Jazz/World

Mi köze van a buddhizmusnak a jazzhez?

2018.01.04. 13:55
Ajánlom
John Coltrane, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Sonny Rollins – csak néhány név a jazz legnagyobbjai közül, akik a buddhizmus alaptéziseit a magukénak vallották, vallják. De mi köze van a két dolognak egymáshoz?

A jelen pillanatban létezni, követni a légzésünk ritmusát, kikapcsolni a racionális gondolkodást, újra és újra visszatalálni a belső fókuszhoz, tolerálni a különbözőségeket, szavak nélkül kommunikálni a másik emberrel – ezek olyan elemei a buddhizmusnak, amit a jazz zenészek nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is alkalmaznak.

A két terület közötti kapcsolat az 1920-as években kezdődött, majd a 2. világháború után a Beat generáció megjelenése, a 1960-as évek ellenkultúrája, a New Age mozgalom, és a késő 20. század kísérleti esztétikája is jó táptalajt biztosított a kettő kapcsolatának, ezek mindegyikében jelen voltak ugyanis a buddhizmusra jellemző alapfogalmak.

De miben is fogható meg az improvizált zene és buddhizmus kapcsolata?

Elsőre totálisan összeférhetetlennek tűnik a kettő, hiszen mindenki úgy tudja, hogy a jazz füstös kocsmákban született a faji kirekesztettséggel küzdő, alkohollal és drogokkal élő zenészek által. Sean Murphy zen mester, aki maga is zenész, úgy véli,

a kettő kapcsolata a zen által samadhinak nevezett meditatív tudatállapotban ragadható meg, ami a pillanatról pillanatra létezést tanítja.

A jazz mint improvizált zene megköveteli a zenésztől, hogy félretolja az egóját. „Ha elkezdesz zenélés közben azon gondolkodni, hogy jó vagy-e vagy rossz, ha direkt módon igyekszel lenyűgözni a közönségedet, akkor eltévedsz a hangok sűrűjében és lemaradsz a pillanatról. Ahhoz, hogy igazán jól improvizálj, el kell veszítened önmagadat” - fogalmaz Sean Murphy.

John Coltrane legnagyobb hatású műve, A Love Supreme is egy meditációból született. Alice Coltrane zongorista-hárfás, a szaxofonos felesége így emlékezett vissza a mű születésének körülményeire:

Különös: Coltrane zenei instrukciói Istenről szólnak

Kapcsolódó

Különös: Coltrane zenei instrukciói Istenről szólnak

A Love Supreme kézirata sok mindent elárul John Coltrane művészet- és zenefelfogásáról.

"Amikor létrehozta A Love Supreme-et, egy hétig meditált.

Alig láttam őt azokban a napokban. Teljesen csendben volt. Egy hangot sem lehetett hallani, azt sem, hogy gyakorol. Az emeleti szobájában meditált, és amikor egy hét után lejött, akkor azt mondta: »Egy teljesen új zenét találtam ki! Készítek egy új felvételt, már minden megvan hozzá, minden!«. Annyira gyönyörű volt ez a pillanat! Olyan volt John, mint amilyen Mózes lehetett, amikor lejött a hegyről. Azt mondta, ez volt az első alkalom, amikor az egész zene megszületett a fejében és elsőre sikerült is rögzíteni” - mondta Alice Coltrane, aki maga is spirituális útra lépett, nemrég kerültek elő mantrákból álló felvételei .

Coltrane-t 1957-ben kezdték foglalkoztatni a buddhista eszmék, amikor saját bevallása szerint egy sorsfordító spirituális élmény hatására leszokott a heroniról és az alkoholról. A transzcendens élményt ezentúl nem a drogok, hanem a meditáció és az ima által kereste. 1966-os japán turnéja során például meglátogatott egy csomó zen templomot, interjúiban pedig gyakran hivatkozott buddhista szútrákra.

Az ő elképzelése szerint a legfelsőbb istenség rajtunk keresztül lélegzik. Hitt abban, hogy a szaxofonja az az eszköz, amin keresztül ez az isteni lélegzés végbemegy.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden, amit teszünk, az isteni egység része. Az a célom, hogy a zenén keresztül ezen meditáljak, hogy folyamatosan emlékeztessem erre magamat, és hogy felemeljem az embereket, amennyire csak tudom. Hogy inspiráljam őket arra, hogy éljenek tartalmas, jelentéssel teli életet” - írja Coltrane 1966-os, Meditations című albumához írt jegyzetében. Coltrane kultuszát az is mutatja, hogy halála után felépítették San Fransiscóban a Szent John Coltrane Templomot, ahol minden vasárnap 5 órás jam sessionnal hirdetik az egyetemes egységet és a békét. 

"God breathes through the holy horn of St. John Coltrane" - Mark Dukes festménye

"God breathes through the holy horn of St. John Coltrane" - Mark Dukes festménye

Nem Coltrane volt az egyetlen, akit megérintett a buddhizmus. A fúziós jazz egyik atyja,

Herbie Hancock spirituális utazása állítólag egy sorsfordító bőgőszólóval kezdődött 1972-ben.

Mint azt egy interjúban elmesélte, a 70-es években az avantgárd szemléletnek köszönhetően divatja lett a zenészek körében a mentális tisztaságnak. Mivel az a fajta spontán, laza struktúrájú jazz erős figyelmet követelt meg a zenészektől, ezért sokan leszoktak az alkoholról, igyekeztek áttérni a vegetáriánus étrendre és próbáltak testileg-lelkileg megtisztulni. Azt gondolták, ez a nyitottság segít átélni játék közben a flow élményt. Herbie Hancock felidéz egy péntek esti jam sessiont egy Seattle-i bárban, amikor is arra kérte zenésztársait, játsszák el a Toys című számot. A dal egy bőgő szólóval kezdődik. Herbie Hancock részletesen elmeséli, ahogy az addigra szintén buddhizmussal foglalkozó bőgős, Buster Williams elkezdte játszani a bőgőintrót, amiből egy 10 perces, csodálatos, invenciókkal teli, szívből jövő, fordulatos szóló kerekedett. Mint Herbie leírja, a szóló végére a közönségből többen sírtak, és néhányan odarohantak a színpadhoz és megfogták Buster Williams kezét, mintha csak egy isteni jelenés tanúi lettek volna. A koncert után Herbie Hancock megkérdezte Buster Williamst, hogy mi a titka, aki erre elmesélte neki, hogy ő a buddhista tanítások manifesztálódásának tekinti a zenét. Herbie Hancock ezután ismerkedett meg a Nicsiren buddhizmussal, aminek tanításait a mai napig vallja.

A legendás tenorszaxofonos, Sonny Rollins – aki Coltrane személyes jó barátja volt – szintén az 1950-es években találkozott a modern jóga létrehozója, az indiai filozófus, Patanjali elméleteivel. Több helyen elmeséli, hogyan segítette őt a zenében a jóga által elsajátított tudatosság. „Amikor játszom, próbálok egy tudatfeletti szintet elérni. Nem akarok mindent átgondolni, hiszen nem lehet egyszerre játszani és gondolkodni. Higgy nekem, én kipróbáltam ” - mondja ezzel kapcsolatban. A Fideliónak adott interjújában pedig azt mondta:

Sonny Rollins:

Kapcsolódó

Sonny Rollins: "A zene nem kommersz"

Nem lehetne megírni a jazz törtenetét az idén 81 éves Sonny Rollins nélkül. Még nem volt húsz éves sem, amikor már Miles Davis mellett játszott, és Thelonius Monk vette a szárnyai alá. ’53 óta világhírű, amikor a Modern Jazz Quartettel vett fel lemezt. Coltrane azt mondta róla egy rádióinterjúban, hogy a kedvenc szaxofonosa. A Grammy- és Polar-díjas művész kitartóan turnézik az egész világon, ezúttal legújabb koncertlemezét népszerűsíti. Megkapta a legmagasabb állami kitüntetést Obamától, év végén pedig koncerten veszi át a Kennedy Center díját. November 10-i budapesti koncertje előtt telefonon válaszolt a Fidelio kérdéseire.

Ha az ember zenész lesz, akkor a magasrendűt veszi célba. Ha pedig megpróbál fejlődni, akkor az fel fogja emelni az embert a magasabb rendű élet fényébe”.

A sort hosszan folytathatnánk még: a szaxofonos Wayne Shorter, a gitáros John McLaughlin, a trombitás Don Cherry, és a szaxofonos-multiinstrumentalitsa Yusef Lateef mind-mind meditációnak tekintették a zenét.

(forrás: WikipediaLion's RoarOpen CultureBeliefnetFidelio.hu)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.
Jazz/World interjú

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Jazz/World pannonia entertainment

A jazz, a rhythm'n'blues és a rock'n'roll szülővárosának portréja a mozikban

New Orleans – A zene városa címmel 2021. májusában érkezik a mozikba Michael Murphy zenei betétekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilmje, amelyben az amerikai város páratlanul gazdag zeneiségének múltja és jelene tárul fel. A filmet Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte több artmozi is műsorra tűzi.
Jazz/World hír

Három évtized lenyomata Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza új lemezén

A friss albumon moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza fúvós hangszereken és kobozon.
Jazz/World hír

Megjelentek az első Raktárplusz koncertek

Az NKA-koncertek A38 hajón rögzített koncertsorozata a világjárvány miatt hosszú ideig fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek támogatására született meg, egyben kordokumentum is.