Jazz/World

Mi a magyar zene?

2011.06.16. 16:36
Ajánlom
Magyar motívumok címmel hangzott el a Müpa Fesztiválszínházáben az a koncert, mely a kiváló fiatal fuvolaművész, Fülep Márk tematikája szerint került színpadra. A koncepció egyszerűnek tűnhet – magyar kortárs zene, magyar népzene és improvizációk –, ám az előadás során hamar kiderült, hogy ez korántsem annyira magától értetődő dolog… Kritika

Fülep Márk először 2008-ban állított színpadra hasonló tematikával szerkesztett koncertprogramot a Fonóban, s elképzelése már akkor sem csupán annyi volt, hogy egy-egy kiválasztott és meghívott produkcióval felsorolásszerűen demonstrálja, hogy milyen szép zenék is születnek kis hazánkban, hanem hogy hallhatóvá tegye, bizonyítsa, hogy a látszólag markánsan elkülönülő műfajok között milyen természetes az átjárás, illetve mennyire nyilvánvaló a közös hang.

Ahhoz, hogy a koncepció megvalósuljon, olyan muzsikus partnereket kellett választania, akik egyrészt osztják a klasszikus fuvolaművész véleményét a magyar zene egy tőről fakadó lényegét illetően, másfelől olyanokat, akikkel együtt a lehető legmagasabb színvonalon játszhatják el a kiválasztott darabokat, népdalokat, illetve rögtönzéseket. A három évvel ezelőtti partnerválasztást ezúttal sem lehetett felülmúlni, azaz Borbély Mihály és Lukács Miklós személyében olyan muzsikusok vettek részt a produkcióban, akiket minden tekintetben ideálisnak mondhatunk a tervezett tematika vonatkozásában. Továbbá a mostani koncert kondíciói még jelentősen erősödtek is a vendégként fellépő népzenészek, Sipos Mihály és Bognár Szilvia, valamint néptáncosok, Farkas Zoltán „Batyu" és Tóth Ildikó által - bár így némiképp eltolódott a hangsúly a népzene irányába, viszont ez semmiképp sem baj, hiszen a másik két műfaj legfőbb inspiráló ereje kapta meg ilyen formán a tiszteletet.

Azonban mindezen nagyon tisztességes elképzelés dacára sem volt teljesen kockázatmentes a tematikus előadás. A rizikót nem a fellépő művészek együttes, pláne külön-külön játéka rejtette, abban a legcsekélyebb hibát is nehéz lett volna felfedezni, hisz mindannyian jól hallható tisztelője és értője a „másik" műfajnak, és elsőrangú tolmácsolója sajátjának, hanem a közönség fogékonysága. A bizonyítandó elképzelés, vagy inkább meggyőződés ebben az intim, bensőséges, kamarajellegű hangszeres és táncos közegben, ráadásul szinte engedménymentes komolysággal előadva, nemcsak a műfaji hangsúlyeltolódás miatt hordozta magában a veszélyt, hogy egyszer csak leül, elveszíti a közönség figyelmét az előadás, hanem a csöppet sem hivalkodó, belső, mondhatni lelki összefüggések alig érzékelhető volta miatt is. A szellemi igazság sohasem harsány, inkább rejtőzködő dolog...

A koncepció része volt, hogy a korban inkább visszafelé haladva villanjanak fel a magyar zene különféle alkotói periódusai, módszerei; azaz kortárs szólódarabokkal indult a koncert, népzenei feldolgozásokkal, majd autentikus népzenével folytatódott. A remekül megszólaltatott Kurtág-, Kocsár-, Sáry Lászó- és Lajtha-darabok között, a felsoroltakkal egyenrangú kompozícióként hangzott el Borbély Mihály tárogató-improvizációja. A szóló, vagy néhány hangszerre íródott kamaraművek közül kiemelkedett Kurtág György Szálkák című darabjának (sajnos csak rövid) részlete, melyet Lukács Miklós szólaltatott meg cimbalmon. Kisvártatva népzenére váltott a program, Fülep Márk többször is különféle népi fúvós-hangszerekre cserélte a klasszikus fuvolákat (pl. altfuvolát is), s mire Sipos Mihály és az ütőgardonon is jeleskedő Batyu is pódiumra lépett egy hamisítatlan gyimesi muzsikával, egyre inkább a táncházak atmoszférája kezdte uralni az előadást. Talán kissé kakukktojás volt Farkas Ferenc népszerű, régi magyar tánc-csokra, de a közönség ettől az adaptációtól lett végre oldottabb - először az est folyamán.

A koncert második része dunántúli népdalokkal indult, Bognár Szilvia megkapóan szép előadásában, Márk flóta és hosszúfurulya kíséretével, majd a magyar zene kihagyhatatlan géniuszát, azaz Bartókot is megidézték a Három csíkmegyei népdallal. Élményszámba menő rögtönzésekkel folytatódott a program, Borbély Mihály és Lukács Miklós által, melyek egyre egyértelműbb sikeréhez a két nagyszerű néptáncos is jócskán hozzájárult.

Az előadás végéhez közeledve már nem volt kétség a három-négy komoly műfaj összetartozását illetően; és nemcsak a kitűnő egyéni teljesítmények miatt, hanem az időközben érzékelhetővé váló szellemi kapcsolódási pontok okán is. Bartók talán legnépszerűbb feldolgozását, a Román népi táncokat - improvizatív betétekkel fűszerezve -már kockázatmentesen, szinte örömzenélés-szerűen „játszották" valamennyien - a szó szoros és nemes értelmében.

Tehát a bizonyítás sikeres volt, s a „Magyar motívumok" cím talán szerényebb is a kelleténél, tudniillik alig találnánk példát arra, hogy a MAGYAR ZENÉT ilyen elmélyült komolysággal, ilyen kompromisszummentes tisztességgel összefogja, egyáltalán vállalja valaki manapság.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.
Jazz/World ünnep

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.