Jazz/World

Mi köze volt Dresch Mihálynak a Nyugati restijéhez?

2015.07.10. 06:20
Ajánlom
Július 10-én hatvanéves Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas jazzmuzsikus, szaxofonművész, a népzenét és a jazz elemeit ötvöző etnojazz jeles hazai művelője. MAGAZIN

Budapesten született építész édesapa és könyvelő édesanya gyermekeként. Első éveit a Hajdú-Bihar megyei Földesen töltötte nagyszüleinél, és már kisgyermekként megragadta a parasztzenészek játéka, a lakodalmakban nagyon szerette hallgatni az élő népzenét. Egyik legelső zenei élménye is az volt, amikor unokanővére lakodalmas menete Kabára tartva hatalmas mulatságba keveredett. Meghatározó maradt számára az is, hogy keresztapját neve napján rezesbandák és cigányzenekarok köszöntötték fel, őt szó szerint elvarázsolták a dallamok. Általános iskoláit már a fővárosban végezte, zeneszerető szüleivel eljártak a Zeneakadémiára, ahol először hallott jazzt egy angol dixielandegyüttes előadásában, a Nyugati pályaudvar restijében elköltött vasárnapi családi ebédek alatt egy népi zenekar játékát élvezte.

Egyik első hangszere egy szájharmonika volt, amelyet a citera követett. Az általános iskolában először tangóharmonikázni tanult, majd zongorázni, autodidakta módon pedig elsajátította a bendzsózás technikáját, és a többi közt Bob Dylan dalait játszotta.

Zenei érdeklődése ellenére szülei a csepeli gépipari szakközépiskolába íratták be. Itt töltött évei alatt nemcsak a beat- és a rockzenével ismerkedett meg, hanem egy osztálytársa kazettája révén a jazzel is. Tizenhat évesen döntött végleg a zenei pálya mellett, amikor a rádióban Johnny Griffin és John Coltrane szaxofonjátékát és Dizzy Gillespie kvartettjét hallotta. Az érettségit követően két évig a Beloiannisz híradástechnikai gyárban dolgozott műszerészként, mellette a konzervatóriumban tanult. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakán, és hamarosan együtt játszott a jazz hazai kiválóságaival.

A nyolcvanas évek első felében, a táncházmozgalom fellendülésével párhuzamosan életében ismét előtérbe került a népzene. Ebben az időszakban ismerkedett meg az amerikai jazz és a magyar népzene közelítésével elsőként kísérletező Szabados Györggyel, akinek munkássága óriási hatással volt rá. 1983-ban lett Szabados együttesének tagja, a MAKUZ szabad zenei műhellyel az alapító 2011-ben bekövetkezett haláláig dolgozott együtt.

Dresch Mihály művészetében ötvözi a sokak számára egymástól távol állónak, nehezen összeegyeztethetőnek tűnő zenéket: az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját az autentikus magyar népdalkinccsel. Az etnojazz műfajának egyik legkiválóbb képviselőjeként azt vallja, hogy el sem tudná képzelni a jazzt népzenei gyűjtés nélkül, és a jazzben éppen az vonzza, hogy ez a nyitott műfaj mindenféle stílust képes befogadni, amivel új hangzások jöhetnek létre. Zenéjét többen hamisítatlan "magyar jauznek" nevezik, bár ő nem tartja magát műfajteremtőnek. Több zenekritikus szerint Dresch a bartóki népzenei szemlélet egyik hiteles örököse a 21. században, aki egyedi zenei világot alakított ki, miközben a hagyományos jazztől sosem távolodott el teljesen. A muzsika számára a szabadságot jelenti, azt a végtelen teret, ahol az ember önmaga után kutatva bolyong.

Az egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar szaxofonos több formációban is közreműködik. Olyan kiemelkedő népzenészekkel is együtt muzsikált, mint Csík János, Halmos Béla és Balogh Kálmán, velük tradicionális népzenét játszott. Első kvartettjét 1984-ben alapította, ennek felállása idővel változott ugyan, szellemisége viszont állandó maradt. Jelenlegi együttesének tagjai: Lukács Miklós (cimbalom), Horváth Balázs (bőgő) és Baló István (dob), aki az eredeti felállásban is szerepelt. Ő maga szaxofonon, furulyán és az általa kifejlesztett fuhunon játszik (ez utóbbi egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel), és énekel is. Az idei nyári fesztiválokon két kvartettjével is fellép.

A magyar jazz külföldön is ismert és elismert alakja több tucat lemezen játszott. A Dresch Quartet első lemezét Sóhajkeserű címmel 1985-ben, a legutóbbit Kapu és kert címmel két éve adta ki. A zenekar több albuma is elnyerte az év magyar jazzlemeze díjat. Első szólóanyaga 1997-ben - Dresch Dudás Mihály: Hűs-ég címmel - jelent meg. Dresch Mihály pályafutása során olyan neves előadókkal játszott már együtt, mint John Tchicai, Archie Shepp, Roscoe Mitchell, Chico Freeman, Lee Konitz, David Murray és Dewey Redman.

Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Művészetért Díjat (1993), a Magyar Jazz Díjat (2005), a Liszt Ferenc-díjat (2007), a Budapestért díjat (2009), a Szabó Gábor-díjat (2010), 2011-ben az érdemes művész, 2014-ben a kiváló művész címet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Jazz/World

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Tánc

Vági Bence cirkuszrendezését dicsérik Skóciában

A hét ukrán artistát felvonultató My Land című produkció az Edingburh Fringe Fesztivál közönségét már meggyőzte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Jazz/World gyász

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.