Jazz/World

Mennyi? 30!

2008.04.17. 00:00
Ajánlom
Hiába töröm a fejem, a Trigintához hasonló hazai formációt nem tudok mondani. Az egyedülálló zenei produkció önmagában természetesen nem erény, a koncepció azonban rávilágít a korunkat meghatározó egyik legfontosabb zenei kérdésre.

A „triginta” latinul azt jelenti: 30. Nem tudom, pontosan mire utal a névválasztás, de tény, hogy ebben a zenében a számolás erősen dominál, hiszen a trió az indiai és indonéz-gamelán hagyományok felhasználásával szerveződött. A távol-keleti előadási rendszerek és ritmusciklusok a zeneiskolai növendékektől eleinte komoly matematikai készségeket követelnek, ám szerencsére a tehetséges muzsikus-jelöltek hamar eljuthatnak oda, amikor például az indiai tálák kötött ritmikai felosztásai már készségszinten épülnek az előadásba. Gyakorlatlan európai fül számára a hallott előadási rendszer visszafejthetetlen, mert míg mi műformákban (vagy éppen azok felszámolásában) gondolkodunk, a távol-keleti spiritualitás egészen más forrásvidékről táplálkozik.

A Triginta Percussion nagy erénye, hogy nem kezd didaktikus elemzésbe; nem várja el a hallgatótól, hogy a számukra idegen hang- és ritmusrendszernek akárcsak az alapjait is elsajátítva érkezzen a koncertre, hanem mintegy lefordítja az autentikus zenei dialektusokat a mi európai nyelvünkre. És ez még csak a kiindulási pont, mert a bemutatott zenedarabok egytől-egyig saját kompozíciók: távol-keleti zenei műveltséggel rendelkező muzsikusok tehát európai keretek közé teremtenek indiai és gamelán eszközökkel új minőséget.

Talán az újdonság túlzónak tűnhet akkor, ha az 1900-as világkiállításon bemutatott gamelán zenekarra gondolunk, amelynek hatása a teljes impresszionizmuson végiggyűrűzött. Debussyéket a zeneszerszámok hangja, az alkalmazott hangsorok és az ezekből következő dallamok ragadták meg, ám a sajátos kommunikációként is funkcionáló ritmika feltérképezetlen terep maradt részükről. A Triginta pedig éppen a ritmika varázsát állítja fókuszba, ami még mindig nem újdonság, ha az Amadinda ütőegyüttest említjük (a két együttesnek nemrégiben a Tavaszi Fesztiválon volt is közös koncertje). A dallamhangszerek viszont majdhogynem hiányoznak a Triginta apparátusából (ami van, azok is perkusszív funkcióval rendelkeznek), ezért hangzása rendkívül szikár, a produkció pedig hatásosan lényegre törő. A hangszerek bemutatására itt nincsen hely, de azt gondolom, hogy a zenekari kommunikációt magára vállaló H. Magyar Kornél is feleslegesen nevezte magukat alulminősítve több alkalommal is hangszerbemutatónak koncertjüket. A lényeget nem egyenként testesítik meg a nálunk unikális bonang, kendang, suling, anklung, gatham, kanjira, cajon nevű hangszerek, hanem egységben szólnak a különböző világok közötti megértés lehetőségéről. És ez a gondolat már alapjaiban mutat túl a puszta zeneiségen; engem az ragadott meg, ahogyan három magyar zenész, az ázsiai kontinensen belül is egymástól távoli vidékek közös nevezőit keresi. Már csak a szándék önmagában is eredmény volna, de ennél sokkal többről van szó. Az emészthető méretűre darabolt kompozíciók valószínűleg az éttermi klubhelyszínnek, és úgy általában minden európai koncerthelyszínnek szólnak. Autentikus indiai és gamelán zenét hallgatni jó hosszan érdemes, megteremtve egyfajta meditatív tudatállapot feltételeit. Az ötletes alaplüktetések sodorták is az embert ennek irányába, de sűrűségében annyi friss elem váltotta egymást, hogy azokra éberen kellett figyelni. Nyusztay Iván indiai és H. Magyar Kornél indonéz kísérőhangszerekkel fogták közre Szabó Mátyást, aki mindkét oldalról hozta szólista instrumentumait. A tagok különböző zenei háttérrel és tapasztalattal rendelkeznek, a Trigintában mindegyikük kicsit mást csinál, mint ahonnan érkezett – úgy tűnik, az összhang megteremtéséhez ez jó recept.

A második részre csatlakozott Pusztai Gábor, aki további ütős hangszerek mellett felvételről bejátszott elektronikus alapokat is hozott vendégségbe. Különös helyzet megfordítani azt a szokványos alapszituációt, hogy az elektronika a ritmust támogatja és a további hangszerek erre játszanak. Nos, a Triginta Electric esetében a ritmus továbbra is főszereplő, csupán statikus hangfelhő burkában kell mozognia. És ez a mozgás nekem már kevéssé tetszik a professzionális megvalósítás ellenére. Hiába nehéz egy metrummal nem rendelkező hangszövet mellé folytonos változásban lévő ritmikát konstruálni, ha ez a ritmika fogságba kerül ahhoz a szabadságfokhoz képest, amit egy koncert-féllel korábban hallhattunk. Az alapok ráadásul nagyon kreatív megvalósításról tanúskodtak, mégis azt kell mondanom: ha több ezer kilométer messzeségből érkező élő hangszerek éppen a nagy, ősi kultúrák közötti tengeren hajóznak, ahhoz vajmi keveset tesz hozzá egy hangfelvételen valószínűleg tökéletesen működő, de élőben az önszerveződés szabadságát romboló momentum.

(2008. április 10. - Triginta Percussion - Electric - Columbus Jazzklub)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.
Jazz/World hírek

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Jazz/World sárik péter

„Sokszor szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész”

Sárik Péter jazz-zongoristával a Ritmus és hang blogon jelent meg tartalmas interjú Sümegi Noémi tollából, amelyben egyebek mellett a jazz „policájról”, zörgős cukorkákról, valamint a klasszikus és jazz-zenészek viszonyáról is szó esett a szeptember 21-ei Bartók-lemezbemutató kapcsán, ami a Zeneakadémián lesz.
Jazz/World interjú

Klippremier - Margo: Barefoot love

A Fidelión debütál a Margo első saját szerzeményéhez készült videoklip, melynek kapcsán Jéger Dorottya énekes és Bihari Márton gitáros meséltek zenei elképzelésükről.
Jazz/World ajánló

„A világzene a nyitottságról szól” - Ünnepel a Kobuci

Világzenei héttel ünnepli jubileumi, tizedik évadát a Kobuci. Augusztus 13. és 19. között a Boban Marković Orkestar, a Besh o droM, a Zuboly vagy éppen a Fanfara Complexa mellett a műfaj számos hazai kiválósága, fiatal formációk és táncház is várja a közönséget.