Jazz/World

Mi a barokk?

2014.01.10. 07:03
Ajánlom
Az ismert asszociációs játék szabályai szerint azonnal kell reagálni a kérdező által „feldobott" kifejezésre. Gondolkodási idő hiányában általában olyan válaszokat adunk, amelyek mélyen gyökereznek ismereteink talajában, szinte a tudattalanból törnek elő. A „barokk" szóra a következő válaszokat kaptam: puttó, angyal, templom, arany, díszítés, zene, stílus, építészet. A koncerten fellépő Fonó Zenekar és a Musica Profana régizene együttes tagjai azonban erre a kérdésre egészen más választ adnak. MÜPA MAGAZIN

A kétrészes koncert egyik felében a Fonó zenekar Vadbarokk című, közelmúltban megjelent lemezének anyagát hallhatjuk. A magyar nyelvterület autentikus népzenéjét játszó együttes legújabb műsorának koncepciója újszerű, de nem előzmény nélküli. Érdekfeszítő kísérlet a néphagyományban megőrződött, barokk kori előképekre visszavezethető kulturális elemek bemutatására. Ehhez a zenei barangoláshoz méltó társ a Musica Profana régizene együttes, melynek tagjai XVI-XVIII. századi műzenét játszanak korhű hangszereken. Repertoárjuk fontos részét képezi a korszak írásos zenei emlékeinek megszólaltatása, így a Kájoni-kézirat, a Vietórisz-kézirat, valamint Tinódi és Balassi korabeli népszerű dallamokra írt versei. A koncert másik részében e művekből hallhatunk válogatást.

De mit is nevezhetünk barokk zenének? A zenetörténet nagyjából az 1600 és 1750 közötti időszakot tekinti a barokk periódusnak, azzal a kitétellel, hogy a stílusváltozás nem egyszerre ment végbe Európa országaiban. Ha a reneszánsz zenéjét harmonikusnak, nyugalmat árasztónak érezzük, akkor a barokk zene jellegzetessége elsősorban a feszültségteremtés és a mozgalmasság. Stílusjegyei azonban nemzetenként eltérően jelenhetnek meg. Amíg a német díszítőtechnika kiemeli a fődallam motívumait, addig a korabeli francia ékesítések gyakran a túlzsúfoltság benyomását keltik.

Hihetetlen fejlődésnek indul a hangszeres zene, és vele együtt a hangszerkészítés is. A korszak végére megszületik a modern vonós hangszercsalád, amely nélkül elképzelhetetlen a klasszika-romantika európai hangzásvilága. Ez a vonószenekari hangzásideál a XVIII. század új zenei divatjaként nyugatról érkezik, és főúri közvetítéssel jelenik meg nálunk; gyorsan elterjed az ekkor megjelenő városi és uradalmi cigánybandák körében. Az esetenként akkordhangszerrel és fúvós hangszerrel - leginkább cimbalommal és klarinéttal - kiegészülő zenekari felállás a XIX. század közepétől falun is kezd meghonosodni.

Ebben a felállásban muzsikál a Fonó Zenekar is, megszólaltatva a vonószenekari hangzás mellett tovább élő, régebbi zenei hagyományt reprezentáló hangszereket is (duda, koboz). Legújabb lemezük koncepcióját kísérletnek neveztem a bevezetőben, hiszen számos kérdésre ilyen időtávlatból biztos választ még kutatók sem adhatnak. Vajon Johann Sebastian Bach d-moll kéthegedűs versenyének (BWV 1043) „népzenésen" átritmizált tizenhatod futamai igazolják a több évszázados kontinuitást? Vonható-e párhuzam a késő reneszánszban gyökerező forgatós tánc elterjedése és a közelmúlt székelyföldi forgatós dallamai között? A XVI. században újdonságként megjelenő páros táncokról szóló korabeli leírások előképei-e a Felső-Tiszavidék régies férfitáncainak? Milyen hatásra és mikor jelent meg a népköltészetben a virágszimbolika? A Rákóczi-szabadságharc bukása és a Habsburg Birodalomba való betagozódás fájó emléke hagyott-e máig kitapintható nyomot a népdalokban? Hogyan nézett ki a végvári énekmondók pengetős hangszere? Ilyen kérdésekre ad a koncert (zene)művészi választ úgy, hogy közben a magyar népzene legszebb dallamai szólalnak meg. Fontos hangsúlyoznom a megközelítés művészi oldalát, hiszen itt nem csupán egy tudományos előadás illusztrálásáról van szó.

A koncert egyik érdekessége a Vas megyei Csejtei István zenekarának repertoárja alapján készült összeállítás. Lajtha László a második világháború után, 1951-ben kezdte el kutatásait az ország nyugati megyéiben, ahol a népénekek mellett elsősorban a népi hangszeres muzsika keltette fel érdeklődését. E népzenei gyűjtés darabjaiban a XVII-XIX. század zenei világa kelt életre, bár alkalmanként kottából történő visszatanulásra lehet gyanakodni. Ezért a gyűjtés népzenei hitelessége esetenként kérdéses, mégis rávilágít a cigányzenei hagyomány működésére. Sebő Ferenc így foglalta össze e felvételek jelentőségét: „A Csejtei zenekar játékának értékét az adja, hogy benne voltak még abban a stílusban, amely ezeket a darabokat szülte, ezért nem okozott különösebb gondot nekik a régi kottaanyagból felidézett darabok újrajátszása sem. Lajtha kísérletének épp ez volt a lényege, hogy a stílusban jártas zenészekkel próbálta a kottás kéziratok halott kottaképeit újraéleszteni." Ez egy újabb adat arra, hogy a kísérletezés, a hiteles rekonstrukció lehetősége a nagy zenekutatókat is foglalkoztatta.

A programot a két zenekar, a Fonó és a Musica Profana közös fináléja zárja, amellyel a népzene-műzene folytonos kölcsönhatását kívánják szemléltetni, a bachi idézettől a kalotaszegi legényesig.


2014. január 11. - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház

Vadbarokk

A barokk zene élő hagyománya a Kárpát-medencében

Közreműködik: Fonó Zenekar, Musica Profana

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.
Jazz/World interjú

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.