Jazz/World

Mi köze volt Dresch Mihálynak a Nyugati restijéhez?

2015.07.10. 06:20
Ajánlom
Július 10-én hatvanéves Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas jazzmuzsikus, szaxofonművész, a népzenét és a jazz elemeit ötvöző etnojazz jeles hazai művelője. MAGAZIN

Budapesten született építész édesapa és könyvelő édesanya gyermekeként. Első éveit a Hajdú-Bihar megyei Földesen töltötte nagyszüleinél, és már kisgyermekként megragadta a parasztzenészek játéka, a lakodalmakban nagyon szerette hallgatni az élő népzenét. Egyik legelső zenei élménye is az volt, amikor unokanővére lakodalmas menete Kabára tartva hatalmas mulatságba keveredett. Meghatározó maradt számára az is, hogy keresztapját neve napján rezesbandák és cigányzenekarok köszöntötték fel, őt szó szerint elvarázsolták a dallamok. Általános iskoláit már a fővárosban végezte, zeneszerető szüleivel eljártak a Zeneakadémiára, ahol először hallott jazzt egy angol dixielandegyüttes előadásában, a Nyugati pályaudvar restijében elköltött vasárnapi családi ebédek alatt egy népi zenekar játékát élvezte.

Egyik első hangszere egy szájharmonika volt, amelyet a citera követett. Az általános iskolában először tangóharmonikázni tanult, majd zongorázni, autodidakta módon pedig elsajátította a bendzsózás technikáját, és a többi közt Bob Dylan dalait játszotta.

Zenei érdeklődése ellenére szülei a csepeli gépipari szakközépiskolába íratták be. Itt töltött évei alatt nemcsak a beat- és a rockzenével ismerkedett meg, hanem egy osztálytársa kazettája révén a jazzel is. Tizenhat évesen döntött végleg a zenei pálya mellett, amikor a rádióban Johnny Griffin és John Coltrane szaxofonjátékát és Dizzy Gillespie kvartettjét hallotta. Az érettségit követően két évig a Beloiannisz híradástechnikai gyárban dolgozott műszerészként, mellette a konzervatóriumban tanult. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakán, és hamarosan együtt játszott a jazz hazai kiválóságaival.

A nyolcvanas évek első felében, a táncházmozgalom fellendülésével párhuzamosan életében ismét előtérbe került a népzene. Ebben az időszakban ismerkedett meg az amerikai jazz és a magyar népzene közelítésével elsőként kísérletező Szabados Györggyel, akinek munkássága óriási hatással volt rá. 1983-ban lett Szabados együttesének tagja, a MAKUZ szabad zenei műhellyel az alapító 2011-ben bekövetkezett haláláig dolgozott együtt.

Dresch Mihály művészetében ötvözi a sokak számára egymástól távol állónak, nehezen összeegyeztethetőnek tűnő zenéket: az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját az autentikus magyar népdalkinccsel. Az etnojazz műfajának egyik legkiválóbb képviselőjeként azt vallja, hogy el sem tudná képzelni a jazzt népzenei gyűjtés nélkül, és a jazzben éppen az vonzza, hogy ez a nyitott műfaj mindenféle stílust képes befogadni, amivel új hangzások jöhetnek létre. Zenéjét többen hamisítatlan "magyar jauznek" nevezik, bár ő nem tartja magát műfajteremtőnek. Több zenekritikus szerint Dresch a bartóki népzenei szemlélet egyik hiteles örököse a 21. században, aki egyedi zenei világot alakított ki, miközben a hagyományos jazztől sosem távolodott el teljesen. A muzsika számára a szabadságot jelenti, azt a végtelen teret, ahol az ember önmaga után kutatva bolyong.

Az egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar szaxofonos több formációban is közreműködik. Olyan kiemelkedő népzenészekkel is együtt muzsikált, mint Csík János, Halmos Béla és Balogh Kálmán, velük tradicionális népzenét játszott. Első kvartettjét 1984-ben alapította, ennek felállása idővel változott ugyan, szellemisége viszont állandó maradt. Jelenlegi együttesének tagjai: Lukács Miklós (cimbalom), Horváth Balázs (bőgő) és Baló István (dob), aki az eredeti felállásban is szerepelt. Ő maga szaxofonon, furulyán és az általa kifejlesztett fuhunon játszik (ez utóbbi egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel), és énekel is. Az idei nyári fesztiválokon két kvartettjével is fellép.

A magyar jazz külföldön is ismert és elismert alakja több tucat lemezen játszott. A Dresch Quartet első lemezét Sóhajkeserű címmel 1985-ben, a legutóbbit Kapu és kert címmel két éve adta ki. A zenekar több albuma is elnyerte az év magyar jazzlemeze díjat. Első szólóanyaga 1997-ben - Dresch Dudás Mihály: Hűs-ég címmel - jelent meg. Dresch Mihály pályafutása során olyan neves előadókkal játszott már együtt, mint John Tchicai, Archie Shepp, Roscoe Mitchell, Chico Freeman, Lee Konitz, David Murray és Dewey Redman.

Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Művészetért Díjat (1993), a Magyar Jazz Díjat (2005), a Liszt Ferenc-díjat (2007), a Budapestért díjat (2009), a Szabó Gábor-díjat (2010), 2011-ben az érdemes művész, 2014-ben a kiváló művész címet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.