Jazz/World

Melingo, a csöppet sem feszengő tangókirály

2017.04.23. 20:25
Ajánlom
Hidegrekord dőlt és hó esett azon az áprilisi napon, amikor Daniel Melingo, a két lábon járó „tangós hang” a budapesti MOMKult színpadán játszott. Így is sikerült elérnie, hogy bő két órára Buenos Aires érzelmektől túlfűtött, külvárosi kocsmáiban érezzük magunkat.

Bár koncertre érkeztünk, egyben színházi élményt is kaptunk Daniel Melingo előadásán, aki a világsztárokat immár havi rendszerességgel szállító Get Closer produkciós iroda jóvoltából érkezett Budapestre április 19-én. Szögezzük tehát le: Melingóról nem érdemes csupán multiinstrumentalista zenészként és énekesként nyilatkozni, hiszen ő a szó legpozitívabb és legteljesebb mértékében előadó, performer. Ez persze részben a műfaj sajátja, hiszen ha van szövegközpontú zene, akkor a tangó az. Ráadásul mivel a tolvajnyelvből alakult, irodalmi spanyol nyelven, a fundangón szólnak ezek a mélabús sorok, szükséges is, hogy az énekes erős színpadi jelenléttel és előadásmóddal segítse a megértést.

Daniel Melingo

Daniel Melingo (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

De ez még nem jelenti azt, hogy minden tangóénekes egyben jó előadó is, 

pláne ritka az olyan, aki a figyelmet a humor és a pátosz keskeny határmezsgyéjén balanszírozva képes fenntartatni órákig.

Márpedig Melingo ilyen, amiről a bizonyítványát már belépőjével kiállítja. Bevezetőként két instrumentális szám is elhangzott kiváló zenekara tolmácsolásában, kellően megteremtve a várakozást egy hatásos antréhoz. Miután talpig feketében, kalapban megjelent, az üdvözlő tapsot hosszú másodpercekig élvezte teátrális mozdulatok közepette, ami az önfényezés nyilvánvaló karikírozásaként keltett derűt a közönség soraiban. Majd megszólalt valószínűtlenül mély, karcos hangján és onnantól kezdve a közönség a lábai előtt hevert. Minden bizonnyal színészi múltja (négy filmben is játszott, köztük tavaly az I'm Gilda című nagysikerű argentin életrajzi drámában) is hozzájárul ahhoz, hogy bátran él a színházi játék adta lehetőségekkel.

Nem fél már-már a burleszkhez közelítő, forszírozott szórakoztató elemeket sem bevetni, mégsem esik át soha a ripacs kategóriába.

Így lehetséges, hogy neki az olyan elhasznált színpadi toposzok is jól állnak, mint hogy táncol a mikrofonállvánnyal, hogy kalapját az arcába húzva játszik, vagy hogy fejgép kíséretében sétál a színpad végébe, háttal a közönségnek, de azt is megbocsájtuk neki, hogy leveszi cipőjét és zokniját a nézőtérre dobja. Mindez attól működik, hogy ilyenkor egyáltalán nem veszi komolyan magát. Miközben dehogynem. Ezek a dalok -melyeknek zenéjét ő szerezte, szövegét pedig a már 80 éves fundangó-íróval, Luis Alpostával karöltve írták- a legtöbb esetben komoly drámát is hordoznak magukban.

Daniel Melingo

Daniel Melingo (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

Melingo azonban nemcsak a sírás és nevetés dialektikájával bánik játszi könnyedséggel, de a zenei műfajokkal is kiválóan zsonglőrködik, megteremtve egy soha nem hallott, mégis teljesen ismerős zenei világot. Ebben a milonga aszimmetriája swing lüktetésbe folyik át, a foxtrott arab hatásokkal elegyedik, a nagy zenei íveket énekbeszédszerű recitatívók, majd perkusszív éneklés váltja fel, az Erik Satietól kölcsönvett motívumok melankóliáját jazzrock hangulat töri meg.

Őt hallgatva Serge Gainsbourg, Tom Waits, Charlie Chaplin, és Fellini is megidéződik, miközben hihetetlenül koherens ez az egész világ.

Daniel Melingo

Daniel Melingo (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

Ez nem véletlen, hanem egy koncepció része is, hiszen legutóbbi, 2016-ban megjelent Anda című albuma, -aminek anyagából ezen a koncerten is jócskán elhangzotta régebbi slágerek mellett- éppen a nomád tangó gondolatából indult ki. Ennek lényege, hogy ez a műfaj az utazó zenészek létformájából adódóan mindig is nyitott és befogadó volt, így aztán sok hatást magába olvasztott. Itt most az utazás egyúttal Melingo életútjára is értendő, aki hosszú utat tett meg, míg 40 éves korára lehorgonyzott a tangó mellett. A klasszikus-, a könnyűzene és a rock bugyraiban megtett utazásai emlékét pedig mind-mind beépíti a zenéjébe.

Melingo nyughatatlan természete az újabb és újabb hangszerek megszólaltatása iránti vágyban is megnyilvánul: játszott az argentin tangó alaphangszerén, bandoneonon, majd klarinéton, gitáron, zongorán és további fúvóshangszereken. Így ezen az estén sem csak énekelt, hanem klarinét- és mandolinjátékkal színesítette a zenekari hangzást. Ehhez a hihetetlenül tarka szövethez Facundo Torres bandoneonos, Lalo Zanell zongorista, Rodrigo Guerra gitáros és Romain Lecuyer bőgős adta meg az alapszíneket, akik, ha kellett, kórusként is segítették a telt hangzást.

Daniel Melingo

Daniel Melingo (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

Régen volt ilyen minden érzéket kielégtő színpadi-, koncertélményben részem. Egyszer azt mondta nekem egy jazz-zongorista, hogy a legjobban azt utálja, ha a színpadon bármilyen szinten félelmet érzékel a zenészek részéről.

Nos, Daniel Melingo ebből a szempontból egy halált megvető bátorságú énekes-zenész, aki képes befejezni úgy egy koncertet, hogy színpadi halált imitál a katartikus zene végén.

A Get Closer szervezésében legközelebb az élő legenda, Chick Corea játszik a MOMSportban május 2-án. Azt se hagyja ki!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.
Jazz/World ajánló

Szerdán indul a Fonó születésnapi sorozata

A nyári szabadtéri Teraszkoncertek után az idén 25 éves Fonó egy különleges jubileumi válogatással indítja útjára az évadot. A Fonó25 Folkfőváros szeptember 16-19. között egyfajta mixe a zeneház több kedvelt sorozatának.
Jazz/World guessous mesi

Premier: Guessous Mesi a gyermeki énünkről mesél új dalában

Az egzotikus, népi hangzásvilágáról ismert Guessous Mesi, Junior Príma Díjas énekesnő új dallal és videoklippel jelentkezik szeptember 12-én a Fidelio felületén. "Lüktet a lét" című új dala az anyává válás izgalmas és egyben ismeretlen terepe mellett, a saját belső gyermeki énünk megélését dolgozza fel.
Jazz/World lapszemle

Neves szaklap méltatja a Budapest Music Centert

Hosszú cikkben mutatja be a Budapest Music Centert az egyik legolvasottabb jazz-szaklap, az All About Jazz. Nemcsak magáról az intézményről, hanem a körülötte lévő művészi csoportról és az általuk készített hanglemezekről is szó van az írásban.