Jazz/World

Mi történik, ha egy mesterséges intelligencia Coltrane-t hallgat, majd elkezd free jazzt játszani?

2019.07.24. 09:15
Ajánlom
Vannak, akiket első hallásra megfog a free jazz szabadsága, mások szerint olyan, mintha egy idegen civilizációból szólna. Most kiderült, mi történne ez utóbbi esetben.

A zeneőrültekből és programozókból álló csapat, a Dadabots legújabb projektje az OUTERHELIOS, ami éjjel-nappal free jazzt sugároz a világűrből, pontosabban a helioszférán túlról. Korábban elindítottak már mesterséges intelligencia által generált death metál, beatbox, matekmetál és black metál streamet is, most pedig John Coltrane Interstellar Space című albuma ihlette meg őket.

Íme az eredeti Coltrane-album:

„Ezek a duettek Coltrane tenorszaxofonja és Rashied Ali dobolása között idegesítőnek hatnak egészen addig, amíg koncentrálsz rájuk. Amint elfelejtesz összpontosítani, kölcsönhatásba lépnek egymással a szólamok és átalakulnak” – írta az 1974-es lemezről az egyik első kritikában Robert Christgau. A Dadabots által kifejlesztett mesterséges neuronháló tizenhatszor hallgatta meg az eredeti Coltrane-lemezt, ennyi elég is volt neki, hogy „stílushűen” folytassa a free jazz-zenélést.

A projektet a NASA 1977-es Voyager 1 és 2 programja inspirálta, melynek keretében Carl Sagan zenét és fotókat küldött az űrbe The Sounds of Earth címen azzal a céllal, hogy bemutassa az emberi civilizációt a feltételezett földönkívülieknek.

A Golden Records hangfelvételei közé Kurt Waldheim, az akkori ENSZ-főtitkár köszöntése mellé bekerült többek között Bach 2. brandenburgi versenye, Beethoven- és Sztravinszkij-művek, a bluesénekes Blind Willie Johnson felvétele, Chuck Berry gitározása, valamint különböző emberi nevetések hangjai. A Beatlescímű dala viszont állítólag azért nem kerülhetett fel, mert a jogokat birtokló kiadó, az EMI megakadályozta azt.

Míg azonban Carl Sagen projektje statikus, emberek által korábban rögzített hangokat foglalt magába, addig

az Outerhelios Brian Eno ötletét követve egy generatív zene, ami Coltrane albumából inspirálódva hoz létre zenéket, kerülve az ismétlést.

„Néhány percig hihetetlen hangzású szabad jazzt hallunk, majd a dobok egy ponton embertelen rázásba fognak, ami a szaxofonnal együtt kakofón agymosást végez. Ez már nem az apáink-féle jazz” – ekképpen számol be az űrjazzről Jon Christian a Futurism.com szerzője. Szerintünk pedig ne becsüljük le apáinkat!

Hallgass bele a bolygóközi jazzbe!

(forrás: openculture.com, címlapkép: Csabai Máté)

Kiderült: a Tejút úgy szól, mint egy jazz-zenekar

Kapcsolódó

Kiderült: a Tejút úgy szól, mint egy jazz-zenekar

Egy csillagász hangokra fordította le a galaktikus gázok mozgását, ennek eredményeképp egy egészen különleges zenedarab született.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Én glóriával átallépem azt” – Stuart Mária-premier az Operaházban

Bár a Stuart Mária izgalmas történelmi dráma, igazi mondanivalója mégiscsak az, hogyan képes valaki mindezeket a küzdelmeket maga mögött hagyni, és a halál közelségének tudatában számot vetni életével. A május 10-i, bemutató előadáson jártunk.
Klasszikus

Farkas Gábor a Zeneakadémia új rektora

Miután a Zeneakadémia szenátusa a zongoraművész pályázatát támogatta, a köztársasági elnök kinevezte Farkas Gábort a 2025. május 15. és 2030. május 14. közti időszakra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorává.
Vizuál

Minden, amit tudni lehet Wes Anderson új filmjéről

Kézigránátok, abszurd karakterek, orgyilkosok, szimmetriák és persze sztárparádé. Május 29-étől látható a magyar mozikban napjaink egyik legnépszerűbb rendezőjének új, A föníciai séma című filmje. Összegyűjtöttük, mi mindent lehet tudni Wes Anderson új alkotásáról. 
Klasszikus

A klasszikus zene és a jazz kiválóságai vehettek át Bartók Rádió Zenei Díjat

Másodszor adta át a Bartók Rádió az előző év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseként díjait a hazai klasszikus zene kiválóságainak. A május 14-én, a Budapest Music Centerben rendezett díjátadón mások mellett elismerésben részesült Medveczky Ádám, Sümegi Eszter, Kelemen Barnabás és Dresch Mihály is.
Színház

Venyige Sándor a Mézesvölgyi Nyárról: „Meg tudjuk teremteni a Pesti Broadway hangulatát”

2014-ben hozta létre a Veres 1 Színházat, mely tíz év alatt az agglomeráció egyik legkedveltebb teátruma lett, ráadásul független fenntartású, a Mézesvölgyi Nyár is ennek a termékeny konstrukciónak a részeként jött létre. Venyige Sándort kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

KÉP-regény: A heveder

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról írt, hogyan csatlakozott B.B. King stábjához egy rendhagyó feladatban.
Jazz/World ajánló

Amerikai gitárlegendával játszik a Daveform Quintet a Müpában

2024-ben az év egyik legjobb jazzlemezével jelentkezett, május 20-án pedig Kurt Rosenwinkellel játszik a Müpában a Daveform Quintet, akik második albumukat is az amerikai jazz stílusformáló gitárosával veszik majd fel.
Jazz/World hír

Kiosztották az Artisjus-díjakat: Geszti Péteré az életműdíj

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Geszti Péter életműdíjat kapott.
Jazz/World ajánló

„A saját élményeimet akartam zenébe önteni” – Dresch Mihály közelgő koncertjéről

Mindhárom zenekara, a Dresch Quartet, a Dresch Alternativ Quartet és a Dresch Vonós Quartet is fellép a Kossuth-díjas jazzszafonművész május 14-i koncertjén az Eiffel Műhelyházban, aki a JazzFest Budapest podcastjának vendége volt.
Jazz/World ajánló

Amikor a csend is zenél – a harmincéves e.s.t. együttesre emlékeznek a JazzFest Budapesten

Május 12-én különleges zenei találkozás várja a rajongókat az Erkel Színházban a 30 YEARS OF e.s.t. – Tribute to Esbjörn Svensson Trio elnevezésű eseményen, amely során az elmúlt évtizedek egyik legikonikusabb jazz-zenekarának dalai szólalnak meg.