Jazz/World

Mi köze volt Dresch Mihálynak a Nyugati restijéhez?

2015.07.10. 06:20
Ajánlom
Július 10-én hatvanéves Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas jazzmuzsikus, szaxofonművész, a népzenét és a jazz elemeit ötvöző etnojazz jeles hazai művelője. MAGAZIN

Budapesten született építész édesapa és könyvelő édesanya gyermekeként. Első éveit a Hajdú-Bihar megyei Földesen töltötte nagyszüleinél, és már kisgyermekként megragadta a parasztzenészek játéka, a lakodalmakban nagyon szerette hallgatni az élő népzenét. Egyik legelső zenei élménye is az volt, amikor unokanővére lakodalmas menete Kabára tartva hatalmas mulatságba keveredett. Meghatározó maradt számára az is, hogy keresztapját neve napján rezesbandák és cigányzenekarok köszöntötték fel, őt szó szerint elvarázsolták a dallamok. Általános iskoláit már a fővárosban végezte, zeneszerető szüleivel eljártak a Zeneakadémiára, ahol először hallott jazzt egy angol dixielandegyüttes előadásában, a Nyugati pályaudvar restijében elköltött vasárnapi családi ebédek alatt egy népi zenekar játékát élvezte.

Egyik első hangszere egy szájharmonika volt, amelyet a citera követett. Az általános iskolában először tangóharmonikázni tanult, majd zongorázni, autodidakta módon pedig elsajátította a bendzsózás technikáját, és a többi közt Bob Dylan dalait játszotta.

Zenei érdeklődése ellenére szülei a csepeli gépipari szakközépiskolába íratták be. Itt töltött évei alatt nemcsak a beat- és a rockzenével ismerkedett meg, hanem egy osztálytársa kazettája révén a jazzel is. Tizenhat évesen döntött végleg a zenei pálya mellett, amikor a rádióban Johnny Griffin és John Coltrane szaxofonjátékát és Dizzy Gillespie kvartettjét hallotta. Az érettségit követően két évig a Beloiannisz híradástechnikai gyárban dolgozott műszerészként, mellette a konzervatóriumban tanult. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakán, és hamarosan együtt játszott a jazz hazai kiválóságaival.

A nyolcvanas évek első felében, a táncházmozgalom fellendülésével párhuzamosan életében ismét előtérbe került a népzene. Ebben az időszakban ismerkedett meg az amerikai jazz és a magyar népzene közelítésével elsőként kísérletező Szabados Györggyel, akinek munkássága óriási hatással volt rá. 1983-ban lett Szabados együttesének tagja, a MAKUZ szabad zenei műhellyel az alapító 2011-ben bekövetkezett haláláig dolgozott együtt.

Dresch Mihály művészetében ötvözi a sokak számára egymástól távol állónak, nehezen összeegyeztethetőnek tűnő zenéket: az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját az autentikus magyar népdalkinccsel. Az etnojazz műfajának egyik legkiválóbb képviselőjeként azt vallja, hogy el sem tudná képzelni a jazzt népzenei gyűjtés nélkül, és a jazzben éppen az vonzza, hogy ez a nyitott műfaj mindenféle stílust képes befogadni, amivel új hangzások jöhetnek létre. Zenéjét többen hamisítatlan "magyar jauznek" nevezik, bár ő nem tartja magát műfajteremtőnek. Több zenekritikus szerint Dresch a bartóki népzenei szemlélet egyik hiteles örököse a 21. században, aki egyedi zenei világot alakított ki, miközben a hagyományos jazztől sosem távolodott el teljesen. A muzsika számára a szabadságot jelenti, azt a végtelen teret, ahol az ember önmaga után kutatva bolyong.

Az egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar szaxofonos több formációban is közreműködik. Olyan kiemelkedő népzenészekkel is együtt muzsikált, mint Csík János, Halmos Béla és Balogh Kálmán, velük tradicionális népzenét játszott. Első kvartettjét 1984-ben alapította, ennek felállása idővel változott ugyan, szellemisége viszont állandó maradt. Jelenlegi együttesének tagjai: Lukács Miklós (cimbalom), Horváth Balázs (bőgő) és Baló István (dob), aki az eredeti felállásban is szerepelt. Ő maga szaxofonon, furulyán és az általa kifejlesztett fuhunon játszik (ez utóbbi egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel), és énekel is. Az idei nyári fesztiválokon két kvartettjével is fellép.

A magyar jazz külföldön is ismert és elismert alakja több tucat lemezen játszott. A Dresch Quartet első lemezét Sóhajkeserű címmel 1985-ben, a legutóbbit Kapu és kert címmel két éve adta ki. A zenekar több albuma is elnyerte az év magyar jazzlemeze díjat. Első szólóanyaga 1997-ben - Dresch Dudás Mihály: Hűs-ég címmel - jelent meg. Dresch Mihály pályafutása során olyan neves előadókkal játszott már együtt, mint John Tchicai, Archie Shepp, Roscoe Mitchell, Chico Freeman, Lee Konitz, David Murray és Dewey Redman.

Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Művészetért Díjat (1993), a Magyar Jazz Díjat (2005), a Liszt Ferenc-díjat (2007), a Budapestért díjat (2009), a Szabó Gábor-díjat (2010), 2011-ben az érdemes művész, 2014-ben a kiváló művész címet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Ez volt az év koncertje 2024-ben!

Kérésünkre idén is olvasóink mondták meg, hogy az általunk kiválasztott 10+2 klasszikus zenei koncert közül melyik volt az, amely 2024-ben számunkra a legemlékezetesebb volt. Íme a nyertesek listája!
Vizuál

David Lynch megmutatta, hogy a bennünk rejlő sötétség is lehet csodálatos

David Lynch teljességgel átformálta a kortárs filmművészetről alkotott elképzeléseinket – bár alkotásai időnként túlságosan absztraktak, zavarba ejtőek és rémisztőek, mindemögött egy csodálatos világkép áll, amelyet érdemes megismerni.
Vizuál

Elhunyt David Lynch

Néhány nappal hetvenkilencedik születésnapja előtt elhunyt David Lynch Oscar-életműdíjas filmrendező, festő, fényképész, a kortárs vizuális művészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Klasszikus

Schönberg-relikviák vesztek oda a Los Angeles-i tűzvészben

Megsemmisült a 20. század kiemelkedő osztrák–amerikai zeneszerzője, Arnold Schönberg archívumának nagy része a Los Angeles-t sújtó tűzvészben, köztük fényképek, levelek, plakátok, valamint zenekaroknak és zenészeknek kölcsönzött kották – írja a hvg.hu.
Klasszikus

Négy művész, négy műfaj – egy koncerten a Cziffra Fesztiválon

A 10. jubileumi Cziffra Fesztivál Világok találkozása című koncertjére négy kivételes művész négy különböző zenei műfajjal érkezik február 20-án a MOMKultba: Lakatos Mónika, Dresch Mihály, Gubik Petra és Balázs János.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Magyar zenekar dala lett listavezető Spanyolországban

A Peet Project 2024-ben megjelent új albumán szereplő, Queen of My Heart című a spanyol és latin-amerikai smooth jazz Top 100-as lista élére került.
Jazz/World gyász

Meghalt Horváth Márton zenész, dalszerző

Horváth Márton, művésznevén Hó Márton, a magyar zenei élet fontos alkotója 43 éves volt. Zenekara, a Hó Márton és a Jégkorszak utoljára 2023-ban koncertezett.
Jazz/World ajánló

Déli szláv hagyományokkal köszönti az új évet a Fonó

A Szerb Újéven a műfaj válogatott zenekarai adnak koncertet, és muzsikálnak táncházat, fellép a Balkan Pop Up és a Poklade is. A tánctér mindenkit vár – akár táncolni, akár csak balkáni ritmusokkal ünnepelni az új esztendőt!
Jazz/World ajánló

BJC 17! – ingyenes születésnapi esemény, neves fellépőkkel

Január 4-én nagyszabású koncerttel ünnepli 17. születésnapját a Budapest Jazz Club. A 20 órától kezdődő eseménysorozaton Fellép a Nagy János Trio és Nagy-Czirok Csaba, a Balázs József Quintet Molnár Enikővel kiegészülve, valamint a Hász Eszter Quartet.
Jazz/World magazin

Presser Gábor: „Folytatnám a kicsit színházas, kicsit cirkuszos zenebonálást”

A 403. billentyű címmel talán élete eddigi legjelentősebb szólókoncertjét adja jövő októberben Presser Gábor. A dalszerző-előadó addigra háromlemezes sorozatot ad ki Munkakönyv címmel, ennek első része, egy versfeldolgozás-anyag már meg is jelent.