “life goes on”-hangulatban játszanak tovább, s a dal a végére igazi tiszta, fúziómentes jazzműbe torkollik az előadás.

SZE: Ennek a dalnak a sötétebb tónusaiban szinte életre kelt az a belső démon, amiről a duende a jelentését kapta. De mindez fokozatosan világosodott a fúvósok fényei által. Nagyon tetszett, hogy Corea nem imitálta a flamencós frazírvilágot, hanem a saját nyelvére fordította le ezt az életérzést, ami szerintem nem áll távol a magyarok sírva vigadásától. Örültem annak is, hogy teret és lehetőséget biztosított Nino Joselének egy hosszabb szólóra, akinek visszhangzó húrjain megnyilvánulhatott a flamenco magánya, a fájdalom égbekiáltása, ami a közös zenében oldódik. 

TheSpanishHeartBand190701-050-181433.jpg

Nino Josele (Fotó/Forrás: Kleb Attila / Get Closer Concerts)

GG: A harmadik dal egy Paco de Lucia-szerzemény volt, amit egy későbbi feldolgozásban közösen is rögzítettek Chick Coreával. Jorge itt letette a szaxofont, és előkapta fuvoláját, mellyel a lassú, merengős dalt remek érzelmekkel tolmácsolta. Nino Josele megmutatta a flamencogitározó “fogafehérjét”, autentikusságához kétség sem férhetett. Pulzáló, változatos ritmika jellemezte játékát. Persze a fúvós szekció többi tagja sem volt rest, mindenki odatette magát, igazi mediterrán hangulatot hozva a színpadra. A végén ismét egy kis tánc és zongora játszott kérdezz-feleleket könnyed vitajelleggel, a nézők pedig kezükkel tapsoltak a ritmusra. Csoda, hogy a dal végén ováció és tapsvihar volt a köszönet?

SZE: Ebben a Zyryab című számban már felsejlettek a flamenco arabos színei. Ebbe a keleties fuvallatba szépen kapcsolódott be Steve Davis pozanos és Michael Rodriguez trombitás is, ami a középtempójú számban is sodró flowt eredményezett. Paco de Luciának egyébként a Zyryab volt az egyik első olyan albuma, amivel megalapozta az új flamencót, aminek most egy még eggyel továbbgondolt verzióját hallhattuk Chick Corea zenekarától. De nem telepedett rá ez az értelmezés a Paco de Lucia-kompozícióra: épp az volt benne a szép, hogy

míg Jorge és Nino az autentikus flamenco felől, addig Chick az amerikai jazz felől indult el, és a mértani középpontban találkoztak.

Számomra ez az igazi világzene, ahol a kultúrák demokratikusan és organikusan szövődnek össze.

TheSpanishHeartBand190701-071-181434.jpg

Jorge Pardo (Fotó/Forrás: Kleb Attila / Get Closer Concerts)

GG: Ezért is tudnak a különböző nációjú jazz-zenészek remekül együtt dolgozni, hiszen egy közös nyelvet, a zenét használják mindenféle kötöttség nélkül. Fel sem ocsúdtam, de már ott állnak a tapsviharban egymás kezét fogva a színpad szélén. Észre se vettem az idő múlását. Persze bezsebelik a tapsokat, majd kisvártatva újra a hangszereknél teremtek. A ráadás dalt Chick kezdi finom, klasszikus zenei színeket idéző zongoraszólóval, melyre kis idővel Nino érzelmes húrokat pengetve válaszolgat. Később a többiek is bekapcsolódnak a játékba, és ismét mindenkinek lehetősége lett a szólóra. Aki végzett a szólóval, az kiszáll a dalból is, elsőként Chick, majd Nino és Carlitos következik. A végén ismét a puskalábú Nino tánca és a fuvolával remekül bánó Jorge közös együttese maradt, mely brutálisan jól sikerült. Szépen lassan mindenki visszakapcsolódott a dalba, Chick újabb szólóba kezdett. Nagyon érdekesen járja át a kultúrák közötti mezsgyéket, mély, magvas, elgondolkodtató játéka könnyedén lép ide-oda a flamenco határán. Micsoda utazás volt!

SZE: Türelmes ember lévén nem gyakran fordul velem elő, hogy az ajtóból fordulok vissza a ráadásra - most ez történt. Persze hogy is gondolhattuk, hogy a legnagyobb sláger, a Spain nélkül hazamennek a Spanish Heart Band zenészei?! Ha már így történt, a közönség neveletlen általános iskolásként zúdult előre a széksorok között, és végre fizikálisan is feloldódtak a határok. Hiszen ez tánczene!

Chick Corea nemcsak a főtémát, a refrént, de minden egyes improvizatív frázist visszaénekeltetett, és Kodály unokái jól vizsgáztak.

Mindenféle formalitás és maszk a földre hullott, és egy emberként örültünk a  zenének, a nyárnak.

TheSpanishHeartBand190701-1551-181432.jpg

Chick Corea & The Spanish Heart Band (Fotó/Forrás: Kleb Attila / Get Closer Concerts)

GG: Még szerencse, hogy időben meghallottam, ahogy valaki azt kiáltotta, „visszajönnek”! Ezt nagy kár lett volna kihagyni, hiszen tényleg itt szűnt meg a határ a nézőtér és a színpad között, magunk is részévé váltunk a produkciónak: önmagunkat és a zenészeket is szórakoztatva, önfeledten énekeltük vissza Chicknek talán leghíresebb dala szólamait. Mondani sem kell, hogy a végét rendesen meghúzták, és a fuvola hangjaira masíroztak ki szépen egyes sorban a backstage irányába, miközben a nézőtér felállva tapsolta a kilenctagú együttest, akik sajnos már nem jöttek vissza harmadjára. De nem volt okunk panaszra, kétórás koncertet kaptunk a 78 éves zenésztől és “friss” formációjától. A Kongresszusi Központ lépcsőjén és parkolójában sokan méltatták a remek estét, így aki ott volt, maradandó élménnyel távozott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Nők a zenében

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Jazz/World fesztivál

Négy magyar zenekar lép fel az Eurosonic Fesztiválon

A Bluebay Foxes, a Harmed, a Qualitons, valamint Devil's Trade képviseli Magyarországot a napokban zajló Eurosonic Fesztiválon, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és konferenciáján a hollandiai Groningenben.
Jazz/World Rock & Roll

Whitney Houston az egyetlen nő, aki idén bekerül a Rock & Roll Hírességeinek Csarnokába

Az idei új beiktatandók között szerepel még a T. Rex, a Depeche Mode, Notorious B.I.G., a Nine Inch Nails és a The Doobie Brothers is. A Rock & Roll Hírességek Csarnokába azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat.
Jazz/World gyász

Elhunyt Wolfgang Dauner jazz-zongorista

A német jazz egyik meghatározó „apafigurája” 84 éves volt. Egyaránt alkotott rádiónak, televíziónak, operaháznak, és persze saját jazzegyütteseinek.
Jazz/World ajánló

Melis László emléke előtt tiszteleg a MAO

Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Sörgyári capriccio Pepin bácsija által ihletett darabját is előadja január 18-án a Budapest Music Centerben a Modern Art Orchestra.