Jazz/World

Mi köze volt Dresch Mihálynak a Nyugati restijéhez?

2015.07.10. 06:20
Ajánlom
Július 10-én hatvanéves Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas jazzmuzsikus, szaxofonművész, a népzenét és a jazz elemeit ötvöző etnojazz jeles hazai művelője. MAGAZIN

Budapesten született építész édesapa és könyvelő édesanya gyermekeként. Első éveit a Hajdú-Bihar megyei Földesen töltötte nagyszüleinél, és már kisgyermekként megragadta a parasztzenészek játéka, a lakodalmakban nagyon szerette hallgatni az élő népzenét. Egyik legelső zenei élménye is az volt, amikor unokanővére lakodalmas menete Kabára tartva hatalmas mulatságba keveredett. Meghatározó maradt számára az is, hogy keresztapját neve napján rezesbandák és cigányzenekarok köszöntötték fel, őt szó szerint elvarázsolták a dallamok. Általános iskoláit már a fővárosban végezte, zeneszerető szüleivel eljártak a Zeneakadémiára, ahol először hallott jazzt egy angol dixielandegyüttes előadásában, a Nyugati pályaudvar restijében elköltött vasárnapi családi ebédek alatt egy népi zenekar játékát élvezte.

Egyik első hangszere egy szájharmonika volt, amelyet a citera követett. Az általános iskolában először tangóharmonikázni tanult, majd zongorázni, autodidakta módon pedig elsajátította a bendzsózás technikáját, és a többi közt Bob Dylan dalait játszotta.

Zenei érdeklődése ellenére szülei a csepeli gépipari szakközépiskolába íratták be. Itt töltött évei alatt nemcsak a beat- és a rockzenével ismerkedett meg, hanem egy osztálytársa kazettája révén a jazzel is. Tizenhat évesen döntött végleg a zenei pálya mellett, amikor a rádióban Johnny Griffin és John Coltrane szaxofonjátékát és Dizzy Gillespie kvartettjét hallotta. Az érettségit követően két évig a Beloiannisz híradástechnikai gyárban dolgozott műszerészként, mellette a konzervatóriumban tanult. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakán, és hamarosan együtt játszott a jazz hazai kiválóságaival.

A nyolcvanas évek első felében, a táncházmozgalom fellendülésével párhuzamosan életében ismét előtérbe került a népzene. Ebben az időszakban ismerkedett meg az amerikai jazz és a magyar népzene közelítésével elsőként kísérletező Szabados Györggyel, akinek munkássága óriási hatással volt rá. 1983-ban lett Szabados együttesének tagja, a MAKUZ szabad zenei műhellyel az alapító 2011-ben bekövetkezett haláláig dolgozott együtt.

Dresch Mihály művészetében ötvözi a sokak számára egymástól távol állónak, nehezen összeegyeztethetőnek tűnő zenéket: az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját az autentikus magyar népdalkinccsel. Az etnojazz műfajának egyik legkiválóbb képviselőjeként azt vallja, hogy el sem tudná képzelni a jazzt népzenei gyűjtés nélkül, és a jazzben éppen az vonzza, hogy ez a nyitott műfaj mindenféle stílust képes befogadni, amivel új hangzások jöhetnek létre. Zenéjét többen hamisítatlan "magyar jauznek" nevezik, bár ő nem tartja magát műfajteremtőnek. Több zenekritikus szerint Dresch a bartóki népzenei szemlélet egyik hiteles örököse a 21. században, aki egyedi zenei világot alakított ki, miközben a hagyományos jazztől sosem távolodott el teljesen. A muzsika számára a szabadságot jelenti, azt a végtelen teret, ahol az ember önmaga után kutatva bolyong.

Az egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar szaxofonos több formációban is közreműködik. Olyan kiemelkedő népzenészekkel is együtt muzsikált, mint Csík János, Halmos Béla és Balogh Kálmán, velük tradicionális népzenét játszott. Első kvartettjét 1984-ben alapította, ennek felállása idővel változott ugyan, szellemisége viszont állandó maradt. Jelenlegi együttesének tagjai: Lukács Miklós (cimbalom), Horváth Balázs (bőgő) és Baló István (dob), aki az eredeti felállásban is szerepelt. Ő maga szaxofonon, furulyán és az általa kifejlesztett fuhunon játszik (ez utóbbi egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel), és énekel is. Az idei nyári fesztiválokon két kvartettjével is fellép.

A magyar jazz külföldön is ismert és elismert alakja több tucat lemezen játszott. A Dresch Quartet első lemezét Sóhajkeserű címmel 1985-ben, a legutóbbit Kapu és kert címmel két éve adta ki. A zenekar több albuma is elnyerte az év magyar jazzlemeze díjat. Első szólóanyaga 1997-ben - Dresch Dudás Mihály: Hűs-ég címmel - jelent meg. Dresch Mihály pályafutása során olyan neves előadókkal játszott már együtt, mint John Tchicai, Archie Shepp, Roscoe Mitchell, Chico Freeman, Lee Konitz, David Murray és Dewey Redman.

Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Művészetért Díjat (1993), a Magyar Jazz Díjat (2005), a Liszt Ferenc-díjat (2007), a Budapestért díjat (2009), a Szabó Gábor-díjat (2010), 2011-ben az érdemes művész, 2014-ben a kiváló művész címet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hajdu Kláráért szurkolhatunk A Dal 2019 előválogatójában

A Dal 2019 legjobb 30 mezőnyébe bekerült a magyar jazzélet egyik kiemelkedő énekese, Hajdu Klára a You’re gonna rise című dalával, amit január 26-án mutat be élő adásban.
Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.