Jazz/World

Mi köze volt Coltrane-nek Einsteinhez?

2017.04.18. 11:12
Ajánlom
A tudós és szaxofonista Yusef Lateef szerint nagyon is sok. Az úgynevezett Coltrane-kör tanulmányozása közben ugyanis meglehetősen sok egyezést talált Einstein kvantumelméletével.

John Coltrane egész életében arra törekedett, hogy a jazzt szakrális magasságokba emelje, vallási élménnyé változtassa. Ugyanakkor ez nem holmi légből kapott eszmeiség volt részéről, hiszen tisztában volt azzal, hogy mindehhez technikailag is meg kell haladnia elődjeit és önmagát. Sokat gondolkozott tehát a zene rendszerén, eszmefuttatásait olykor ábrákban is papírra vetette. Az egyik legfontosabb ilyen a Coltrane-kör, mandala, vagy mátrix, amin az improvizáció során a megszokott harmóniákon túli lehetséges akkordokat ábrázolta. Ezt az újítását először a Bags & Trane című albumon alkalmazta, majd 1960-as legendás albumán, a Giant Steps címűn fejlesztette tovább.

Szakrális jazz, avagy ki volt John Coltrane?

Kapcsolódó

Szakrális jazz, avagy ki volt John Coltrane?

John Coltrane megszállottsága olyan életművet ihletett, amely túllépve a jazzen, visszanyúlt a zene forrásához, hogy megsemmisítse és vallásos élménnyé változtassa azt. Coltrane nem csak egy teljes műfaj határait tágította ki, jelenléte mélyen beleivódott a korszak zenéjébe, hatása pedig máig érzékelhető. Közel ötven évvel a halála után is ugyanaz a megmagyarázhatatlan, transzcendens nyugalom árad minden hangjából, pályafutásának ívén végigtekintve azonban szépen kikristályosodik, hogy telítődött meg a pusztán a technikai fogások elsajátításán dolgozó útkeresés egy olyan gondolatisággal, ami aztán teljesen új távlatokat nyitott meg a jazz előtt.

[PINTEREST] 58ef93c15eab3

Coltrane ezt a "mandala ábrát" 1967-ben megmutatta a multiinstrumentalista jazz-zenésznek, Yusef Lateef-nek, aki mellesleg professzor is volt, és aki beépítette azt Repository of Scales and Melodic Patterns című alapművébe. Yuseef, aki Coltrane zenéjét spirituális utazásként írja le, úgy vélte, ugyanaz a geometriai minta motiválta Einstein kvantumelméletét, mint ami ezen az ábrán is megfigyelhető. Az, hogy Coltrane matematikailag gondolkodott a zenéről, nincs kizárva. A zenész és blogger Roel Hollander megjegyzi: „Thelonius Monk is azt állította egy alkalommal, hogy

»Tudat alatt minden zenész egy matematikus«,

ha pedig megfigyeljük Coltrane zenéjét, elképzelhető, hogy  amögött matematikai tudatosság is rejlik" - írta.

John Coltrane

John Coltrane

Azt is lehet tudni, hogy Coltrane nagyon is tisztában volt Einstein elméletével és sokszor beszélt is erről. A zenész David Amram felidézte, hogy

Coltrane egyszer azt mondta neki, hogy ő valami hasonlót szeretne véghezvinni a zenében, mint amit Einstein a fizikában.

Roel Hollander két esszében is alaposan tanulmányozta Coltrane „matematikáját”: az egyik általánosabb és a Music és Geometry címet kapta, míg a másik, a Tone Circle című speciálisan a tonális körrel foglalkozik. Coltrane maga nem beszélt nyilvánosan elméleteiről, amik korszakalkotó szerzeményei mögött álltak. Valószínűleg úgy gondolta, a műveknek magukért kell beszélniük. 

Ez pedig Coltrane zenéjére maradéktalanul igaz. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.
Jazz/World interjú

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.