Jazz/World

Megtaláltak egy elveszettnek hitt John Coltrane-albumot

2018.06.11. 13:45
Ajánlom
55 évvel ezelőtt, 1963. március 6-án rögzítette az egyik legnagyobb jelentőségű amerikai szaxofonos a Both Directions at Once című, eddig elveszettnek hitt albumot kvartettjével, ami most a családi hagyatékból került elő.

GettyImages-3162943-133109.jpg

John Coltrane 1960-ban (Fotó/Forrás: Getty Images / Evening Standard)

Olyan ez, mint felfedezni egy új kamrát a gízai nagy piramisban”

- mondta a történelmi léptékű felfedezésről Sonny Rollins, Coltrane egykori zenésztársa, legendás tenorszaxofonos. Az album korábban nem hallott kompozíciókat is tartalmaz. Coltrane a New Jersey-i Van Gelder stúdióban rögíztette az anyagot azzal a kvartettjével, akikkel az A Love Supreme, a Coltrane, és a Ballads című lemezeket is. Nevesen Jimmy Garrison bőgőssel, Elvin Jones dobossal és McCoy Tyner zongoristával. A felvétel mastere, amit a stúdióban hagytak, elveszett és megsemmisült, de szerencsére Coltrane a saját példányát odaadta feleségének, Naimának, aki annak ellenére megőrizte azt, hogy 1966-ban szétváltak útjaik – a felvétel így a családi hagyatékban lapult több mint 50 éven keresztül.

A lemezen szereplő hét kompozíció közül kettő eddig teljesen ismeretlen volt a nagyközönség előtt: az Untitled Original 11383 és az Untitled Original 11386 munkacíműek. Coltrane mindkettőben szopránszaxofonon játszik.

A One Up, One Down című szám pedig csak a Birdland Jazz Clubban rögzített koncertfeltételen szerepelt, és eddig nem volt hallható stúdióminőségben.

A felvétel Coltrane munkásságának fontos momentumát rögzíti: két évvel az Ascension című lemeze előtt vagyunk, amikor már elkezdett nyitni az experimentális, spirituális zene felé, ugyanakkor a zenéje a free jazz hangzással is mutat rokonságot. Az 1963-as kiadású Impressions című lemez az ezt megelőző két évben készült, amin már a bebop hangzástól teljesen eltérő, nyers szólókat hallhatunk. Coltrane ugyanakkor megmaradt a melódia szerelmesének ebben az időben: a Ballads című album, amit szintén ebben az időben rögíztettek, és ugyancsak 1963-ban debütált, az egyik legérzékenyebb anyagát tartalmazza. Az 11386 munkacímű felvételen a kvartettjátéknak egy tradicionálisabb formáját hallhatjuk, ahol a szólók között melodikus részek hallhatók, és az album tartalmazza Coltrane korábban soha nem hallott Nature Boy-feldolgozását is, ami az 1965-ös, szabadabb verzióhoz képest egy kötöttebb, három perces, szólómentes interpretációja a balladának.

trane-133442.jpg

John Coltrane szopránszaxofonozik (Fotó/Forrás: YouTube)


Ben Ratliff, a Coltrane: The Story of a Sound című könyv szerzője így fogalmazott a most előkerült album kapcsán: „Ez a lemez bemutatja, amint Coltrane kvartettje elindul az utolsó, stabil és autoritív nagy korszak felé. Nincs nyoma különösebb koncepciónak, vagy nagy nagy léptékű tervezésnek. De kipróbált új hangzásokat, furcsa bluest játszik és érezni már az Impressions finomhangolását – és ez sokat jelent számunkra”. Wayne Shorter szaxofonos, Coltrane zenésztársa egy interjúban azt mondta, hogy az album címe egy kompozíciós ötletre utal, amit Coltrane mondott neki, mégpedig, hogy kezdjenek a zenei mondat közepén és onnan egyszerre haladjanak a kezdőpont és a végpont felé. John Fordham jazzkritikus azonban másképp értelmezi a címet. Szerinte

Coltrane visszapillant a bebopra – a virtuozitás és melodikusság forrására, amit ő a végsőkig szétfeszített – és a jazz dalközpontú líraiságára, amit ebben az időben fedezett fel újra Duke Ellingtonnal és Johnny Hartmannal karöltve. Ugyanakkor már előre vetíti azt az intenzív, mantraszerű, spirituális töltetű zenét, amit az A Love Supreme című 1964-es albumán teljesített be".

Hallgass bele a lemezbe!

(forrás: The Guardian)

Szakrális jazz, avagy ki volt John Coltrane?

Kapcsolódó

Szakrális jazz, avagy ki volt John Coltrane?

John Coltrane megszállottsága olyan életművet ihletett, amely túllépve a jazzen, visszanyúlt a zene forrásához, hogy megsemmisítse és vallásos élménnyé változtassa azt. Coltrane nem csak egy teljes műfaj határait tágította ki, jelenléte mélyen beleivódott a korszak zenéjébe, hatása pedig máig érzékelhető. Közel ötven évvel a halála után is ugyanaz a megmagyarázhatatlan, transzcendens nyugalom árad minden hangjából, pályafutásának ívén végigtekintve azonban szépen kikristályosodik, hogy telítődött meg a pusztán a technikai fogások elsajátításán dolgozó útkeresés egy olyan gondolatisággal, ami aztán teljesen új távlatokat nyitott meg a jazz előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.
Plusz

Dömösön folytatódik a Szeláví! Fesztivál története

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb településén, Dömösön. Sátrazás a csillagok alatt, három nap önfeledt szabadság: idén is várja a kikapcsolódni vágyókat a Szeláví! Fesztivál.
Könyv

Borsik Miklós veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A költő, író, kritikus április 30-án a Nyitott Műhelyben veheti át a fiatalon elhunyt művészről elnevezett elismerést, amellyel a Hazai Attilához hasonlóan újító, kísérletező szerzőket ismerik el. 
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?
Jazz/World hír

A Berklee-n tartott mesterkurzust Lukács Miklós cimbalomművész

A világhírű zeneoktatási intézmény valenciai campusán tartott kurzuson a hallgatók és a tanárok is megismerkedhettek a cimbalomban rejlő számtalan lehetőséggel.