Jazz/World

Mi a „titkos akkord” Leonard Cohen Hallelujah című dalában?

2019.02.03. 18:15
Ajánlom
Cohen legnépszerűbb dalából szolfézsleckét csinálunk: melyik az az akkord, amely után a király zavartan súgta…?

... Hallelujah. Leonard  Cohen dala 1984-ben jelent meg a Various Positions című albumán, de széleskörű ismertségre később tett szert, amikor John Cale, majd Jeff Buckley felvételt készített belőle. Furcsa módon a Hallelujah a Billboard toplistájára is csak Cohen 2016. novemberi halála után került fel.

A Hallelujah talán legjobb verziója sem a stúdióban rögzített, az albumon is szereplő változat, hanem egy londoni koncertfelvétel 2009-ből.

Cohen nem volt a karrierje csúcsán, amikor 1984-ben megjelent a dal. 1977-es albumát, a Death of a Ladies’ Mant, amelyet Phil Spectorral készített, sem a közönség, sem a kritikusok nem kedvelték, és a Recent Songs sem lett annál jobb. Amikor beadta az új lemeze dalait a Columbia Recordshoz, a label képviselői meg nem mondták volna, hogy a B oldal első trackje, a Hallelujah nagy dobás lesz. Sőt, meg sem akarták jelentetni a lemezt, amely végül először jött ki Európában, s csak aztán Amerikában.

Bob Dylan hamar felismerte a dal kiválóságát, elő is adta néhány koncertjén. A Velvet Undergroundban zenélő John Cale 1991-ben feldolgozta, aztán Jeff Buckley is, három évvel később. Hamarosan kultikussá vált az alkotás, és Bonótól Bon Joviig mindenki ezzel nyomult a koncerteken.

Cohen egyszer azt mondta Dylannek, hogy két évbe telt, míg megírta a dalt, a legenda szerint több mint 80 versszaka volt eredetileg. Kiadásra ezekből csak tizenöt került. „Azt jelenti, hogy sokféle halleluja létezik, és a tökéletes, valamint a csonka halleluja egyenlő értékkel bír.” Ahogy az egyik versszakban szerepel: „There’s a blaze of light in every word; / it doesn’t matter which you heard, / the holy, or the broken Hallelujah!”

A 'halleluja' héberül azt jelenti: dicsérjük az Urat.

Egyébként meglepően sok mindenről szót ejt ez a dal. Egyrészt több ponton is megidézi a bibliai Dávid történetét, köztük a Bethsabéval való viszonyát, a hatalommal való visszaélés és a bujaság vétkének motívumát. Szinte az egész dalban jelen van valamiféle rejtett, visszafogott szexualitás, az egyik versszakban az aktus diszkrét leírása is hallható: „But remember when I moved in you / And the holy dove was moving too / And every breath we drew was Hallelujah.”

A dalszöveg angolul és magyarul is egyaránt ismert, utóbbit talán Kulka János tette igazán népszerűvé. Mind az eredetiben, mind a fordításban szerepel egy érdekes szakasz, amely híven követi a zenében megszólaltatott akkordokat.

Now I’ve heard there was a secret chord
That David played, and it pleased the Lord
But you don’t really care for music, do you?
It goes like this
The fourth, the fifth
The minor fall, the major lift
The baffled king composing Hallelujah.

Hallom létezett egykor egy titkos akkord,
Amit Dávid játszott és az Úr kedvére volt
S bár téged nem érdekel, elmondom újra.
Az ötös követte a négyeset, egy moll, egy dúr, s máris megszületett
S a király zavarban súgta: Halleluja.

Mi ez a titkos akkord, amely az „Úr kedvére volt”?

A bibliai történet szerint Dávid fiatalkorában pásztor volt apja, Izáj juhai mellett, és amikor Izrael királyát, Sault az „Istennek egy gonosz lelke” zaklatta, őt kerítették elő az udvari szolgák. Ilyenkor Dávid hárfán játszott, „Saul felüdült és megkönnyebbedett, mert a gonosz lélek eltávozott tőle.”

Hogy mi lehet ez a titkos akkord, abban a kérdésben a magyar szöveg kicsit félrevezet (a rím és a versritmus kedvéért más sorrendben sorolja a hangzatokat). Érdemesebb az eredeti szöveget figyelni: „It goes like this / The fourth, the fifth”. Ha megnézzük az itt szóló akkordmenetet, rögtön világos:

  • „fourth”, a négyes – a C-dúr skála szubdominánsa jelen esetünkben az F-dúr;
  • „fifth” – az ötös a hangsor dominánsa, tehát a G-dúr;
  • „the minor fall” – a moll zuhan, itt egy a-moll akkordot hallunk, a hangsor 6. fokát, a C-dúr hangnem párhuzamos mollját;
  • „the major lift” – a dúr felemel: újra egy F-dúr szextakkordot hallunk, ez azt jelenti, hogy az A hang szerepel a basszusban;
  • „the baffled king” – itt újra a C-dúr dominánsát, a G-dúr hangzatot halljuk, ami azért érdekes, mert eközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a-mollba, a C-dúr párhuzamos molljába moduláltunk.
  • „composing hallelujah” – az E-dúr az a-moll domináns akkordja, tehát kívánja a frázis a-moll lezárását.

Melyik lehet a fentiek közül a „titkos akkord”? Talán a melodikus moll hangsor ötödik foka, az E-dúr hangzat, ami maga emelkedett, fenséges hatásával? Vagy az azt lezáró a-moll? Ez a kérdés már inkább filozófia, mint szolfézs, a választ a hallgatóra bízzuk.

Hetvenévesen szokta meg a színpadot

Kapcsolódó

Hetvenévesen szokta meg a színpadot

Évtizedekig rettegett a fellépésektől és folyamatosan versenyben volt Dylannel. Zsidóságát megtartva kezdte el gyakorolni a zent, végül követte szerelmét és múzsáját, Marienne-t.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?
Jazz/World hír

A Berklee-n tartott mesterkurzust Lukács Miklós cimbalomművész

A világhírű zeneoktatási intézmény valenciai campusán tartott kurzuson a hallgatók és a tanárok is megismerkedhettek a cimbalomban rejlő számtalan lehetőséggel.