- Korábban Classic in Jazz című albumotokon szerepeltek már Debussy-feldogozások. Ez a mostani lemez hogyan kapcsolódik az előzőhöz?
- Ugyanazzal a koncepcióval nyúltunk a darabokhoz. Átdolgozás, feldolgozás alatt mi nem a mű átharmonizált, más ritmusra ráültetett verzióját értjük.
Egyfajta újragondolása ez az eredeti témáknak, hangulatoknak. Merengés, eltűnődés Debussy világa felett.
Elmeséljük, mit mondanak nekünk ezek a művek, hogyan fogalmazzuk mi meg ezeket az érzéseket, témákat. Ezáltal új kompozíciók születnek, melyek reményeink szerint hűek a szerzőhöz. Megmutattam neves klasszikus előadóművészeknek az átdolgozásokat és örömmel hallgatták, jó volt a fogadtatásuk. Ez számomra egyfajta visszaigazolás, hogy jó úton járunk.
- Debussyt néhányan a jazz apjának is tekintik, például a ragtime ihletésű szerzeményei miatt, vagy mert nagyban inspirálta a modális jazzt. A feldolgozás során, vagy azt megelőzően ti milyen párhuzamokkal találkoztatok az ő művei és a jazz között?
- Érdekes a kérdés, ami felveti bennem mindig azt kérdést is, mit nevezünk jazznek? A swingkorszak harmónia, ritmus és dallamvilágát vagy a szabályok széttörését, a zenei szabadságot, a kötetlen improvizációt?
Számomra ez utóbbi, a szabályok széttörése jelenti a jazzt.
Ebben az értelemben nagyon sok párhuzamot találhatunk. Nem véletlen, hogy Debussy életében is nagy hatással volt a kortárs jazz előadókra.
- Mit emeltek ki az ő zenéjének karakterjegyei közül?
- Igyekszünk mi is inkább hangulati benyomásokra figyelni, kerülni a mechanikus ismétléseket, örökös változásban tartani a zenét. Szerencsére ezek számomra mindig fontos részei a muzsikának, így természetesnek mondhatom ezeket a dolgokat.
- A hangszerelés során mennyire ragaszkodtatok az eredeti hangszerekhez? Például Debussy hegedűre írt műveit is elővettétek Frankie Látó hegedűs miatt, esetleg azért került a képbe Vincent Mascart szaxofonos, hogy a zeneszerző szaxofonra írt művei is megszólalhassanak?
- Nem ragaszkodtunk az eredeti hangszerelésekhez.
Elsősorban zongoradarabok kerültek feldolgozásra, a szóló szaxofondarabok is zongora témák feletti merengések.
Vincent Mascarttal hat évvel ezelőtt játszottam együtt Németországban. Itt indult barátságunk. Többféle formációban játszottunk már együtt, legutóbb a MÜPÁ-ban Dominique Di Piazza és Borlai Gergő társaságában. Az idén nyáron is megrendezésre kerülő, Balatonfüredi Világzenei és Improvizációs Táborunkban már ötödik éve vesz részt tanárként is. Itt megjegyezném, halkan, most júliusban Dominique Di Piazza is tanítani fog Balatonfüreden.
- Francia lévén jobban beszéli ő vajon a francia impresszionista zene mesterének nyelvét, mint más nemzet képviselője?
- Ezt kevésbé tudom eldönteni. Egy biztos, kiválóan beszéli. Ami számunkra fontos a zenében - a szabadság, a folyamatos változás, nyitottság, párbeszéd, játék - abban egy hullámhosszon vagyunk mindannyian.
- Hogyan ment a közös munka?
- Frankie Latoval (az együttes hegedűse) már huszadik éve játszunk együtt. Joubert Flóra rendkívül érzékenyen dobol, nagyon szeretjük azt a jelenlétet, koncentráltságot, nyitottságot, ahogy részt vesz a közös munkában, immár negyedik éve. Vincentről már meséltem. Szerencsére hamar ráhangolódtunk egymásra, a zenére, így igen gördülékeny volt a közös alkotás. Megemlíteném még a hangmérnököt, Kerékgyártó Zoltánt, aki nagyon jó, barátságos körülményeket biztosított számunkra.
- Mikor és hol mutatjátok be a lemezt?
- A bemutató április 12-én 20 órától lesz, a 3Holló Közösségi térben. Több koncertünk is volt már ezen a pár hónapja nyílt helyen, Mózes Tamarával egy havi rendszerességgel működő klubunk is van itt. Csodás helyszíne lesz ennek a koncertnek is, amelyen DVD felvétel is készül.